Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-02-16 / 38. szám

XXIII. évfolyam 38. szám. Ara 8 fiilép 1910. február KJ PÉNTEK. Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. n— ™ ' ................................... Sz erhetizléség é* kiadóhivatal : Zalaegerszcg, I POLITIKAI NAPILAP Széetieuyi-tér 4. Tvlcfonszám : 128. I] Megjelenik hétköznap a kora délutáni érákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.5Í P., negyed* évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerfcriL A betű jubileuma A betűvetés tudománya tuiajdonképen már sok-Sok ézér eves. Alkalmazták az ó-egyijf tomiak, kínaiak, amerikai indus népek, a mi ábécénk. íttllalálását pedig a föníciaiaknak tu­lajdonítja; a történelem. Hosszú időkön át azonban csak líerpieíikus, elzárt, elrejtett tu­domány volt az írás. Előbb papi jellegei volt, majd lássan-lassan vált előkelő osztályoknak is kiváltság^, a helü .ismerete. Még a ti zen­kei ledik-tizenharmadik században is ritka volt áz írástudó ,ember, még ritkább az olyan, i aki {vküeMíkéfilieiéll azzal. hogy könyv1,tárral rendelkezik. Sokáig készülték, igen drágák Voltak An- kódexek, kéziratos könyvek, ame­lyeket a szefzÁYe.sék in ásóit ak napot és éjsza­kát egybevetve, Hallatlan műgonddal. Azon­ban egyeljen csapásra meg változott ez az állapot, amikor GÜtlenberg feltalálta a könyv­nyomtatást, az ismeretközvetítés ama tec hni­káját, amelynek fennállása ötszáz éves jubi­leumát most ünnepeljük. . Egyetlen találmány sem vili végbe olyan forradalmi átalakulási, mint amilyen válto­zási világszerte1 Teremtett a. nyom latoit betű. Elindullak útjukra az apró kis ólomkatonák és ötszáz esztendő alatt meghódítottak min­den népet. Ma már olyan közkeletű cikk vO. könyv, mint a kényéi' és a só. Nem- királyi fényűzés már az olvasás, Guttcnbcrg-. örök­sége százszámra található már a legeldugot­tabb faluban is ; mindenhová eljut az újság, mindenütt van népkönyvtár. Mint mikor a vak meglátja a napvilágot, mint mikor a haj­nal felváltja a koromfekete éjszakát, olyan ragyogó világosságot terem lett egy szerre az egész földön ez a találmány. A Szellem! vilá­gosságát, a megismerés fényjeleit támasztotta abba a nagy sötétségbe, amelyben addig' él­tek a népek. Babonák omlottak össze* latha­tók lettek végtelen messziségek, megszűnt a középkor. 1 Nem Amerika felfedezése, hanem ezeknek a kis ólombetűknek megjelenése jelenti tulaj­don képen a közéjikor végét s az újkor hajna­lát, mert abból a szellemiségből támadt az újkori ember, az igazi európai ember, amely- lyel a könyvnyomtatás feltalálása ajándiéj- kozla meg a világot. De nemcsak a népeket emelte fel nemsejtett értelmi színvonalra e csodálatos találmány, hanem a mindenfajta tudományok kifej léseit is káprázatosán siet­tette. Kultúra és civilizáció nem jutott volna el erre a magaslatra, ha nem áll1 mindenben és mindenkor rendelkezésre a könyv, amely­be belefoglalható a régi jelen és eljövendő gondolatoknak minden kincse. Az egész ér­telmi világ rendszerbe foglalását, kodifikálá­sát jelenti a könyv. Gazdaságilag is mérhetetlen jelentőségű a nyomtatott betű szerepe. Rajta épül fel .meg­számlálhatatlan milliók kenyérkereseti lehe­tősége, élele. Nyomdászok, papírgyári mun­kások, ólombányászok, nyomdavállalkozók, lapkiadó vállalatok mind a betű szolgálatában élnek és Guttenberg találmányának köszön­hetik írók, újságírók, költők, tudósok, illusz­trátorok, hogy mondanivalójuk a könyv és a sajtó segítsége révén az egész nemzethez, vagy az egész világhoz szólnak. Megszűnik az idő és távolság fogalma, mindent jelenbe teremt az apró ólomkatonák szüntelen ro­hama. A nyomtatási fejlődése mindent az idő­szerűség nevezőjére hozott. Ilyen mérhetetlen hatalommal bír a nyomtatott betű. amelynek, most ötszáz éves jubileumát üljük. í>h o o«* • >'l ove&h A finnek továbbra is hősiesen harcolnak, de a tartalékuk kimerül. Az oroszok áttörték a Mannorheim vonalat Helsinki, február tik A Havas Iroda je­lenti : Summa irányában a szovjet csapatok nyomása egyre erősödik. A szovjet a tüzérsé­get is mindinkább működésbe hozza és egyen tár.t a szakadatlan ágyúzás. A finnek, hogy az oroszok tüzérségét el hallgattassák és saját csapataik előnyomulását fedezzék, szinténmíí- ködésbe hozták ütegeiket.- .Tegnap a finnek visszafoglaltak több erődöt, de eközben kény­telenek voltak egynéhányat átengedni a szov­jet csapatoknak. A finnek lankelháríló ágyúi tizenhárom harcikocsit szétromboltak. Tegnap a szovjet csapatok ezen a részen mintegy ezer halottat veszítettek. Két szovjet hadosztályt a finnek visszavertek. Az itt hátrahagyott halottak számát 2500-ra becsülik. MindCLZnnátíal finn katonai körökben aggodalommal tekintenek a jövő e/é mert a tartalékok hiánya nagyon érezteti hatását. Most már az 1887-es '' évjáratokat is behívták Finnország­ban és ezzel kimerült az utolsó tar­talék is. A szovjet légierők két raja, amelyek közül az egyik 50 gépből Állott, elrepült Finnor­szág felett és számos helységei, köztük Viipu.-* rit és Laperan városokat bombázta. Ezenkí­vül Déliinnország: számos helysége ellen, haj­lottak végre erős légi támadásokat. Kuhmo mellett a szovjet csapatok helyzete válságos. A nyomás csütörtök óta igen érőét Leningrad, február HL A leningrádi vezér­kar jelenti : Karéliáhan csapataink tovább nyomultak előre. Az ellenség fegyverek és lőszerek hátrahagyásával ■ súlyos vesztesége­ket szenved. Csapataink Kamarát megköze­lítették. A finn határmenti erődök közül öt­venhárom védelmi pontot elfoglaltunk, ezek közül huszonegy tüzérségi betonerőd volt. Er­én felderítő tevékenység közben összecsapások voltak. A légi haderő folytatta tevékenységéi. Ennek során hat ellenséges gépet lelőttünk. Helsinki, február fő. A finn hadi jel öntések közlik, hogy az orosz hadsereg óriási túlerővel Szummától északra Tahitalénél áttör­ték a. Mannerheim-vonalát. Azt azonban eddig még nem lehetett megálla­pítani. hogy az áttörés az egész vonalat érin­tette-e, vagy annak csak egyes részeit. Európa lakosságának 40 százaléka közvetlenül érdekelt a háborúban. A délkeleteurépai államok gazdasága és a háború Európa területének egyötöde és népessé­gének negyven százaléka közvetlenül érde­kelt a mostani háborúban. Természetes, hogy a háborús állapot a semleges államokat is érzékenyen érinti, ezeknek is rendkívüli gaz­dasági feladatokat kell megoldaniok. Vonat­kozik ez elsősorban a hat délkeleten répái, államra, amelyek kivétel nélkül felelte élénk kereskedelmi forgalmat tartottak fenn a had­viselő államokkal és amelyeknek közlekedési útját nyugati és északi irányban — a Föld­közi-tengert és az Olaszországon keresztül­vezető vasútvonalakat nem tekintve — a'had­viselő hatalmak területén át vezetnek. Ebben a helyzetben a délkeleti államok erőssége abban van, hogy kivétel nélkül agrárálla­mok, amelyek tetemes élelmicikk- és részben nyersanyagfeleslegekkel ren­delkeznek. Kizártnak mutatkozik ezért, hogy ezekben az államokban élelmiszerekben vagy fűtési anyagokban hiányok jelentkezzenek. Ezzel szemben inkább abból lámád hatnának nehézségek, hogy| ezek az országok forgalmi aka­dályok köitelkéziében nem érhetik el

Next

/
Oldalképek
Tartalom