Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-02-17 / 39. szám

1940. február 17 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 7 Színes könyvek. Fehérkönyv. Kékkönyv. 5árgakönyv és sok másszinü könyv Pirosarcú, magyaros bajuszú Varga Ferenc, fején találta a szöget ! > * A következő előadót belépésekor már bi­zonytalanul harsány »Vigyázz !« vezényszó és némi jelentés fogadta ! Csík épen a napos nem olvasta meg a jelenvoltak számát és így a létszám jelentés egy kicsit ingadozó volt. No, volt is mit hallania Varga Ferenci na­pos úrnak ! Mindenkinek .volt egy kis mondó- kája ! Mire azonban a tanfolyam elmúlt, Varga barátunk belejött a laposságba. Mert — bogy el ne lefejtsem — az öreg yvbezujjálL a naposságba. * J«r Hétfőn este, elég becsületes idő lévén, a hallgatók egy jórésze nyakába akasztóba a tarisznyát és útnak indult haza. No, ez elég rendes dolog, ha az idő is ren­des. Az éjszaka folyamán azonban széluram gondolt egyet és jó alaposan bőgőzni kezdett. Befútta az utat a hó ! Egész éjjel hordta a havat, a házakból alig lehetett kiszabadulni. *• ... És reggel valamennyi tanfolyamhallható megjelent az előadáson ! Horváth Vendel Bar- •lahidáról, Kaszás Ferenc Karácsonyfáról, Ja- jkab Ferenc Mikeíáról, Márfi Pál Pördeföldó­ról, Nagy József Győrfiszegbői, Czigány La­jos Náprádfáról, Kovács József Ortaházáról, Varga Ferenc Zebeckéről, Kulcsár Vendel Baktüttősről, Molnár Gyula Szentkozmadoanb- járól... és Bcdők István Kányavárról. Kovács József uramnak tíz centiméteres jégcsap lógott a bajuszáról, Bedők István uramnak mind a két füle jégfehér volt, Rum­mal öntözték le ! De mindegyik ott volt 1 Hívta őket a — kötelesség! m • * A vizsgán olyan talpraesett feleleteket le­hetett hallani, hogy érdemes lett volna felje­gyezni. A ió öreg magyarok tudnak még •»magyarul« és amúgy magyarosan beszélni í F.gyik-másik ugyan küszködött a szóval, de végül mégis csak »kibökte« az igazságot. •* * ’s: Mire a tanfolyam cLégzödött,.. újra kato­nák lettek az öreg civilek ! II. Gy. MOZI. Budapesttel egyszerre ! Premier ma az Edisonban ! PÁRBAJ SEMMIÉRT. A legújabb magyar film 10 felvonásban. Irta Hunyady Sándor. Rendezte Mártonffy Emil. Zene Losonczy Dezső. Főszereplők: Csortos Gyula, Nagy Alice, Pataky Jenő, Va- szary Piri, Sornlay Artur, Pethes Sándor. Berki Lili. u Magyar Világhíradó. Előadások szombaton fél 7 és fél 9,' vasár­nap 3, 5, 7 és 9 órakorj (3 órakor a helyár 20—70 fillér.) Jegyelővétel délelőtt 11-től 12-ig, délután az előadás kezdete előtt egy órával. Telefon : 251. szám. j > *» o * i * Jön ! Jön ! HALÁLOS TAVASZ. »»» o ««« — NŐI KABÁTOSZTÁLYUNKBAN egyes modell kabátok kaphatók. Elsőrendű szalon munka. Előrehaladott idény miatt mérsékelt érák. SCHÜTZ ÁRUHÁZ. MINDEN HAZAI ÉS KÜLFÖLDI könyv, zenemű, folyóirat és térkép be­szerzését elvállaljuk. ZRÍNYI R. T. könyvkereskedése. A XX. század új íróeszköze a TINTAKULI. Kaphaió a »ZRÍNYI« könyvkereskedés­ben, ;; í Az újságolvasó az utóbbi időben igen sokai I hall arról, hogy az angol kormány »Kék«, a német kormány »Fehér«, a francia kormány »Sárga« könyvel ad ki. amelynek m nd- egyike igyekszik bebizonyítani a saját kor­mánya békesze; eleiét. Az újságolva ó olvassa a hírt, de tulajdonképen nem tudja, miért is hívják az ilyen, állami levelezéseket eláruló könyveket egyik-másik szín után. Ennek meg­van a maga lörléneue. Anglia 1624-ben első ízben közzétett dip­lomáciai okmányokat, a k nyv címlapja kék volt, így egyszerűség kedvéért az angol diplo-1 máciai okiratokat tartalmazó gyűjteményekéi Angliában 'tovább is kék fedéllappal adták ki és a diplomáciai gyűjteményeket azó'a An­golországban Kékkönyveknek nevezik. Né­metország 1876-ban adott ki elsőízben ilyen diplomáciai okiralgyűjleményl, fehér címlap­pal, ez a szín, maradt a németekéi és a német diplomáciai okiratok gyűjteményei a:ó a rö­viden csak a Feliér Könyv címet viselik. Az osztrák-magyar monarchia Vörös Könyve­ket adott ki és az öregebb újságolvasók ta­lán még emlékeznek, hogy most negyedszá- i zaddal ezelőtt hányszor jelentek meg okmá­nyok a Vörös Könyvből, bebizonyítva a mon­archia jogait a Szerbia elleni háborúban ési a világháborúban. A vörös szín azonban már nem volt a monaichia monopolja, meri Vö­rös Könyveket Törökország, Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok is kiadtak. A francia diplomáciai okiratok fedéllapja mindig sárga 'volt, nemrég szintén Sárga Könyv jelent meg. Zöld címlappal az olasz* és az orosz diplomáciai levetek gyűjteménye szo­kott megjelenni. A szürke színt a japánok és a belgák tartották fenn magoknak. Hollandiá­ban az uralkodó Orániai-Ház családi színe a narancssárga, ezért a holland diploma iái gyűjtemények narancs árga íe léit appal szok­tak megjelenni. A mostani háború alatt ed­dig csak a németi Fehér Könyv, az'angol Kék Könyv és a francia Sárga Könyv jelent meg. A világháborúról, nagy katonai müveken kí­vül hét színes könyv jelent meg. Egyszerűség kedvéért az eredeti címláp színét a fordítá­soknál is meghagyják, akár hivatalos, akár magánjellegű fordításról van szó. Tél a gyümölcsösben Bár országszerte tombol a szokatlan hideg, naptár szerint már tűi vagyunk a tél közepén és lassan elérünk az utolsó napokhoz, hogy gyümölcsösünkben körül nézzünk. A fák még nyugalmi állapotban vannak és valószínű, hogy rövidesen már beáll az enyhébb idő­járás, amely kiválóan alkalmas arra, hogy a gyümölcsösben félbemaradt vagy eddig el­mulasztón téli munkálatokat elvégezzük. Mivel a gyümölcsfáknak ahoz, hogy jól fejlőn jenen s jó leriuéseket hozzanak, szük­ségük van összes szerveikre, gyökereikre, tör­zsükre, koronájukra, azokat ápolni, gon'ózni keil. Eszerint a gyümölcsfák téli ápolási mun­kálatai 3 csoportra oszthatók, úgymint a gyö­kerén, a törzs es a korona ápvnasái a. A gyökérápolás tulajdonképen egyértelmű a gyümölcsfák talajának megmunkálásával. A iák gyökereinek is levegőre, melegre van szükségük ahoz, hogy jól fejlődjenek, miéri is a gyűihoicsiák talaját ásással fel keik lazí­tani, hogy a nedvesség, levegő könnyebben a talajba hatolhasson. Vonatkozik ez nemcsak a fiatal, hanem az idősebb, főként azonban gyepes területeken, lucernásokban, udvaro­kon ültetett gyümölcsfákra, amelyeknek talaja rendszerint annyira összelömődölt, hogy a léli nedvességei nem veszi magába. Az egyes gyümölcsfák talaját, mivel a tápláló hajszál­gyökerek a koronacsurgó tájékán vannak a fák törzsétől kezdve a koronacsurgóig, sőt még azon Lúl is legalább fél méterrel ássuk fel egy ásónyom mélyen, a gyephantoka*, lucer­nát pusztítsuk ki, mert csak elveszi a nedves­séget és tápanyagokat a fák hajszálgyökereitől A felásással kapcsolatban a fák gyökersar- jait, valamint a fák tövénél előlörő vadhajtá­sokat is távolítsuk el. A gyekersarjak ellávolí- \ása úgy történjék, hogy keressük meg a gyökérsarjak kiindulás helyét s olt gyökér­ről cles késsel síma metsző lappal vágjuk le őket. Ha ugyanis a gyökérsarjakat csak ásó­val vagy kapával felületesen lávolítjuk el, úgy azok ismét előtörnek s egy sarj helyett számtalan lesz. Hasondóképen a fák tövénél előtörő vadhajtásokat is éles késsel, csonlc hagyása nélkül, sima metszéslappal távolít­suk el. A talaj felásásával kapcsolatban a trá­gyázást is elvégezhetjük úgy, hogy a korona esubgó tájékán a trágyát szétterítjük és be­ás.,uk. Trágyázásra csakis éreti trágyát hasz­náljunk, különösen a csonthéjasoknál, mert ezeknél, de különösen az őszi baracknál a friss trágya mézgásodást okoz. A gyümölcsfák ápolásánál különbséget kell tennuHiv a liaiai sima nojjú és az időseim el­halt kéreggel borított törzsű fák közöd. Úgy a fiatal, mint az idősebb fák törzséről előlörő hajtásokat éles késsel alapjuknál távolítsuk el s azokat a sebeket fedjük be gyümölcs- ■taiváiráíniyai. a hátai iaknái, á menny inon azok törzse mohával fedett, sikálok fével si­káljuk végig, ané.kül azonban, bogy a fák sima héjái megsértenék. Az idősebb fáknál a fák törzséről, sőt a vastagabb ágakról is j az cInait Kérgei o.í.suíx ci ke...cghapárú­val. Ügyeljünk arra, hogy kéregkaparásra; csak tompa élű szerszámot használjunk és hogy csak az elhalt részeket távolítsuk el, a kéiegrész alali található élő, zöld íé.eget azon­ban meg ne sértsük és ez a munka ne váljék a fák megnyúzásává. A kéregkaparásra fel­tétlenül szükség van, mert éneikül a perme­tező oldatok nem juthatnak a kéreg alá te­lelésre elbúj L kártevőkhöz, tehát a permetezés haszontalan pénzpocsékol ás lesz. A fák tör­zsén nagyobb ágak ltávolíiáJítól visszama­radt csonkokat szi l n távolítsuk cl alapjuk­nál végzett sima metszéssel. Amennyiben fű­résszel távoli juk ei a vastagabb csonkokat, úgy a fűrész áital okozott metszéslapot éles késsel simára faragjuk. A fa törzsén külön­böző okokból keletkezett sebeket lisziílsuk ki s kenjük be gyümölcsfakátránnyal. A fáic koronájáról elsősorban táróin i.k el a száraz falevelekből álló pókháloszem szö­vedékkel összekötött hernyófészkeket, mert ezekben telelnek át a galagonyapille her­nyói, amelyek korán tavasszal a fák rügyeit és leveleit lerágják. Ha a hernyózással meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom