Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-12-09 / 282. szám
1939. december 9. Z AL AMEG YE I ÚJSÁG 3 új cenzúra rendelet. Budapest, december 9. Ai hivatalos lap vasárnapi Száma új cenzúra rendeletet közöl, «mely a mai kötelező bemutatás helyett ia fakultatív rendszert hozza be. Ennek a lényege az, hogy minden cikket a felelős szerkesztő mérlegel, cenzúra alá tartozik-e, vagy nem. Kivételt képeznek a honvédelmi, külügyi és közrendészeti cikkek, amelyek ezr után is a cenzúra alá tartoznak. »»» o « « « A vármegyei mező« gazdasági bizottság ülése. Thassy Kristóf elnök megnyitójában fontos gazdasági kérdésekről szólott. A Zalavármegyei Mezőgazdasági Bizottság ma délelőtt Thassy Kristóf dr. országgyűlési képviselő, elnök vezetésével rendes közgyűlést tartott, amelyen a Tagok nagy számban jelentek meg. Résztvett a közgyűlésen vitéz Teleki Béla gróf főispán, Tomka János dr. vármegyei főjegyző és Szalay Gyula dr. vármegyei tisztifőügyész. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarát Pálvölgyi István kamarai intéző képviselte. A Hiszekegy elmondása és az egybegyűltek üdvözlése után Thassy Kristóf dr. elnök megnyitót mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy a gazr datársadalom érdekében kétízben is felszólalt a képviselőházban, mégpedig a köHségvet- tés és a földbirtokjavaslat tárgyalásánál. Megállapította, hogy a gazdatársadalom, különösen pedig a kisgazdatársadalom érdekében sok a tennivaló, azonban mindent egyszerre elvégezni nem lehet. Bízik abban, hogy a törvényjavaslatok törvényre emelkedése után megvalósíthatók lesznek lépésről-lépésre azok az intézkedések, amelyeknek segítségével a kisgazdatársadalmat mai helyzetéből kiemelni és sorsát jobbra fordítani lehet. Nem kíván foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek a múltban elintézést nyertek, inkább elgondolásai felől tájékoztatja a gazdatársadalmat. Elsősorban is a termelés átállításáról szólott. Kívánják, hogy a kalászosok helyett takarmány-és ipari növények termelésére térjenek át. Szerinte ezeknek a terményeknek termelése a kisgazdákra nézve nem előnyös. A kalászosoknak termelésével megtermeli a kisgazda a saját házi szülő- \ ségletét és azokat könnyebben, is értékesítheti. Takarmány- és ipari növények termelésénél úgy kellene megszervezni az értékesítést, hogy a kisy gazda helyben értékesíthesse a tér- i mést és ott is szerezhesse be szükségleteit. Szükséges a szarvasmarha- és lótenyésztés terén is a nagyobb gonddal való gazdálkodás. A lóállományunk az utóbbi időben nagyon leromlott. Az állattenyésztésnek jövedelmezőbbé tételével kapcsolatona nagy súlyt kell helyezni a legelő-gazdálkodásra is, A gyümölcstermelésnél gondot kell fordítani arra, hogy a nem exportképes termést is kellőképen értékesíteni lehessen. Szaporítani kellene az aszalók számát, hogy aszalvá- nyokat ne kelljen behozni. A szőlőtermelést illetően érdeke volna a kisgazdának, hogy. legalább az év egy részében szeszfőzésre kapjon jogot. Kertmunkás-képző iskolák felállítása is sok előnyt jelentene a kisgazdákra és ott a méhészetet is tanítani kellene. A mezőgazdasági szakoktatást fokozni kell téli gazdasági iskolák és tanfolyamok segítségével, de szükséges, - zok, akik ezeket az iskolákat és tanfolyamokat végezték, térjenek vissza az eke szarvához s ne akarjanak gardák, ispánok, gazdaságvezetők lenni. Ismertessék meg családtagjaikkal azt, amit tanultak. i Szaporítani kellene a gazdasági felügyelőségek számát és személyzetét. A sok gazdaszervet egy kalap alá kellene vonni. Gazdakörök, népházak, gazdakönyvtárak létesítése szintén elsőrendű feladat. A telepítéssel kapcsolatosan a tagosítás kérdését is meg kellene oldani. Ennek révén sok időt és költséget takaríthatnának meg a kisgazdák. A biztosítást illetően nagy nemtörődömséget tanúsítanak a gazdák. Kötelezővé kellene tenni a biztosítást. Ezek azok az elgondolások, amelyeknek alapján a Kamara útján felterjesztést kellene tenni a minisztériumhoz. A megnyitót a közgyűlés nagy helyesléssel fogadta. Jelentések. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének bemutatása után a vármegye mezőgazdasági helyzetéről szóló gazdasági felügyelői jelentést terjesztették elő. Éhez többen szólották hozzá. Figyelmeztették a vezetőséget a vármegyét fenyegető takarmányinségre. Thassy elnök biztosította a bizottságot, hogy; a takarmányinsé- get elhárítják. Kérték az elnököt, hasson oda, hogy a szőlősgazdák jövő évi rézgálic szükségletét biztosítsák, mert a rezet zár alá vették. Az elnök megígérte az utánjárást, majd elbúcsúzott a bizottság nevében Pálvölgyi gazdasági intézőtől, akinek ez volt az utolsó szereplése a bizottságban. Pálvölgyi intéző megköszönte a szíves szavakat és megígérte, hogy a központban is figyelemmel kíséri a zului viszonyokat. Ezután a kamarai átiratokat, valamint a városi és járási bizottságok működéséről szóló jelentéseket is tudomásul vetlek. Munkás jutalmazás. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara 50—50 pengő pénzjutalommal és elismerő oklevéllel tüntette ki Cseh József nagykutasi és Kálmán József boncodföldei 9 gyermekes mezőgazdasági munkásokat. Az elnök szép beszéd kíséretében adta át a derék munkásoknak a kitüntetést, amit a munkások hálásan köszöntek meg. Az indítványok során először Jakabffy Antal indítványát tárgyalták. Jakabífy a védettségnek azonnali megszüntetését indítványozta azzal, hogy a 20 holdon aluü birtokosukat egyénileg bírálják el, az ingatlanokból annyit engedjenek eladni, amiből az adósság fele fedezhető, a fennmaradó adósság törlesztésére 20—25 évre amortizációs kölcsönt nyújtsanak. Horváth Gergely hosszabb időre szóló törlesztést kíván, vitéz Kornis Elemér gróf arról szólott, hogy a falvak népe a földbirtok- reformmal kapcsolatban ferde nézetekét vall, föl kell tehát világosítani. Az ingatlanokat pedig olyan áron lehessen eladni, mint amilyen terhekkel annak idején a bankok kölcsönt adtak. Az indítványt a hozzászólások értelmében fogadták el. Horváth Gergely az örökösödési eljárás reformját sürgette indítványában. Elfogadták. Pörneczi József gazd. tanácsos a 8 osztályú népiskola helyett ötfalunként alsófokú gazdasági népiskola felállítását indítványozta. Az indítványt elfogadták. Körséta karácsony előtt a zalaegerszegi főtéren. Az újságíró mindenkor kíváncsi és legjobban érdekli, mi történik városában nagyobb események, vagy ünnepi előkészületek idején. Magunk is körülnéztünk, hogyan készülnek Egerszegen karácsony ünnepére. Mindenütt díszes kirakatok csábítják! a vevőket és legjobban megkap bennünket egy komoly épületben elhelyezett áruház, amelynek kisebb kirakatai mint karácsonyi ajándék-dobozok világítanak felénk. Belépünk az áruházba, ahol élénk sürgés-forgás fogad bennünket. A kiszolgáló asztalokon dúsan felhalmozva feküsznek az ajándékra alkalmas színpompás női sálak, díszes zsebkendők, más asztalokon a női divatszövetek és selymek nagy választéka. Az úri szövetosztályon még mindig találunk tiszta gyapjúszöveteket, úgy hétköznapi, mint ünnepi és estélyi fekete öltönyökre alkalmasat, a legfinomabb minőségben. Megkérdezzük a cégvezetőtől, hogyan lehetséges, hogy a mai árúhiányos világban mégis ily nagy és jó választékot tud adni az áruház. Megkaptuk a felvilágosítást, hogy a vezetőség állandóan készenlétben áll és hét- ről-hétre úgy a cégfőnök, mint a cégvezetői körutazást végeznek a gyárosoknál, és a fővárosban árúbeszerzés céljából, nem kímélve költséget és fáradtságot, hogy leküzdjék az akadályokat és megnyissák a gyárosok hét lakat alatt tartott raktárait, csak azért, hogy, szeretett vevőinek jó és pótanyag mentes árúval szolgálhassanak. Körültekintünk a kiszolgáló személyzet között és a régi, ismerős arcok egész sorát látjuk, mégis hiányzanak néhány an, akik jelenleg katonai szolgálatot teljesítenek. A közben hozzánk csatlakozott főnök úr maga is közli, hogy fia, aki textilmérnök, a legészakibb hólepte Kárpátokban szolgálja a hazát és most kapott értesítést, hogy fiának jól megy a sora. Avval az érzéssel távozunk az Áruház megtekintése után, hogy nagy munka folyik itt a közönség érdekében és egyáltalán nem szükséges, hogy a közönség Budapestre utazzék bevásárolni, mert itt is megtalál mindent, ami részére szükséges, az egyszerűbb polgári szükséglettől kezdve a legnemesebb szőrméből készült díszes női bundáig. Emlékezzünk. December1. 9. 1914. Bagi Mátyás, volt kaposvári 44. közös gyalogezredbeli őrmester az oroszlengyelországi Pietrkuv környéki Rogoiniecznél, amikor támadásunk az oroszok gyilkos tüzében megakadt, önként jelentkezett, hogy szakaszával előretör. Az ellenséges megerősített állást sikerült is 100 lépésre megközelítenie, amikor ellenséges golyótól súlyosan megsebesült és leroskadt. Hősies öníeláldozásáéi’t az arany vitézség! éremmel jutalmazták. 1914. Dr. öze Gyula, volt szatmárnémeti 12. honvéd gyaiogezredbeli zászlós a Krakkói közelél>en lévő Zakrzouúoe falucskánál bátor magatartásával nagyban növelte az alárendelt legénység lelkesedését, úgyhogy ezek ők a legnagyobb tűzben áldozatkész elszántsággal követték. E példátadó bátor magatartásáért dr. öze zászlós a nagyezüst vitézségi érmet kapta. Kálóczy István villanyszerelő értesíti a n. é. közönséget, hogy az Elektrától külön vált. Ezentúl II. Rákócai Ferenc-utca II. tiáw alatti saját Bileléhen áll rendelkezésére minden Rádió *« »illanyazcreléai munkában a mélyen tisztelt megrendelőinek.
