Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-11-20 / 266. szám

XXII. évfolyam. 266. szám. Ára 8 fillér 1939. november 20. HÉTFŐ, ZáLAKEGYEI ÚJSÁG T7/iIq1/\p nrrr» v»l 'Q mf Á Unnlinlír I? nnnnn h Magyarország szerepe Középeurópában. A középeurópai sajtó egy idő óta feltűnően sokat ír -arról, hogy Magyarorszagra Közép- európa viszonyainak rendezésénél milyen lon- tos szerep vár. A világháború után sok éven át észre sem veitek bennünket, sőt létezésünk­ről sem igen akartak tudomást szerezni. A győztesek teljesen a kisántántra bízLak ben­nünket. Feladata volt: meglőj tani a magyar­ságot és országát úgy szélosztani, hogy még- csak nyoma se maradjon. Hogy miért ' — azt csak ők tudták. Csak akkor vettek észre ben­nünket, amikor Rothermere lord kijelölte he­lyünket a nap alatt és Mussolini kimondotta, hogy egy szerződés nem lehet kriptája egy nemzetnek. < Azután megint csak mellőzhettek bennün­ket, bárha Rothermere és Mussolini nem en­gedték a magyar ügyet levenni a napirendről. Most azután már számolnak velünk, sőt hangsúlyozzák, hogy számolni kell velünk, mint olyan tényezővel, akire fontos szerep vár Középeurópa viszonyainak rendezése kö­rül. Az új háború óta dobták bele ezt az euró­pai közvéleménybe. Most vették csak iga­zában észre, hogy élünk, hogy erőre kaptunk hogy van akaratunk, elhatározásunk, sőt, hogy akaratunkat mások akaratától függetlenül, sőt ellenére is végrehajtjuk. Ráemlékeznek arra, hogy az Árpadok államszervező zsenialitása, majd az Aonjuk középeurópai hatalmi szer­vezete a magyar államiságot döntő tényezővé tette a Keleti és Földközi tenger közötti téren. A nagy távlatokra ívelő európai hivatástu­dattal telített magyar politika Mohács után halványult el. Előtérbe lépett ezen a területen a Hasburg-ház, amely szintén összefoglaló hi­vatástudattal rendelkezett, de már éreztette a privilegizált népcsoportokon keresztül a ma­ga különleges dinasztikus elveit. A történelmi fejlődés azután a nacionalizmusokat juttatta diadalra és rombadöntötte az egységépítő kö­zépeurópai hivatástudat kései utódát: az Osz­trák-Magyar habsburgi Monarchiát. A világ­háború legnagyobb kártevése énnek a hivatás­tudatnak minden formában váló elölése volt. A trianoni Magyarországnak meg kellett fogalmaznia önmaga és a világ számára is nemzeti hivatástudatát és a magyarság az úgynevezett szentistváni gondolatban újította föl a maga állameszméjét. A világháború azon­ban más eszméket is hozott, amelyeket érvé­nyesülésükben megállítani nem lehetett, mert hatásuk a! korszellem síkjában jelent meg. Ezek között van a népi elv, amely a népek önrendelkezési jogának formájában mutatko­zott be. Ezzel az államalkotó tényezők sor­rendje megváltozott! a nép javára. A nemzeti fenmaradásnak és hivatásnak alapja egye­dül és kizáróan az örök, változatlan nép. A népi elv megjelenése a magyarságtól történelmi joga rovására igen súlyos áldoza­tokat követelt, de ugyanakkor a középeurópai kiegyenlítődés is ilyen áldozatokat követek Legalább is látszóan. És, ha már mindenáron áldozatokat kell hoznunk, hozzuk azokat a középeurópai semlegességért és nem azért, hogy valamelyik, középeurópai rendezési ter­vekkel foglalkozó nagyhatalom berendezke­dését megkönnyítsük. ( i ' i Repülő-szerencsétlenségek, Belgrád, november 20. A Vreme jelentése szerint egy repülőraj tartott Románia felé, amikor közülük egy gép hirtelen kivált, láng- baborult és lezuhant. Még nem állapították meg, milyen nemzetiségű gépekről van szó, de a feltevés szerint romániai repülőgépek voltak. Ollawa, november 20. Kanadában súlyos repülőszerencsétlenség játszódott le. A repülő­tér felett két katonai repülőgép ismeretlen okok következtében összeütközött. Ugyancsak hasonló repülőszerencsétlenséget jelentenek Ausztráliából, ahol mindkét pilóta életét vesz­tette. “ * ‘ Thassy Kristóf felszólalása a képviselőházban. A földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál felszólalt Thassy Kristóf dr., a zalaegerszegi egyéni választókerület képvise­lője is. Mint gyakorlati gazda foglalkozott a költségvetéssel, amely örvendetesen növekedő tendenciát mutat. A növénytermelés és ál­lattenyésztés kérdéseit tárgyalja, majd' a lóte­nyésztés terén szükséges teendőket sorolta fel. Szükségesnek tartja a ló törzskönyvezést csak úgy, mint a szarvasmarhatenyésztésnél. Nagy súlyt kell vetni a legelőgazdálkodásra. A gyü­mölcstermelés tekintetében szükség volna arra, hogy ne csak az exportgyümölcs legyen eladható, hanem addig, amíg minden tekintet­ben megfelelő gyümölcsöt termelhetünk^ a| meglévő készletek felvásárolhatók legyenek- Nagy fontossága van az aszalásnak. Az asza­lókat fejleszteni kell, hogy elérhessük azt, hogy e tekintetben ne szoruljunk behozatalra. A borfelvásárlásra megfelelő szervre volna szükség. Kéri{ a minisztert, hogy az új kárpát­aljai erdőgazdálkodás mellett ne feledkezzer nek meg az Alföld további fásításáról. A tele­pítéssel kapcsolatban meg kell fontolni, nem lehetne-e a tagosítást nagyobb mértékben ke­resztülvinni. Az elemi biztosítást a kisembe­rek érdekében kötelezővé kellene tenni. A’ költségvetést elfogadja. Csehországban csak kisebb rend­zavarások történtek. Berlin, november 20. Azok a külföldi hí­rek — mondja a Német Távirati Iroda —, amelyek legutóbb a cseh protektorátus alatt álló Cseh-Morvaországban zavargásokról és felkelésekről szólnak, teljesen légből kapott —--------------------------------* *% A protektorátus területén teljes a nyugalom §s igaz, hogy két ízben kisebb rendzavarások! fordultak elő, de ezeket sikerült törvényest keretek között letörni és rendezni. >>> o<<< A polgármester gondoskodott már szálló-szobákról. Kaphatnak szállást az átutazó idegenek. Az Arany Bárány bezárásával a városnak gondoskodnia kellett arról, hogy az átutazók részére szállószobák legyenek a városban. A polgármester tehát érintkezésbe lépett a Goszf- tonyi »Korona szálló« és a Kummer üzlet tulajdonosaival, akik hajlandóknak mutatkoz­tak arra, hogy néhány szobát felszerelnek, megcsínosítanak úgy, hogy azok minden te­kintetben megfeleljenek a szállodai követel­ményeknek. A városi tisztiorvos megvizsgálta ezeket a szobákat és megállapította, hogy azok sem tisztasági, sem egészségügyi tekin­tetben kifogás alá nem eshetnek és így alkal­masak a célra. Ezek után tehát senki sem mondhatja, Ír Zalaegerszegen nincs szálloda. "Van szállc kettő is, amelyek szállást biztosítanak utazó idegeneknek* i Az Anjouk nagy magyar politikájának ma­gaslatára kell emelkednie a magyarság poli­tikai eszméjének, hogy a 'jelen súlyos jelen­ségei között egy magyar eigondolású közép­európai szerveződés keretei között mentse át önmagát a jövendő számára. Ennek a maga­sabb rendű politikának alapvető tényezője a szentistváni gondolat, amelyben most valói­ban feltámad a magyarság csodálatos géniusza így Les a a magyarság a középeurópai szer­veződés kovásza. Csakis így értelmezhetjük a középeurópai sajtónak olyan szívesen és ko­molyan ránk címzett megjegyzéseit. Vállaljuk^ mert jogunk és kötelességünk is vállalni a rendezésben szerepet, de megköveteljük, hogy] elgondolásainkat figyelembevegyéb és igazun­kat mindenben diadalrajuttatui igyekezzenek, * >>»»0«€<€

Next

/
Oldalképek
Tartalom