Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-02-20 / 41. szám

At*a 8 fillér 1940. február 20 KEDD. XXIII. évfolyam 41. szám. Felelős szerkesztő Herholv Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Llolizeíési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed­Széehenyi-tér 4. Telefonszám : 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint >1 •' A kormányáé azt kéri, hogy 20 jubileuma s alkalmával mellőzzük az ünnepségeket .... .r. :-v: :. iv Buda pest, február 20. Teleki Pál gróf mi­niszterelnök felhívást intézett a magyar társa­dalomhoz, amelyben ismerteti először a kor­mányzó úrnak hozzá intézett levelét. Ebben a levélben főméllóságú kormányzó urunk azt kéri a magyar társadalomtól, hogy a március 1-én 20 éves kormányzói jubileuma alkalmá­ból szándékozott ünnepségeket mellőzzék, mert komoly időket élünk, együtt örülünk, együtt bánkódunk és ezekben az időkben ün­neplésnek nincsen helye. Bízom abban — fe­jeződik be a levél —hogy eljön az az idő, amikor az egész ország nyugodtan ünnepelhet. Teleki Pál gróf miniszterelnök ezzel kap­csolatban kijelentette, hogy főinél ló .ágú kor­mányzó urunk óhaja parancs és így nem lesz ünneplés. Do azt nem tiltotta, meg, hogy temp­lomainkban, házainkban hálát adjunk a Te­remtőnek, hogy őt nekünk adta. Azt nem tiltotta meg, hogy összejöjjünk minden forma és cicoma nélkül ünnepelni, csendesen és méltóságteljesen, hogy ne sértsük Főméltó­ság ú Urunk óhaját. Ezekre az ünnepségekre senki se kap meghívói, mindenki mint a nemzet fia és a leánya jelenik olt meg. »»» o ««« Szökik az év Az Urnák 1940-ik esztendeje szökő jellegű. Egy nappal több van benne, mini kellene. Az a bizonyos február 29-ike. Egy nappal többet élünk ebben az eszten­dőben. A világnak másfélmilliárd lakója van, a profit ugyanannyi nap. Években kifejezve 4.109.583. Egész csinos kis idő. ■ti Viszont kiadásunk is lesz erre a napra. Fejenként 5 pengővel legalább 5 milliárd. Egy egész országot he lehetne rendezni, eny- nyi pénzen. Hát ha még hozzávesszük, hogy őseink mennyit herdáltak el szökőév címén t Ez a naptári különlegesség jó. csomói pénzé­ben vau az emberiségnek. • Az egyes szakmák különösképen látják a szökőév jelentőségét. Suszternyelven: febru­árt megfejelik, A bankár szerint négy éven ként kamatozik az esztendő egy napol. It Megkönnyítették a hite hagyottak feloldódását Üémetorsdághan • Vf'.T " ’ >. • . • • • ■ Berlinből jelentik : A nemet püspökök ful- dai konferenciájának elnöke kérésére a romái szent peniíenciária Németország püspökei szá- mára jelentékeny könnyítéseket tolt az apasz­talak (hitehagyoltak) feloldozásálioz, Az utób­bi időben egyie gyakrabban fordult elő, hogy az Egyházból kilépettek újra felvételüket kér­ték. A Szentatya ezt a visszatérést! a lehetőség szerint meg akarja könnyíteni. Épen ezért minden gyóntatóatyái Németországban felha­talmazott, hogy m;nden gyónót feloldozzon a hi leli agy ás esetére előír 1 súlyos egyházi bün­tetések ától és pedig anélkül, hogyí az egyéb­ként megkövetelt ünnepélyes e kű szükséges volna. Elégséges a titkos eskü és hogy a szó­ba nforgó ember az illetékes plébánián írás­ban jelentse ki az Egyházba való. visszatérését » » » oic< Ha a sors azl; akarja, hogy baleset érjen, lé- gyen ez a nap február 29-ike. Mert mindenkit érhet baleset, mindennap, Február 29-én viszont legfelebb négyévenként történhetik ilyesmi. A szökőév mindig az olimpiáé esztendővel esik egybe, — vették észre, kérem Az idén elmarad az olimpiász, de a szökő­évet mégis megrendezzük. Szökik az év. Nem lenne kár, ha egészen elszöknék. Ezt az évet igazán nem tartaná vissza senki. • f/c. Hó és jég Általános mozgósítás Romániáiban A románok még mindig tagadják Erdélyhez való jogunkat A Daily Mail bukaresti tudósítója jelentette lapjának, hogy a román kormány március 14-iki hatállyal elrendel.e az áLalános mozgó­sítást. A bankbetétek felét nemzetvédelmi cé­lokra lefoglalták. Az oláh állami hivatalnokok házrol-házra járva pénzL gyűjtenek a hadse­reg számára. Akik vonakodnak adakozni, azo­kat letartóztatják. Róma, február 20. A Lavoro Fasista című lap írja : Sidorivici román államférfiú foly­tatja tanácskozásait az olasz kormánnyal. A lap hozzáfűzi a tanácskozáshoz, hogy úgy Romániában, mint Budapesten, de bárhol a világon is helytelenül cselekszik az, aki a i román-olasz tanácskozásokhoz túlzott remé­nyeket fűz. Románia kétségbe vonja, hogy Erdéllyel 2 millió magyart csalói!ak volna Romániához és szedniük olt a többség oláh és a magyaroknak semmi joguk sincs terü­leti követeléseket lámasz ani. Annyi azonban lény, hogy a román-magyar viszonynak vál- toznia kell. A változást csak külföldi nagyha­talom beavatkozása idézheti elő, ez pedig csak Olaszország lehet. Románia folytatja hadikészületeit a magyar haláron. Korláfoziák a postai forgalmat A zalaegerszegi posta főnökség közli, hogy egy hétig Zalaegerszegről dclu.án nin s posta- indllás. Utolsó indítás délután 1 ómkor* »»» o «cc mindenfelé. Nincs kedvük a gyerekeknek, hogy hóembert csináljanak. Az utcákat ele­ven hóemberek rójják. Pusztul madár- és vadállományunk. Élsz igébe 1 ödi. ünk a világtól. A természet ura, az ember, már csak az elektromosságot tartja gyeplőm Mindenfelé a nagy hideg és a fűtőanyag kérdése van elő­térben. Elfoglal a magunk baja. De a segílő kezek ezrei már készítik az ulat. Hozzáedződnek a jó magyar markok az erdélyi havasok levegőjéhez. A hétköznapok enyhébb légkörében alig ér- lékell. kincseknek ma hiányzásuk miatt de nagy becsületük van ! Az egymásrautaltság érzése, a függés gondolata hogy megkörnyé­kezte a leiket! A civilizáció, a polgárosodás mitsem éb kul- lúra, kultusz, vagyis lisztelet nélkül. A lélek elé kitűzött eszményért vívóit küzdelem adja a lélek értékét. R küzdelem, hogy folyton jobbakká, értékesebbekké váljunk : ez a kul­túra gyökere. Tegyük félre az enyhébb na­pokra a tanulságot: a munkáskéz megbe­csülését, a munka megbecsüléséi, az egymásra utaltság álérzését, az élet apróbb-nagyobb, megszokottá vált értékeinek megbecsülését. Ha ez lesz a hagyatéka ennek az összebu- jásra késztető zimankós lérnk, akkor az a kultúra igazi munkása volt didergő földi ván- dorúlunkon. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom