Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-02-12 / 34. szám

2 19 tO február 12­ZALAMEGYE1 ÚJSÁG Vitéz Teleki Béláné hangversenye A romantikus daJirodaJom1 mestereinek mű­veiből kői öli egy szép csokrot hallgatói szá­mára a szóm bal j esten Teleki Béláné grófnő. Két éve nem hallottuk őt Zalaegerszegen s ez­alatt a két év alatt énekének technikai oldala csiszoltabbá és biztosabbá,- hangvétele köny- nyedebbé, előadásmódja és az előadott niü- vek értelmezése mélyebbé váll. Akkori hang­versenyének műsora könnyebb, a nagyközön­ség által ismertebb, és külsőleg talán tetsze­tősebb volt. Ezen az estjén komolyabb, nehe­zebben hozzáférheti) dalok sorozatát adta. Ezt bizonyítja az is. hogy műsorának nagyobbik felét Wolf és Brahms szerzeményei alkották; az elmélyülő líra. a komoly rézig náció mes­tereinek művei, akiknél néha nem a dallam lekerekített, szépen hangzó melódia-vonal a, hanem helyenként a zongoraszólam harmó­niai változatain van a hangsúly. A műsor első részének gerincét egy Schu­mann, egy Schubert és egy rendkívül finoman előadott, bájos Liszt-dal után H. Wolf négy szerzeménye alkotja. Az Éjen ál című ko­moly. hatalmas páthosza. az Eltitkolt sze­relem behízelgő lírája, az Elrejtőzés szé­lesen hömpölygő dallama és a Gyalogút, élénk. lüktető ritmusa hatalmas tapsra ra­gadta afrközönségel. Szünet után Brahms négy dala következett, amelyek közül az Immer leiser wird mein Schlummer lágyan olvadó legátói, finom di­namikai árnyalása az egész est legszebben si­került száma volt. A műsor befejező részében három magyar szerzemény szerepeli. Radnai Miklósnak, operaházunk volt igazgatójának egy komor, tragikus hangulatú dala : Vannay Jánosnak, a Nagykanizsai Városi Zeneiskola igazgatójának egy érdekesen hangszerelt szer­zeménye s végül a magyar zenei világ büsz­keségének. Kodály Zoltánnak Háry Jánosk­ából Szegény vagyok című dal. Ez utóbbi szerzemény mély értelmű tolmácsolása után olyan hatalmas tapsvihar tört ki, hogy a dalt meg kelleti ismételni. A zongoraszólamol a gyászeset mialt tá­volit'vő ComrnenS'öli Mária zongoraművésznő helyett áldozatkész beugrással« Kerekes Irén, a Nagykanizsai Városi Zeneiskola tanára látta el. A német műdaloknál, különösen Wolfnál a zongoraszólam sokszor önállósul s hóba az cnekszólammal egyenrangúvá emelkedik ; má­sutt erős karakterizáló szerephez jut, (ke­rekes Irén színes és változatos billeniésmód- jával, elmélyedő előadásával tökéletesen in­terpretálta szólaniáit, egyébként pedig alkal­mazkodó keretei: szolgáltatott az ének számára Előadóművészeiében nagy segítségére volt a zengőhangú, kitűnő angol mechanikája zon­gora. amelyet Mihályi Ilonka, a Nagykanizsai Városi Zeneiskola és a Zeneművészeti Főis­kola növendéke, bocsátott szívességből a hang­ve rseny rendelkezésére. A koncert szünete illán Barthelmes Vai- Lerné a Mansz, vitéz Tamásy István dr. pol­gármester a város, egy kis leány a menhelyi gyermekek, Fehér János dr. tb. főszolgabíró pedig a vármegye tisztikara nevében üdvözöl­ték a nemesszívű grófnőt, aki élére állt a városban a szegénység és nyomor ellen vívott küzdelemnek s elhalmozták csokrokkal, vi- rágkosárral, babérkoszorúval. A Mansz ba­bérkoszorúját Pavelka Magda- Fiskor Ibolyka és Cseh János nyújtották ál. Ez a dobogón emelkedő virághegy bizo­nyára sokáig emlékeztetni fogja Teleki gróf­nőt az egerszegiek szereidére és megbecsü­lésére, mint -ahogyan a jelenlevő közönség is meg fogja őrizni ennek a felemelő, szép estnek a hangulatát! »»» o«<t Fontos kérdésekről tárgyaltak a közigazgatási bizottságban Vármegyénk közigazgatási bizottsága ma délelőtt Lartotla havi rendes ülését vitéz Te­leki Béla gróf főispán elnöklete mellett. Az eseményjelentést Tomka János dr. fő­jegyző terjesztette elő, amelyhez elsőnek/ Csóthi Gcza prelátus szólott. A határszéli községekbe óvódat, napközi otthont és köz- kutakat kért. Fölemlítette a külföldi munkús- szegődtetések körül tapasztalható jelenségeket és a trachoma-ellenőrzést a sommás munkás­ságnál. \ A felszólalásra vitéz Teleki főispán vála­szolt. Egyes községekben tervbe vették ovodák létesítését és közkutak fúrását. A >oilföldi munkásszerződíelcsekel illetően haladéktala­nul érintkezésbe lép a földművelési minisz­terrel. Tudomása szerint az idén alig van kilá­tás arra, hogy külföldre munkások szerződje­nek. Takáls László dr. in. kir. tisztiioorvos is válaszolt. Tervbevették Tótszent már Ionban, Tólszcrd a helyen és Semjénházán napközi ott­honnal kapcsolatos ovoda létesítéséi. Most folynak a tárgyalások az állam és a községek között a nehézségek kiküszöbölésére. A köz­kutak létesítése folyamatban van. A mezőgaz­dasági munkákra elszerződött trachomásokat érkezési helyükön is megvizsgálják és kezelik őket. Farkas Tibor dr. azt kívánja, hogy az elszerződött munkásoknál válasszák el a tra­chomásokat az egészségesektől. Gyömörey Sándor a trachomas vándoriparosokra hívja föl a figyelmet. Vitéz Teleki Béla gróf főis­pán rámutat arra, hogy a katonaságnál is vannak külön Iraehomás osztagok s azért indítványozza, hogy a minisztériumhoz ter­jesztendő jelentésben *kérjenek inlé. kedést a trachomas mezőgazdasági munka ok elkülö­nítésére. Takáts László dr tisztifőorvos rész­letes magyarázatot adott a fertőző betegsé­gekről és a fertőzésről. Ezután a jelentest tudomásul vették és rá­tértek a bizottság féléves jelentésére, amelybe fölveszik mindazokat a kívánalmakat, ame­lyek a vármegye érdekében kielégülést vár­nak. Különösen a közegészségügy terén van­nak kívánalmak. Az állathizlalás terén is kérnek intézkedéseket. A szociálpolitika tá­mogatásúi is kérik. A celldömölk—rédicsi vas­útvonal elsőrangúsílását is sürgetik. Itt Thassy Kristóf dr. megjegyezte, hogy illetékes hely­ről nyert értesülései alapján a vonal elsőr rangú sí lása Ukkigazév folyamán megtörténik Nézete szerint nem; is annyira ennek a vonali­nak elsőrangusílása fontos, hanem az, hogy Balatoniéi red, Tapolca, Sümeg könnyebben közelíthesse meg a megyeszékhelyt. Ebben az irányban kell a vonalat v'■^erősíteni. Farkas Tibor dr. hosszasan beszélt virról^ hogy a szekérforgalom megélénkülése várha­tó). Majd a gazdásági helyzet vázolására tért ál .s arra hívta föl a ügyeimet, hogy a; közigazgatás nehéz föladatok elolt áll. A főispán válaszában megjegyezte, hogy a kormányzatnak legfőbb feladata lesz a ter­melés és értékesítés viszonyának biztosítása. Jelentést lettek a törvényhatósági állator­vosi állásban történt változásról s fölolvasták Tremkó Ferenc dr. állategészségügyi taná­csos Tiúcsúleveiét. A főispán javaslatára a bizottság jegyzőkönyvben mond köszönetét Tremkó dr. lelkiismeretes munkálkodásáért s erről értesítik az eltávozottat. Üdvözölte Tremkó utódját, Kövesd y Viktor dr.-t, aki hálás köszönetét mondott az üdvözlésért, majd felolvasta jelentését, amely szerint az állat­egészségügyi viszonyok a vármegyében kedve­zők. Gyömörey Sándor fölhívta a főállator­vos figyelmét a métely kórra. Slill Ernő dr. kir. ügyészségi elnök jelen­tette, hogy a zalaegerszegi fogházban 63 férfi, 2 nő, a nagykanizsaiban 71 férfi, 13 nő van letartóztatásban. Az árvaszéki jelentést Szeliánszky Nándor árvaszéki elnök ismertette. Takáts László dr. tisztifőorvos mindenre kiterjedő jelentése után Kálit h András pénz ügy igazgató lelte meg jelentését. Múlt évi adóhátralék állami adók­ban 2.449.169 P, amire januárban 62.195 pen­gőt fizetlek be. Vitéz Botos Gábor műszaki tanácsos az úl ügyekről, Medve István dr. kir. tánfelügyelő a tanilói személyzetben történi változásokról, Figura György m . kir, gazdasági főfelügyelő a vármegye mezőgazdasági állapotáról tett je­lentést. A jelentésekéi hozzászólás nélkül tudomá­sul vet lék. mm« k kereskedeimisták nagysikerű szinlelőadása A zalaegerszegi áll. felsőkereskedelmi is­kola cserkészcsapata és Mária Kongregációja szombaton és vasárnap este a * Kultúrház nagytermében előadást rendezett, amelynek keretében, bemutatták Farkas Imre három: felvonásos operettjét, a Nólás kapitányt. . Érdemes voü ezt a szép magyar darabot betanulni, mert a szereplők ezzel bizonyságot teltek, hogy olyan feladat elvégzésére . képe­sek, amilyenre csak jól összetanult színtársu­lat vállalkozik. És érdemes volt az előadáson megjelenni, mert a nívós előadás elsőrendű szellemi élvezetben részesítette a közönséget.; A nagy sikert biztosította a szereplők he­lyes megváiogalása, a kitűnő betanítás és a teljes szakértelemmel végzett rendezés. így a prózai részek, énekszámok és táncszámok semmi kívánnivalót sem hagyhattak maguk után, sőt a legteljesebb elismerés »és dicsé­ret hangján kell c szép teljesítményről meg­emlékeznünk. Háry Magdus Gréte gróf kisasszony, szere­pében a fiatal leány egyéniségéből ffakadó finom érzelem-nyilvánításokat találóan és szí­nesen érzékeltette. Tisztán csengő, erőteljes hangja is kitünően érvényesült jó játéka mel­lett, ruhái feltűnést kellették. A címszerepet alakító Iverkay Imre, a fess huszártiszt, iga­zán nólásnak is bizonyult. Kovács Mária bril- liáns alakításával üdén, frissen elevenítette meg Boriska szolgálóleányt. Olyan tüzrőipál- tant fehércseléd volt, hogy csak életet, víg1- ságot varázsolt a színpadra. Kitűnő partnere is volt Nagy Sándor, aki Pacal Miska köz- huszár hálás szerepét teljesen kiaknázta. Ez természetes is, mert olyan színjátszó képes­séggel rendelkezik, ,amilyennel csak ritkán találkozunk. Játszik, pompásan énekel, nagy­szerűen táncol. Páros jeleneteik minden eset­ben nyiltszíni tapsot váltottak ki. Jellegzetes őrmesterlípust vitt a színpadra Molnár Béla, Azonban humorban, gioleszks.'gben mérték­tartó mulatságos alak volt. És ami a fő; lár­más. Meglepte a közönséget Pérhács Kornél, aki főudvarmesterével valóban kabinet-ala­kítási nyújtott. Utánozhatatlan raccsolása* szertartásos mozdulatai kacajra ingereltek. Csendes humorral mintázta meg az aranyos öregurat Dulgyovai Antal (Ferdinand herceg). Elegáns, komoly, kimért huszárezredes volt vitéz Varga Imre. Gombás Etus is jól mozog a színpadon s a többi (szereplővel együtt hozzájárult a sikerhez. A darabot megelőzően Borda János nagy lendülettel szavalta el Gyulai Pál Erdély című költeményét. A láncokat Fürtös Lajosnc ta­nította be. A zenekar — Fürtös Lajos tanár vezetésével, aki a zongorakíséretet is ellátta, •— az énekszámokat művésziesen kísérte ís felvonások közölt is kellemesen szórakoztatta a közönséget. A rendezés nagy munkáját Ju­hász Miklós tanár végezte. A zenekar jó bér* tanítása Gautier Arisztid tanár érdeme. » » > © < « « ■ L

Next

/
Oldalképek
Tartalom