Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-02-14 / 36. szám
&3ÍIII. évfolyam. 36. szám ft»** 8- ;:.^s Tasaro^-r^ 1940. február 14. SZERDA. rssassasaaBMB maa Uv3$Á FeleSős szerkesztő : Uerbolv Ferenc,. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, széehenyi-tér l Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Elölizeiési áruk : egy lióuupru i.ák P., negyedévre * pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. 'Tv^: sági és ipari munkapi&c A közigazgatási' bi'zoilság üléséi) szóba került a mezőgazdasági .'munkások; külföldi szerződtetése is és megnyugvással vedlik tudomásul: a főispánnak azt a kijelentéséi, li-ogy az idén aligha, kerül sor erre, mert minden munkáskézre szükség van. itthon. Ez azt jelentig hogy nem marad munka nélkül a népességnek széles rétege. Ha pedig valaki munkához, jut, az megkeresi magának azh amiből megélhet. Különösen áll ez a mezőgazdasági munkásságra, amelynek száma egyébként is csökkenőben, van. Ä mezőgazdasági munka napról-napra veszít vonzó elejéből és másodrendű munkáskategóriává sidy ed. Ami pedig nagy haj. Okát ennek a munkabérek különböző szint - jében kéigkeresnünk, ami á mezőgazda ág és ipar k közöd ez utóbbi javára nagy átlagban .fennáll. A mezőgazdasági munkásságnak nagy része tehát inkább texlLgyárba vágyik, mint á cséplőgép mellé. Ez a folyamat azonban nemcsak anyagi természetű, mint'ahogyan általában gondolják. Ez a folyamat merőben lelki okokra is vezethető vissza. Épen ezért nagy , kérdés, vájjon á mezőgazdasági munka- bérreridezes meg Ludja-e akadályozni á mezőgazdasági munkásság számának csökkenését, ami az ipar, a város felé özönlés folytán állott elő,. v Ipari központok, városok ma sokkal többel tudnak nyújtani a munkás tömegek újkori igé- jilyéi számára, mint a falu ; a tömegelélf inintvonzóbb lenne, mint a falunak egyénibb jellege; szívesebben száll "lé az ember egyszerű számmá; mint őrzi meg egyéni jellegét. Az, aszfalt,.; a. felületes »úri« . tömegnívó, a szórakozások... és élvezetek könnyebb lehetősébe stb. vonzóbbak, niint ahogyan vonzóbb a héli készpéuzkereseL,t<minl a negyedévi konvenció. És ha mindezt, a lelki és anyagi okokat mérlegre tesszük, akkor meg kell állapítanunk, hogy a mezőgazdasági munka, kérdésnek a terinelésbiztosító megoldásában más eszközök igény bévé leiéről is kell gondoskodnunk, sőt a munkavállalók kérdésén túlmenő kérdések is megoldásra várnak. Ilyen a gépi üzem raciouális kifejlesztése, a „mezőgazdasági termelés irányának átállítása a mezőgazdasági iparok megteremtése útján. És sohase adjuk át magunkat annak a gondolatnak, hogy az új európai álrendeződésben Magyar- ország vissza fog sűlyedni kezdetleges mezőgazdasági állapotába. Nem ! Mint az európai államok együttesének egy része, ezeknek az államoknak iparával együtt fog működni és ezekkel az államokkal együtt fog fejlődni. j , Hazánk iparosodása nem állott meg és nem fog megállni akkor sem, ha az ipari munka megszűnt Marxnak dolgozni. Amint a világháború technikai megerőltetései a béke iparában is fordulópontot jelen et!:, épen úgy el lehetünk készülve arra, hogy a ma! megmozdulások után is nagy átváltozások korszakába kerülünk. ... , És nemcsak technikai, hanem péuzgazda- sági rendszereink is vahozni fognak, amivel egyidőben a munka maga is más értelmezési, más elbírálást fog igényelni. Ami nagyon is kívánatos, mert szeryezelt emberi társadalomban valóban bűn bármely munkát is.' amely tisztességes megélhetést biztosít, tehát közős magánszempontból ^egyaránt értékelést érdemel, annak végzőjével együtt lebecsülni. Ha ma egy nemesség van.: a munka) nemessége. akkor a munka értékét válogatás né.kiil eb kell ismerni. Visszatérve a mezőgazdasági munkáskérdésre, annyit még meg kell jegyeznünk, hogy a munkabérek rendezése valószínűen kist bl> mértékre' szorítja Te a városba,‘az ipar felé való özönlést. Az anyagi okok megszüntetéséről tehát gondoskodás történik. Most tessék alkalmat keresni a lelki okok megszüntetésére is és akkor a kereslet és kínálat a munkapia- con is kiegyenlítődést nyer. - *»»»o «««i A világháború legvéresebb most folyó harcokat Hóma, február 14. A Popok» di Roma jelenti Helsinkiből, hogy a finnek cáfolják a szovjet vezérkarnak azt az állítását, hogy 32 erődöt szállta],: volna meg a Mannerhéini vonalon. Finn katonai körökben azt mondják — írja a lap —, hogy egy-két helyen, valóban sikerüli a szovjet csapatoknak jevehték.ek’n stratégiai pontot elfogíaluiok, azonban a csata még folyik és még egyáltalában nem dőlt,el. A lap katonai tudósítója a summái ütközetet Verdtmlioz hasonlítja és azt írja, hogy méreteiben és borzalmaiban, a világháború legvéresebb csatáival vetekszik. A. Messágéro azt írja, hogy az orosz csapatok az ulóbbi néhány nap alatt 40 ezer embert veszítettek. m g* « m m rv szovjet Kitűnő felszerelt csapatokkal folytaja támadásait. Nem kiméi sem embert, sem hadianyagot Helsinki, február 14. A finn főhadiszállás jelenti, hogy a Summa melleit folyó ütközet, amely már napok óta tart, felülmúlja méretéiben az összes eddigi finnországi harcokat. A szovjet csapatok ezen a részen 10 km-es szakaszon a lehető legnagyobb erőse! támadnak. Támadásaikat minden esetben pergő űz vezeti be. Az itt harcoló szovjet csapátok felszerelése kitnüő. Tegnap erős légi tevékenység nyilvánult meg szovjetorosz részről és többszáz repülőgép repült el a finn állások felett. Karéliában ugyancsak elkeseredett harcok dúlnak. A szovjet tüzérség 300.000 gránátot zúdított a finn hadállásokra. A szovjet gyalogságot 1500 harcikocsi támogatta előnyomulásában. A szovjet hadvezetőség cm- bei áblozaíoL nem kimé 1 •.epéjjel-nappal szüntelenül támad. itt tegnap ezer ember és 70 harcikocsi volt a szovjet csapatok vesztesége. Bizonyosra veszik, hogy a karéi iái hadműveletekéi Yoro i'ov tábornok -vezeti. Summánál a szovjet csapatok az egyre fokozódó erősödő támadások ellenére sem tudtak eredményt elérni. A tüzérség a legnehezebb tarackokat és messze!)ordó ágyukat vetette a küzdelembe.. A bombavetők valóságos záport árasztanak a finn állásokra. A finn lakosság körében a nyílt városok bombázása miatt nagy a felháborodás. - • Mit jelent beszámolójában a finn külügyminiszter A -finn külügyminisztérium beszámolót küldött a finn-orosz háború első napjától kezdődően a mai napig valamennyi civi.izált ország külügyminiszteréhez. Ebben a beszámolóban ismertébe Finnország és Szórj lorosz- ország harcait, valamint Szovjeloroszprszág a nemzetközi hadi jogba és az emberiességbe ütköző cselekményeit. Hangsúlyozza a beszámoló, hogy a további védelemhez emberekre vau szükség és Finnország; várja a kultúr államok'Ígért segítségét.. Helsinki. február 14. Cajander finn miniszter beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy most inkább van szüksége Finnországnak segítségre, mint valaha. Reméli, hogy a segítség meg fogja hozni Finnországnak a győzelmet. A különböző országokból a finn segélyalapra öl millió frank gyűlt össze, ami igen-sokat segíted Finnország küzdelmeiben meit jelenleg mindent külföldről kell .beszerezni, mert a munkások hadba vonullak. Az orosz hadv'ezeíősig iOO.OOO íőnvi hadÁ
