Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-10-18 / 240. szám

XXII. évfolyam 240. ovim. Ara 8 fillér 1939. október 18. Szerda. Felelős szerkesztő : Herbo 1 y Ferenc. 8zerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, POLITIKAI NA P I L A P II Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed« Széchenyi-tér 4. .............: Telefonszám 128. I Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. II évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Né met légitámadás Anglia ellen. Berlin, október 18. A Német Távirati Iroda a né­metalföldi Telegraph -című újság közlésére hivat­kozva megjegyzi, hogy az angol partok ellen irá­nyult német légi támadást nem lehetett volna el­kerülni. A német repülők elszánt támadást hajtot­tak végre a skót partok ellen. Erre vall az! a kör Berlin, október 18. A Deutsche Diplomatische Correspondenz azt írja, hogy Chamberlain és Da- ladier beszédét nem lehet komolyan venni. El­képzelhetetlen, hogy Németország visszaadja Len­gje! országot, amelyet komoly harcokban szerzett Helsinki, október 18. Kallinio finn államelnök tegnap nyilatkozott. Nyilatkozatában leszögezte, hogy a moszkvai finn-orosz tárgyalások a íüggetj- lenség elismerésének jegyében folynak. Nyilatkoza­tában kitért Roosevelt szerepére is, aki jóllehet nem akar beavatkozni a tárgyalásokba, mégis köz­benjárt Moszkvában az ügy érdekében. Nyilatko­zatának végén annak a reményének ad kifejezést, hogy az oroszok tekintettel lesznek Amerika elnöt- kének közbenjárására. Bern, október 18. A Neue Züricher Zeitung stockholmi jelentést közölve nyilvánosságra hozza Ankara, október 18. (Török Távirati Iroda). A török köztársasági elnök tegnap nyilatkozott a töt- rök néppárt előtt Szaradzsoglu török külügymi­niszter moszkvai tárgyalásáról. Hangoztatta nyilat­kozatában, hogy az első tárgyalás nem vezetett eredményhez, mivel az abban tett ajánlatok a tö­rök nép számára elfogadhatatlanok voltak. A kö-. vetelmények nem voltak egyenértékűek a kilátásba helyezett előnyökkel. Ezért a tárgyalásokat új ala. pokra kellett fektetniük, illetve új tárgyalásokat kellett kezdeni. Hangoztatta, hogy a külügyminisz­ter nem ír alá mást, csak amire nemzetközileg is kötelezett, t \ Páris, október 18. Francia politikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy Szaradzsoglu félbe1 szakította tárgyalásait Moszkvában. A helyzetet úgy ítélik meg, hogy a szovjetnek teljesíthetetlen követelései voltak és emiatt ellentétek merültek fel a két állam kiküldötte között. Szaradzsoglu nem rülmény is, hogy az a pilóta, aki gépével kény­szerleszállást hajtott végre angol területen, mfr után gépét megvizsgálta, ismét felszállt és vissza­tért állomáshelyére. Hangoztatja továbbá a németi- alföldi újság, hogy a német repülők csak katonai célpontokat bombáztak. <, 1 meg. Csehország és Szlovákia sem kívánja vissza a régi állapotokat. Megtörténtek a népi elrendezi kedések és nem tűrheti Németország, hogy ezekbe az ügyekbe mások is beleszóljanak. A versaillesi Németország nem jön vissza. , a finn-orosz tárgyalások főbb pontjait. A híradás szerint az orosz követelések a következőkre vonat­koznak : 1. Kössenek katonai szerződést, 2. Adják lit a finnek a Hangö szigeteket, 3. Egj'ezzenek bele bizonj’os határkiigazításba, és 4. Engedjenek át a finn tengerpartokon Oroszországnak bizonyos ten­geri támpontokat. A svájci lap hangoztatja, hogy jóllehet a finnek főleg a negyedik ponttal kapcso­latban merev ellenállás pontján állnak, mégis re­mélik, hogy sikerül megegyezésre jutni a tárgyaló feleknek. találkozik Gafencu román külügyminiszterrel és egyenesen visszatér hazájába. Romániai illetékes helyen kijelentik, hogy merő találgatás az a lábraj- kapott hír, amely szerint Románia közvetítésre kérte volna fel Törökországot. Romániának és a szovjetnek nincs szüksége közvetítőre és ennek mellőzésével is el tudják intézni függőben lévő ügyeiket. Az Orosz Távirati Iroda jelentése szerint a moszkvai sajtó Szaradzsoglu török külügyminisz­ter tárgyalásainak végeztével kiemeli, hogy Sza­radzsoglu itt tartózkodása alkalmas volt arra, hogy mélyreható eszmecserét folytasson illetékes moszkvai körökkel. Hangoztatják továbbá a moszk­vai lapok, hogy a tárgyalások mindvégig a szí­vélyesség jegyében folytak Kívánatosnak tartják Moszkvában, hogy a tárgyalások kapcsán felvett érintkezést továbbra is fentartsák. j » » »0« « « « Hegyvidéki boraink védelme. A magyar történelmi borvidék problémája a£ mindenkori kormányzatot már régen komoly fel­adat elé állította. Ennek a válságnak okát tulaj1- donképen a régi felvevő piacok ^elvesztésében! kell keresnünk. A régi monarchiában kitünően ismerték a mi hegyvidéki borainkat és nemcsak az osztrák nagykereskedők, hanem egyes korcsmá- rosok is évről-évre megjelentek különösen á Du­nántúl hegyvidékein és vagonszámra vitték ki a kitűnő borokat. Amióta azonban a volt Ausztria önellátási-a kezdett berendezkedni és a saját ter­melését magas vámokkal és beviteli tilalmakkal kezdte védeni, a magyar hegyi borvidék sorsa évről-évre szomorúbb lett. Kevés vigasz az, hogy (ez a sors az Alföldet is érintette. Zala megyének illetékes körei is sokszor panaszf kodtak emiaj'fi s a Darányi kormány, hogy ezeknek a termelői társadalom széles rétegeit érintő bajok­nak véget vessen, megteremtette a már a szőlőst gazdák előtt közismert MASZOBSZ intézményt. Ez a rendszer azonban a bajok gyökerét az al­földi hordóhiányban szenvedő tömegtermelő borvi­dékeken akarta először megfogni és mivel eleinte nem állott olyan technikai és anyagi felkészültség a Rendelkezésére, az első két évben a hegyi bori- vidékekkel csak akkor tudott foglalkozni, ha már nagy volt a baj. A balatonvidéki termelők rá is mutattak arra, hogy az Alföld miatt elhanyagolják a zalai történelmi borvidékeket, amiből nemcsak a termelőkre háramlónak nagy károk, hanem nagy, veszedelem származhatik a hegyvidéki magyar bo­roknak jó hírnevére is. Emlékezünk arra, hogy 1937-ben szüretkor Egerben az alacsony fokú musv- tokat a kereskedelem az alföldi intervenciós áron vette és ha 1938-ban szüretkor a MASZOBSZ pilla^ natnyilag közbe nem lép, Szekszárdon a must ára még alacsonyabbra száll, mint az Alföldön, ahol ebben az évben aránylag kis termelésről számol­hattak be. Tagadhatatlan azonban, hogy a MASZOBSZ ár­tartása még így is éreztette hatását nagy vonalad­ban a minőségi borvidékeken, ahol tavaly már egészen más mustárak alakultak ki, de gyakran előfordult, hogy a tartott árak mellett vevőhiány volt és esetről-esetre kellett kisebb akciókat ren­dezni, hogy ezen a bajon segítsenek. A kormány, épen ezért, hogy ilyen bajokon intézményesen se­gítsen, egy központi intervenciós szövetkezetét ala- píttatott, a MEGA magyar hegyvidéki bortermelők értékesítő szövetkezetét, amelj7 már a kora tavasz- szal megkezdte csendben a működését. Először a régi rendszer hagyatékát kellett likvidálni és csak kevesen tudják, hogy ebből a hagyatékból is mi­lyen szép exportot mondhat már is a magáénak. Mert felvásárolni a bort magasabb áron — iaz könnyű, de értékesíteni — az a nehezebb feladat. A MEGA pedig ezzel kezdte. A külföldi mellett most építi ki a belföldi propaganda elárusító szer­vezetét. Ez nem könnyű dolog, mert, aki drágán vesz, az, még ha jó árút is md, de olcsón ne)tn adhat el. A magyar fogyaszlóközönség pedig a bor tekintetében nem annyira iskolázott, mint a külföldi, aki különbséget tud tenni jó és rossz bor között és azt meg is fizeti. A mi fogyasztóinknál gzt a kérdést sokszor csak az dönti el, hogy, a bor erős és édes legyen. A MEGA az idén szüretkor már minden olyan hegyvidéki piacon őrt állt, ahol egyáltalában must kerül szüretkor eladásra. Természetesen ahol ár­letörés nincs és az árak az Alföldhöz képest megfelelően magasabban fejlődnek ki, ott nem avatkozik be minden áron. Ahol azonban arra szükség van, ott azonnal érezteti a jelenlétét. Meg^, Németország nem ad vissza semmit, amit elfoglalt. A finnek ragaszkodnak függetlenségükhöz. Orosz követelések. » » » » O « « « Nagy ellentétek a Szovjet és Törökország között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom