Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-11-25 / 271. szám

4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. november 25. A város vlrllísel. A pénteki városi közgyűlés határozott ab­ban, kik lesznek az 1940. évben a virjlis jogon tí képviselőtestület tagjai. Az erre vonatkozó határozat a következő: (a csillaggal jelzettek adója kétszeresen számít) j 1. Rendes tagok, “Grősz József püspök (Szombathely), i **Pehm József prelátus-plébános, “Horváth Ferenc dr, ügyvéd, “Tóth Gyula szabó, tűz­harcos, “Németh József vegyeskereskedő, tűz­harcos, “Dankovits Lajos asztalos, tűzharcos, *D. Horváth Imre vaskereskedő, tűzharcos, “Udvardy Jenő dr. ügy\'éd, “viLéz Farkas Jenő körjegyző Nagylengyel, “Schlemmer Jó­zsef dr. orvos, özv. Dervarits Lajosné vaske­reskedő, “Kálmán Sándor gabonakereskedő, tűzharcos, “Nagy Lajos magánzó, tűzharcos, Németh László vegyeskereskedő, “Papp Béla cukrász, tűzharcos, Horváth István cement- árú-gyáros, Farkas Nándor hentes, “Szalay Gyula dr. vm. t. főügyész, Kakas Ágoston nyomdász, “Farkas Béla dr. orvos, “Ferenczy István detektív (Budapest), tűzharcos, “Ta­kács Dezső dr. ügyvéd, Szalay László aszta­los, Ján Ferenc magánzó, Fangler Gyula ve­gyeskereskedő, özv. dr. Isoó Jánosné ma­gánzó, “ifj. Eitner Sándor téglagyáros (Sa- lomvár, “Fülöp Jenő dr. ügyvéd, “Rausen- berger János ny. pü. ig. h. (Petőháza, Sop­ron vm.) A harmincadik ügye föl eb be zés alatt. II. Póttagok. “Kovács Károly bankigazgató, tűzharcos, Siposs Dezső temetkezési vállalkozó. “Rigler Mihály vaskereskedő, tűzharcos, “Garai Gyula eh’, ügyvéd, tűzharcos, “Láng Nándor kőmű­vesül. tűzharcos, “Brigievics Károly dr. ügy­véd, “Skublics Ödön dr. ny. főszolgabíró^ “Raszter Ödön dr. gyógyszerész, Gecsovicä István hentes, “Balás István vm. árv. elnök (Huszt), Vizsi István fakereskedő, “Telman Sándor dr. közjegyző, “Hajmásai József hen­tes, tűzharcos, “Thassy Kristóf dr. földbirto­kos (Alsóbagod), özv. Horváth Antalné ma­gánzó, “Turcsányi Siposs József ny. tábla­bíró, “Lacher Lajos hentes, tűzharcos, “Was­sermann Frigyes műszaki tanácsos, “Sperlágh Géza ny. táblabíró. Kimondották, hogy Dankovits Lajos, Kakas Ágostom és Farkas Béla dr. a képviselőtestü­letnek választott jogon is iagjai, miért is őket, valamint az ugyancsak választott jogon a képviselőtestületnek tágjait, virilis jogon pe­dig póttagjait, Kovács Károly bankigazgatót, Siposs Dezsőt, Rigler Mihályt, Láng Nán­dort, Briglevics Károly dr.-t és Telmán Sán­dor dr.-L felhívják nyilatkozattételre, hogy az 1940. évben képviselőtestületi tagsági jo­gaikat virilis, vagy választott jogon kívánják-e gyakorolni. Amennyiben választott jogon, úgy a sorban következő virilis póttagot hívják be helyettük. Ifj. Eitner Sándor téglagyáros, országgyű­lési képviselő 1939. évben a választott képvi­selőtestületi tagsági jogát nem tartotta meg, hanem a virilis 'jogon gyákorolta a képvi­selőtestületi tagságát és ennek következtében á választott képviselőtestületi póttagok közül helyébe már vitéz Patonai Gábort behívták, aminek következtében nevezett az 1940. évben képviselőtestületi tagságát csak virilis jogon gyakorolhatja. Megállapítja végül, hogy Wassermann Fri­gyes műszaki tanácsos a képviselőtestületnek hivatalból tagja. így amennyiben a sor reá kerülne, helyette a következő póttagot hívják (be a képviselőtestületbe. Befejeződött a zalaegerszegi plébániatemplom (Mai-freskóinak javítása. Amikor 1938. nyarán al kegy uraság javíttat­ta a zalaegerszegi plébániatemplom tetőzetét, a kiadós esőzés a vállalkozó vigyázatlanságá- ből átáztatta a szentély felett a boltozatot és átállításokkal kikezdte nemcsak a díszítő, de az alaki részeket is, amelyek tudvalévőén Cimbal János Jakab akadémiai festő művei. A zalaegerszegi r. k. egyházközségnek ké­nyes gondja volt arra, hogy a művészi értékű freskókat művészien javíttassa meg. A szóba- került több művészből Schutzbach Antal győri, iparművész-restaurátort választotta ki, aki hó­napokon keresztül a szentélyben nemcsak á díszítq és alaki részeket javította ki Somogyi Antal dr. egy, m. tanár ellenőrzésével, de a már megkopott főoltárt is megújította. A fő­oltár már első pillanatra szép és ízléses ja­vító munkára vall. A freskók tekintetében, amelyeknek művészet-irodalmi feldolgozása Kampis Antal irányításával soron van, álljon itt három szakértő nyilatkozata : Kaposi Antal gimn. rajztanár : A zalaegerszegi plébániatemplom megújított szentélymennyezet freskójára és oldalfalaira, továbbá ezek ornamentális díszítésére vonat­kozó véleményemet az alábbiakban foglalom össze : <• 1. A mennyezetfreskót beázás előtt jól is­mertem. A restaurált freskó általában és han­gulatában közepesen, részleteiben elég erősen eltér a beázás előtti képtől. Annak ellenére ugyanis, hogy a helyreállító művész sok he­lyen melegebb színeket használt, mint a régi kép színei voltak (felhőzet), a freskó han­gulata hidegebbé vált. Ennek oka szerintem a túl kemény világos színek (fények) alkal­mazásában s az eredetinél szürkésebb lila keretezésben rejlik. Hiányzanak továbbá az ornamentális részben a templom összes többi Tóth szabó mellett 1 Minőség 2 ízlés 3 Szabás finom uridlvat freskójánál meglévő, melegsárga színű díszít­mények. 2. A régi freskó általában plasztikusaimnak látszott. Ennek oka a régi, bátrabb és erő­teljesebb sötétebb árnyékolás. E hiba alól kivételnek látszik az újabban megtisztított és helyreállított ? főoltárkép. 3. 'Véleményem szerint a helyreállításnak fent leírt hibái megvannak, azonban az újab­ban helyreállított részek, összehasonlítva a régibb restaurálásokkal, azoknál sokkal mű­vészibbeknek és a templom stílusához al- kalmazkodóbbaknak mondhatók. Udvardy Ignác festőművész : Fel kérésre megszemléltem a plébániatemp­lom szentélyében végzett nagy oltárkép és mennyezet helyreállítási munkálatait. örömmel jelentem, hogy a művész igen jól oldotta meg feladatát. A képek rajza erőteljes, színezése élénk, a díszítmények jól keretezik a jeleneteket. Kü­lönösen a főoltár pompás világítása fogja majd a munka előnyeit kiemelni. A plébániatemplom határozottan sokat nyert ezzel a művészi munkával. III. Somogyi Antal dr. theol. tanár, egyetemi m. tanár : i A restaurálási munkát végző Schutzbach 'Antal a beázás következtében megrongálódott mennyezetet, amelyen még a vakolatot is je­lentős részben újjal kellett pótolni, az átfes­téstől megtisztította s az így előkerült freskó- maradványt eredeti állapotban meghagyta, A beázás folytán lehullott foltokon a festményt al secoo eljárással pótolta, E munkájának bírálata röviden a követke­! zőkben foglalható össze : A restauráló művész a színezésben ponto­san a megmaradt részek színezéséhez alkal­mazkodott* * 1,s az úján festett részeket oly sze­rencsés kézzel kapcsolta az eredetiekhez, hogy a régit az újtól a legkisebb zökkenő sem vá­lasztja el. Ugyaníly tökéletesen találta el rajz­ban is az eredetinek karakterét. Külön di­cséretet érdemel azért, hogy a festés-technika különbözőségét egyáltalában nem lehet ész­revenni. Az új festés tartósságára lehet kö­vetkeztetni abból, hogy az a legerősebb dör­zsölést is nyugodtan állja. A mennyezetfestmény kerete most eltér né­mileg a hajó többi részében látható mennye zetektől, ez azonban nemcsak előnyös vonás, hanem amint azt a tornyiszentmiklósi temp­lom festése alapján is megállapíthatom, re­stauráló művész az ősi elgondoláshoz tért vissza. Véleményemet abban foglalhatom össze, hogy a restaurálási munka az elképzelhető legjobbnak mondható, s ha az egész templom hasonló kvalitású átdolgozáson mehet keresz­tül, egész rendkívüli mértékben emelkedik művészi benyomása, valósággal újjá fog szü­letni. A restaurált freskót minden részletében tü­zetesen átvizsgáltam s e vizsgálat eredmé- nyeképen megállapíthatom a következőkefl: A restaurálást végző Schutzbach Antal ipar­művész a lehető leglelkiismerelesebb munkát végezte. A freskó megszabadítva az átfesté­sektől és piszoktól, valamint az idő okozta defektusoktól, teljes és eredeti szépségében; áll előttünk. Ennél többet restaurátori mun­káról nem mondhatunk. A művész, valószí­nűen a mennyezet és oltárkép összehangolása kedvéért, a felső világítást kissé felfokozta. Erről az elgondolásról művészi szempontból lehetne vitatkozni s annak jogosultsága mel­lett érvelni, a ma elfogadott restaurálási el­vek alapján azonban ez az eljárás nem hagy­ható jóvá. Viszont a »hiba« pár órai munká­val eltüntethető. A dekoratív festés kifogástalan és minden dicséretet megérdemel. Kampis Antal nem mindenben csatlakozik Somogyi dr. véleményéhez - de elismeréssel nyilatkozik ő is Schutzbach munkájáról. Nem szakemberek is érzik, hogy a megújí­tott részek kiáltanak a régi részek megújítása után. Bunda, róka csak akkor jó ha Laki Sándor szQcsmastertól való. Zalaegerszeg, Bethlen G. u. 5. »»» Oki

Next

/
Oldalképek
Tartalom