Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-12-16 / 288. szám
6 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. december 16. Jegyző, bíró meg a többiek Irta : Gyutaij Istuán. Hullflszemle. Beviharzolt. Még a hivatal ajtaját is elfelejtette betenni. Szipogott, köténye csücskivel törölgette a szemét. j — Baj van !... Nagy a baj ! Szemrevaló, takarékos menyecske volt a panaszkodó. A baj nagyságához mérten nem ▼olt nagyon felindulva. Talán csak a női természet okozta a szipogást. Folytatta : — Épen most hozták..., saroglyán hozták. Pár hónapos közigazgatási gyakorlat állott c*ak mögöttem s közigazgatási szimatom- azt •úgta, hogy itt valami hullaszemléről lehet •zó. Ez még nem volna baj, csak a principális lenne idehaza, hogy gyakornokát kisegíthetné a bajból. Néztem az asszonyt. Firtattam a dolgát. — Ez már baj ! És hát kit hoztak ? Nem felelt, csak a vállát rázogatta. Nem tudtam, hogy mi is lesz a teendőm : az asz- szonvl vigasztaljam-e, vagy a törvénykönyvekben nézzek utána a nagy esetnek. Elgondolkodtam. Valamit tennem kell, nehogy vége legyen tudósi mivoltomnak. No, majd meglássuk. i — No, beszéljen már, no ! Kit is hoztak «aroglyán ? — Az uramat! — Meglialt ? — Mikor eljöttem hazulról, még volt benne élet... — Talán meg se halt! — Meglehet! De, hogy a saroglyán hozták, ez már elég baj... Magam is beláttam. Ceruzám hegyét rágcsáltam. No, most légy okos! De csak nem született meg a kivezető gondolat. Mit Legyek ? Nem tudom, nem tudom ! Folytattam a vallatást. — És hol találták äzt a hullát ? — Én bizony nem tudom. Csak azt, hogy saroglyán hozták ! — No, jó ! Megnézem a törvénykönyvet, hogy mit kell tennem... Nagyon fogós az eset! , Illő komolysággal tényleg könyvet emeltem elő, amely az utakról és vámokról szóló paragrafusokat ecsetelte élénk színekben. Forgatom a könyvet. Előre-hátra lapozok. Telik az idő. Végre beláttam, hogy az utaknak, vámoknak semmi köze ahoz, akit saroglyán hoztak. Töprengésemben megzavart az asz- szony. — Siessen már no ! Késő lesz... — Késő lesz ? Miért ? A hulla csak megvárja az embert! — Meg hát, ha a hulla épenséggel holt ember. Csakhogy nem minden hulla számit holtnak ! Ilyenkor el is késik a kivizsgálás. Hát csak siessen! Most már valóban beleizzadtam a tények kiderítésébe. Seljogy sem fért az agyamba, hogy a hulla ne várja meg az embert. Úgy tudtam, hogy a holtak mozgásra képtelenek, nem járnak, nem’ kelnek. Megnyugtattam az asszonyt. > — Megyek már, no ! Csak még a temetési eljárásra vonatkozatosakat nézem meg a könyvben. A menyecske közbekottyant. — Ki beszél itt temetésről ? Igaz, hogy hulla, de csak mint mondani szokták, csak olyan izé ..., há részeg. Becsaptam az utak és vámok törvénykönyvét. Haragosan rászóltam : — Mi szükség van rám, ha nem kell temetni ? Nem megyek1 oda ! — Pedig el kell jönnie... No. jöjjön már! — Nem megyek ! Könyörgőre fogta a dolgot. Utóbb már azért sirt, mert nem akartam kötélnek állni. Hajthatatlan maradtam. — Nem én, nem megyek... Akarom tudni, hogy miért kell eleven emberen hullaszemlét tartanom. Az asszony izgett-mozgQtt. — Tetszik tudni, az uram igen italos ember. Józan korában azonban mindig eltagadja, hogy hullamozdulatlanságig be volt rúgva... Hát, hogyis mondjam ..., hatóságilag akarom ráütni a valót... Megértettem mindent De lelkem is köny- nyebb lett, mert a hivatalos eljárásra nem volt szükség. Úgysem tudtam volna, hogy mi a teendő. Vigasztaltam az asszonyt, Biz- tatgattám: — Menjen csak nénénx haza ! Nincsen már semmi baj ! — Hát épen ez a baj, hogy nincsen baj ! Nem sikerült rábizonyítani az igazat... Megint eltagadja.... És ennek az úr az oka ! Sarkonfordult és kipenderült. Én pedig elkönyveltem egy újabb hasznos tapasztalatot, hogy hullaszemlét nem lehet közutak és vámok törvénykönyvében feltalálni... BESZÁLLÁSOLÁS. A legragyogóbb magyar vígjáték. BESZÁLLÁSOLÁS. Nóti Károly és Aszlányi Károly remek huszárvígjátéka. Szlatinay Sándor pompás zenéjével. BESZÁLLÁSOLÁS. Főszerepei 1 a magyar színjátszás reprezentáns művészei játszák : Sze- leczky Zita, Páger Antal, Kiss Manyi, Kabos, Rajnay, Bilicsi, Vizváry Mariska, Pethes. ' BESZÁLLÁSOLÁS. Szombaton fél 7 és fél 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor kerül bemutatásra az Edisonban. (Vasárnap 3-kor a helyár 20—70 fillér). A XX. század új íróeszköze a TINTAKULI. Kapható a »ZRÍNYI« könyvkereskedésben. Kílóczy István villanyszerelő értesíti a n. é. közönséget, hogy az Elektrától külön vált. Ezentúl II. Rákóeti Ferenc-utca II. »»ám alatti saját á x * a t é b e n áll rendelkezésére minden Rádió *a willanyszereléai munkában a mélyen tisztelt megrendelőinek. Asszonyok rovata. Rovatvezető dr. Dévainé Erdős Böske. Receptek. Élesztős tészta. . Egy teás csészébe annyi irósvajat veszünk, hogy egészen telei legyen, azt egy tálban habosra keverjük és beleadunk 6 tojás sárgáját, I kanál cukrot, kevés sót, 3 deka élesztőt^ 3 csésze langyos) tejsűrűt s végül annyi lisztet* hogy fánktészta legyen belőle. Ha jól kidolgoztuk, egy megfelelő plélibe tesszük és meg hagyjuk kelni. Azután szép sárgára megsütjük s ha megsült, vékonyan csipkelekvárt kenünk rá és ismét betesszük a sütőbe. Ezután 6 tojás fehérjéből kemény habot verünk, a hab közé 25 deka porcukrot közékeverünk és rákenjük a tésztára. Ekkor ismét a csőbe állítjuk, míg a hab szép sárga színt kap, azután melegen szeletekre vágjuk. Aprá diós ktfli. Háromnegyed liter lisztből, 2 tojás sárgájából, 3 deka élesztőből, 2 kanál cukorból, fél liter langyos tejből kevés sóval fánktészlát keverünk és meg hagyjuk kelni. Azalatt 50 deka vajat, fél liter liszttel összegyúrunk s ha a tészta megkelt, deszkán a vajat belenyújtjuk s azután még háromszor elnyújtjuk. Ekkor apró kockákat vágunk a késfoknyira kinyújtott tésztából és megtöltjük a következő töltelékkel: fél liter tisztított diót porrá őriünk s ugyanannyi tört cukrot 4 tojás fehérjével összekeverünk, kevés narancshéjat is adunk hozzá. E tölteléket a tésztába téve kifliket formálunk belőle, a pléhbe rakjuk,, tojásfehérével megkenjük, azután darabos cukorral meghintjük s megsütjük. 1 Habos szelet. Hét tojás fehérjéből kemény habot verünk, 42 deka cukorral még egy negyed óráig keverjük, ekkor beleadunk 14 deka 3 kanál gőzben felolvasztott mézet, ezt a keveréket habverő üstben tűzön addig főzzük, amíg az üst alja keverés közben meglátszik, akkor beleadunk 50 deka tisztított gerezdes diót, hirtelen elkeverjük és egy nagy tálban ostyára elkenjük, a másik ostyát ráborítjuk és pár óra múlva vékony Szeletekre vágjuk. Férfi ingek nyakkendők, kalapok, női divatáruk óriási választékban a legolcsóbb árakon ér. c£olóy UDivatßäzßan
