Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-10-04 / 229. szám

XXII. év folyam 229. síim, Apa 8 fillér 1939. okié bar 4. Szerda. Felelős szerkesztő : H e r b o 1 y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, 8zéchenyi-tér 4. ■ ■ Telefonszóm 128. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: egy hónapra 1-50 pengő, negyed« Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Angolok és franciák az esetleges békeajánlatról. Paris, október 4. A francia közvélemény határozottan állási foglal azok el'en az állító­lagos német békelervek ellen, amelyeknek híre a nemzetközi sajtóban elterjedt. Hiva­talos körök arra az álláspontra helyezkednek, Chamberlain visszhangja. London, október 4. Chamberlain miniszter­elnök az alsóház keddi ülésén a Németor­szág és Szovjetoroszország között létiejötl po­litikai és gazdasági egyezmények vázolása után szólott arról, hogy bizonyos oldalról az a kívánság merült föl, határozza meg az angol kormány ebből az alkalomból ismét állásfoglalását. Erre vonatkozóan megjegyez­te, hogy az elmúlt hetek eseményeiben; sem­mit sem tud fölfedezni, ami megváltoztatná az angol kormány "'eddigi magatartását. Az igaz, Lengyelország ügye volt Anglia szá­mára a háború közvetlen indító oka, de két­ségtelen az is, hogy nem ebben keresendő a háború alapvető oka. Ami az esetleges német-orosz indítványokat illeti, kijelentette, hogy nem vághat élébe ezeknek az indítvá­nyoknak. Annyit azonban mondhat, hogy j, semmiféle fenyegetés nem bírhatja rá Angliát és Franciaországot annak a célnak a feladására, amiért hábo­rúba lépett. Ha javaslatok érkeznének, nem kell ellia- • xnárkodéi a válaszadást. Nincs ok arra, hogy i Róma, október 4. A Tribuna a német-olasz tárgyalásokkal kapcsolatban azt írja, hogy Olaszország a béke ügyében közvetítő szere­pet fog betölteni. London, október 4. Vélemények szerint Mussolini rövidesen békekonferenciát hív ösz- sze Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Törökország és az Egyesült Ál­lamok részvételével, amelyen azután végle­gesen megoldanák az Európai kérdéseket. Madrid, október 4. Franco tábornok nyilat­kozatában kije’entette, hogy Spanyolország mindvégig a reálpolitika alapjára helyezke­dett. Közbenjárt a nagyhatalmaknál a béke érdekéken. Páris, október 4- A Havas Iroda jelentése szerint a légi háború mérlege a "következő; hogy ha Németország határozott békeajánla- tol tesz, akkor Daladier összehívja a kép­viselőházai, ahol a francia közvélemény előtt megokolja Franciaország magatartását­beszédének siessenek válaszolni olyan javaslatokra, ame­lyek először komoly megvizsgálást kívánnak'. Lloyd George arról beszélt, hogy a béke ja­vaslatokat igen figyelmesen kell megvizsgál­ni. jobb, ha a jegyr.íket az olasz, vagy az orosz kormány nyújtaná át, amelyek eddig semlegesek voltak A háború kimenetele a semlegesektől, illetve Olaszországtól, Orosz­országtól és az Egyesült Államok viselkedésé­től függ. ' Róma, október i. 'Az ola^z lapok vezető helyen foglalkoznak Chamberlain beszédével és megállapítják, hogy az angol miniszterel­nök nem lett olyan kijelentést, amivel: végle­gesen elutasítaná az esetleges béke ajánlatot! Beszédét — állapítják meg a lapok — tárgyin lagosság jellemzi. A beszédnek igen nagyi visszhangja van- Általában úgy ítélik meg, 'hogy a békés megoldás lehetősége még fenn­áll. Lehetséges, hogy egy békeoífenzíva ered­ményre vezet. A Popolo d’Italia szerint a helyzet nem olyan, hogy reménytelennek lehetne mon­dani. Párisban a hangulat feszült és kevés reményi fűznek a béke megteremtéséhezf lelőttek nyolc francia és 24 német gépet. Franciaországban új öt és tízfrankos bank­jegyeket bocsátottak ki, amelyek a világhá­ború után bevont bankjegyekhez hasonlíta­nak. Ugyancsak forgalomba hozták a világ- háború idején bevont bankjegyek egy részét. Kaunasz, október 4- A litván-orosz tárgya­lások kapcsán olyan hírek kerültek ki, hogy a két ország között kölcsönös segélynyújtási egyezmény létesítésére kerül sor. Moszkva, október 4- A litván külügyminisz­ter 2 óra Hosszáig tartó tárgyalást folytatott Molinovval és Sztálinnál. Bukarest, október 4. A román fővárosban október 9-re elrendelték a légvédelmi ké­szültséget, teljes éjszakai elsötétítéssel. — o — A pálosok letelő^ pedóse Kiskun­i félegyházán. Több mint öt éve, hogy az egyetlen magyar alakítású rend, a pálosrend visszatelepedett Lengyelországból magyar földre, Budapesten és Pécseit élnek a pálosok, akiket, ä közönség nagyon megszeretett. Terjeszkedésüknek már- jis új útjai nyíltak meg. A rend a múlt évben tárgyalásokat folytatott Kiskunfélegyházán és, amint értesülünk, ezeknek a tárgyalásoknak eredménye is volt. Kiskunfélegyháza katoli- kussága nagy szeretettel karolta fel a pálosoki odatelepedésének tervét- A város vezetőségé minden akadályt elhárított a letelepülés út- jából. Álár a határozat is elkészült Kiskun­félegyháza képviselőtestülete körülbelül 15 hold földet juttat a letelepülés céljaira/ Egy; nagyobb kápolna és ház is áll rendelkezésre, jahová a rendtagok beköltözködhetnek 'és ahol elláthatják a hívek lelki szükségletét. Szövetkezeti gabonaraktára­i,I kát a magyar falvaknak! A magyar gabonaértékesítés szövetkezeti úton való lebonyolításánál még egy igen fon­tos feladat vár megoldásra. Kétségtelen ugyan­is, hogy Magyarországon igen kevés a falusi szövetkezeti gabonaraktár. Az elkövetkező években tehát a földművelésügyi kormányzat megértő jóindulatával arra kell törekednünk, hogy évente minél több ilyen szerényebb/ be­fogadóképességű gabonasiló, azaz szövetkezeti1 gabonaraktár épüljön a magyar falvakban!- Ezekben a raktárakban tehet elhelyezni, tá­rolni egy-egy falu vagy körzet gazdaközönsé­gének felesleges, eladásra szánt gabonakészle­tét. Nem megvalósíthatatlan probléma ezek­nek a szövetkezeti gabonaraktáraknak a fel­építése, hiszen egy ilyen kisebb falusi gabonaá­raktól’ építkezési költségei nem jelentenek túlzottan nagy összeget s ha elérhetnék azt, hogy évente legalább ötven vagy száz magyar falú kapna ily szövetkezeti gabonaraktárt, úgy néhány év múlva hatalmas lépésekkel jut­nánk előre a kor igényeinek megfelelő szőr vetkezeti terményértékesítés terén- E gabo­naraktárak létesítésének szükségességét egyéb­ként már a békeidők nagy magyar földmű­velésügyi minisztere, Darányi Ignác is fel­ismerte s az ő minisztersége alatt Nagyma- gyarország különböző vidékein fel is épül­tek hitelszövetkezeti gabonaraktárak. Most te­hát csak az ő útmutatását kell követnünk, az ö nyomdokaiba kell lépnünk, ha a többi európai államok mintájára egészséges és ma­radandó alapon akarjuk megszervezni a leg­fontosabb magyar mezőgazdasági termények szövetkezeti értékesítését­í »»»»o« ««« Béketárgyaiások kezdődnek ? Külpolitikai hírek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom