Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-02-03 / 27. szám
1910. február A Z AL AM ÜGYEI ÚJSÁG 3 Ir a Fekete Hiszen, ha tudóit volna írni a Fekete, semmi baj stun történt volna. A lelke tele volt mondanivalóval, csakhogy a gondolatnál nem jutott tovább. Titokban bütykös ujjai közé fogta a ceruzát, maga elé tette a papírt s várta a nagy csodál, hogy — inni tudjon. Ám, csak! a nevét tudta hórihorgas szarkaLáte betükkel papírra vetni, abl ó', amit a feleségének akart mondani, egyetlen egy szól sem volt képes az irkalapra kanyarílani. Szinte látta az asszonyt, a fejkendője alól kikandi- kál egyik hajafürtje, ajkán komoly mosoly pihen, liszta kék szeme várja a szavakat, — mégse, mégse) engedelmeskedett a ceruza. Már - régeh tretet ff volna szólni a századirnoknak, dobáljon tintagyöngyöket a levélpapírra, de félénk büszkeség fogta el : Eddig azt hitték, i í wjrá^tudó ^níLek ^agjmk, most kitudódik,' inilyen buta hajiása vagyok az anyámnak. Inkább nem írok a Julisnak De nem sokáig bírta. Pénz is kellett, a hazai is jólesett volna, így hát a pénz és a hazai legyőzte, a félénkségei, szólt az írnoknak Félóra múlva már a fenyőfaaszlalnál üllek és tollbamond ta,; a gondolatait.. Na, milyen legyen a megszólítás ? Fekete végignézett1 a baj társain. Otthon azt szokta mondani : Te, Julis ; sohasem haragudott meg érte az asszony, de papíron nem szabad így beszélni. Te, Julis — durva. Meg aztán az egész szoba megtudná, hogyan hívják a feleségét, még csúfolódnának is rajta. — Kedves feleségem, — bökte ki nagyos- kára. Azl írnok azt hitte, buta. azért szakadnak ki ilyen nehezen belőle a szavak, pedig nem ezért hallgatott. Csak szemérmes volt, nem akarta elárulni szíva titkait. — Tovább Fekete. Mit csinálhat most az asszony 1 Eteti a teheneket. A Kajla kicsit beteg volt, amikor bevonult, sokat kelleti vesződni vele. Fáradt a Julis, sok vizet kell húzni itatásra. Ha most otthon lehetne ! Mialatt ő húzná a vizet, Julis megfőzné a vacsorát. Nos, a sok megtapintható gondolatból csak ennyi lett: Hogyan érzed magad, én jól vagyok. — Gyereke van-e, kérdezte az írnok. Van. De még milyen ! Lány. Két éves. Már pötyög. Pisze a kis orra, kék szeme csupa csoda, az anyjáé. Mikor otthon volt, kislánya a térdére ült, duudi kezecskéjét végighúzta a borolválallan édesapa arcán: Édesapa, jaj, de szúr... Fekete csak gondolkodott. Kislánya talán. ott ült a térdén, nézte a katona- zubbonyt és végigtapogatta a gombokat. Nem is ismerne, rá a kislánya, legfeljebb, ha megcsókolná a tenyerét. Mert csak ő szokta megcsókolni a kislány kövér kiskacsóját. Még mindig csak magadé nézett, hallgatott, pedig sok szé_p mindent akart ám mondani, csakhát a szavak előtt nem nyíltak ki a kapuk. Az írnok ráförmedt. — Beszéljen már, maga mafla, azt sem tudja, mit akar írni ? 1 Felijedt, Szégyenben marad, ha nem beszél Na jó, majd mondja. — írja írnok úr! Mit csinál a Julcsikat Ha hazamegyek, majd viszek neki savanyó- cukrot. Úgyis szereti. — így nem lehet írni, — kiabált az írnok, aki nagyon jól tudja, hogyan kell bánni a betűvel — az írás nem beszéd, érti Fekete ? ! így beszélhet, ha otthon van, de leírni csak azt szabad, ami... Nem tudta befejezni a mondatot. Úgy látszik, mégsem tudta, mit szabad Leírni. Amúgy, borsosán felförmedt. — Beszéljen, mert itthagyom ! — A Kajlához hívj doktort. Hát mégis megdöccent a Fekete újra. Ennivalót és pénzt kell kérnie az asszonytól, de hogyan ? Parancsolni szokott a Julisnak és most kérjen ? Elvégre ura az asszonynak, nem szolgája, örüljön a Julis, ha megteremti a mit, amiből adja a kenyeret. így fordította p* szót Külgy hasasszalonnál, kohászt, meg zöd- paprikát. Két pöngőt is tégy a csomóba. Tudod, jóra költőm a pénzt. A többit majd ott hun mondom' el. Isten veled, — Pista Ekkora volt az egész levél, az írnok megírta tíz perc alatt ; Fekete egv hétig töprengett rajta. S az írnok azzal a meggyőződéssel fejezte he az írást, hogy most a világ legegyü- gyübb levelét mondták tollba. Még gúnyosan mosolygott is hozzá. Fsak azért, mert nem tudta, hogy az érzéseknek és gondolatoknak, a szeretetnek és a nemességnek milyen gazdagsága zúgott, a néma ajkak mögött... Dávid Tibor. Nagyarányú betétemelkedés a Nemzeti Hitelintézet mérlegén Az intézet mérlegmegáBlapitó igazgatóségi ülését február elsején tartotta Az a nagyarányú aktivitás, amelyet a Nemzeti Hitelintézet vezetősége különösen az utóbbi években kifejtett, az intézet mérlegében imponáló számokkal fog mutatkozni. A Nemzeti Hitelintézet mérlegmegállapító igazgatósági ülését február elsejére hívta össze, a közgyűlést pedig előreláthatóan február közepén tartják meg. Értesülésünk szerint különösen a betétállomány impozáns emelkedése kelthet figyelmet, amellyel igazolva lesz az a nagy bizalom, amelyet ez az intézet az ország minden részélxm. élvez. Ugyancsak nagy százalékkal emelkedett a kihelyezések állománya is és ennek megfelelően lényegesen nagyobb lesz a kimutatott tiszta nyereség is. Kiszivárgott hírek szerint a Nemzeti Hitelintézet igazgatósága az osztalék megfelelő emelkedésének gondolatával is foglalkozik. Az ellentüdő az elsülyeztett tengeralattjárók legénységének utolsó reménysége. A német búvár ha jókon van a legmodernebb mentőkészlilék Azok a tengeralattjáró-szerencséLfenségek. amelyek az elmúlt években az amerikai, angol és francia hadiflottát sújtották, élénk vitákra adtak alkalmat arról a témáról, hogy milyen lehetőségek nyílnak az elsűtyedt tengeralattjárók legénységének megmenté ;éne. Ha meggondoljuk, hogy az amerikai Squaiis tengeralattjáró 59 főnyi legénységéből csak 23-at, az angol Thelis 90 főnyi legénységéből pedig csak 4-et sikerült megmenteni s a francia Phönix tengeralattjáró 71 főnyi legénysége pedig kivétel nélkül elpusztult, nem csodálkozunk azon, hogy a jelenlegi háborúban, amikor a legnagyobb hadiesemények egyelőre a tengeren játszódnak le, újra felbukkan az elsűlyedt tenger- alatjáró mentési lehetőségednek kérdése és mindenütt erősen foglalkoznak ezzel a problémával. Az elsűlyedt tenger alatt járók legénységének megmentésére különböző módok vannak. Csaknem minden tengeri hatalomnak megvannak a maga találmányai erre a célra, amelyeket idők folyamán tökele lesi lettek és részben más államok is átvettek. Amerika például szinte teljesen a búvárharang elvéhez ragaszkodik. A búvárharangot lebocsálják a tenger fenekére és a búvárok odaerősítik azt az elsűlyedt tengeralattjáró mentőnyílásaihoz. A mentőnyíláson át egyszerre 8—10 ember szállhat be a tíz tonna súlyú búvár harangba. Miután a meutőnyílást és a búvárharang nyílását újból bezárták, a búvárharangot újra felhúzzák a tenger felszínére. Ez a módszer már több súlyos búvárhajószerencsétlenség- nél bevált. A búvárharang a békeidők mentők észül éke. A búvárharang előnye abban rejlik, hogy annak a segítségével nagyobb mélységben is lehet dolgozni, nfint más szokásos mentor készülékekkel, mert a búvárharanghan az emberek nincsenek kitéve a vizű vom ásnak. Használhatóságának határa azonban csak addig a mélységig terjed, amelyben a búvárok is dolgozni tudnak, mivel ezeknek a bú- várharanghól ki kell szállniok, hogy azt az elsűlyedt tengeralattjáró meutőnyilásához erősíthessék. A búvárharajj^ leglényegesebb hátránya az, hogy csak békeidőben lehet alkalmazni. Háborúban legtöbbször néni tudják, hogy. bot sűlyedt el a búvárba jó s ezért lehetetlen, hogy a búvárharanggal felszerelt mentőhajót a szerencsétlenség színhelyére küldjék. Milyen lehetőségek nyílnak tehát háború idején egy elsűlyedt tengeralattjáró legénységének megmenlésére. Nyolcvan méternél nagyobb mélységiből a legénység már nem merülhet többé fel, mert itt már az emberi szervezel az óriási víznyomást nem bírja ki. Hetven méter mélységig a mai mentőkészülék segítségével, amelyet a tengeralattjárók használnak, a legénység elhagyhatja az elsűlyedt búvárhajót és felmerülhet a tenger felszínére. Évek folyamán a tengeralattjáró-fegyvernemnél az az alapelv alakult ki, hogy a megsérült búvárhajó legénységének azonnal menekülnie kell, mihelyt bebizonyosodott, hogy a hajó saját erejéből nem tud többé a felszínre emelkedni. Erre a célra vezették be az úgynevezett tengeralatti mentőkészülékeket, amelyek a búvárhajón állandóan készenlétben vannak. Ez a készülék tulajdonképen felcsafolhaló lélegzőszerkezetből áll, amely egyrészről friss levegővel látja cl a tengerészt, másrészről a mérges szénsavat tartalmazó elhasznált levegőt megsemmisíti. Ezeknek a mente készülékeknek szerkezete az egyes országokban különböző. A legmodernebb mentőkészülékük a németeknek van. A német mentőkészülék neve »ellentüdő«. Ez egy felcsatolható lélegzőkészülék, amelynek! segítségével a matróz o igén palackból Llegzi
