Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-10-17 / 239. szám

XXII. évfolyam 239. szám. Ura B füléi* 1939. októbep 17. Kedd. Felelős szerkesztő: H e r boIy Ferenc. Szerkesztőség és Széchenyl-tér 4. = kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési arak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed« évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. I !%J I i , Feljegyzések. A muH héten egy szélsőjobboldali lap is evvel a címmel közölte a linn eseményekről szóló táv­iratait : Megható jelenetek a finn főváros kiürí­tésénél. Valóban csak mélységes meghatottsággal lehet azt a mély istenbízást és azt a forró haza­szeretetei látni, amelyben a magunk jobbik énjére ismerünk a finn testvérnemzetnek ezeknek a vál­ságos óráiban. Amikor a finn kormány küldött­sége elindult nehéz útjára, a moszkvai tárgyaláL sokra, Helsinki pályaudvarán ezrekre menő tö­meg rendezett spontán tüntetést. A vonat indulá* * 1- sakor pedig az »Erős várnunk nekünk az Isten« ősi zsoltár hangjai folytak egybe a finn nemzeti himnusz dallamával. Egyházi ének hazafias tün­tetésen ! Igen, ez az idők jele. A vallási é« nem­zeti gondolat egymásra vannak utalva és ha nem találják meg egymás segítő kezét, akkor elvesztek... Mélységes meghatottsággal és rokonérzéssel gondo­lunk a rokon finn népre és testvéri együttérzésünk rádiógrammját küldjük a testvér nemzetnek. Ugyanakkor sajnálkozással kell megállapítanunk, hogy nálunk még mindig vannak bizonyos körök, amelyek az Egyháztól és a vallástól féltik a neny- zeti érzést. Arra kérjük őket, zarándokoljanak el Helsinkibe, — amíg nem késő. A Mediterraneo olasz folyóirat — mint azt a héten olvastuk — Vorosilov szovjetorosz tábor­nagyról írt cikket, amelyben a vörös hadsereg marsallját Napóleonhoz hasonlította. Az olasz fo­lyóirat cikkére aztán az olasz napisajtó felhívta az illetékesek figyelmét, mire a Mediterraneo számát a hatóságok elkobozták. Röviden ez történt. Úgy látszik, Olaszországban is vannak a poli­tikai egyensúlyozásnak olyna művészei, jobban mondva bohócai, — akik a politikai erőviszonyok ingájának legkisebb lendülését is igyekeznek egy másodperccel megelőzni. Ezek a macskaterméj- szetű emberek, akik nem eshetnek olyan nagyot, akik nem zuhanhatnak olyan mélyre, hogy meg­üssék magukat. Ezek mindig. talpra esnek és fel­találják magukat minden társaságban. Ezek azok a politikai kaméleonok és közéleti napraforgók, akik a mindenkori hatalom legalázatosabb szolgái. A mai gerinctelen és meggyőződés nélkül élő világban elégtétellel tölt el bennünket a Duce rétién vonalú, gerinces, a pillanatnyi fordulatok­kal meg nem alkuvó politikája, amely ezeknek a politikai mákvirágoknak elvette egyelőre kedvét az átorienlálódástől. Egy jóravaló repülőgéppro­pellert is megszégyenítő forgókészségüket, — amellyel állandóan kacsalábon forgó tündér kas­télynak varázsolták maguk köré a keserű levé­ben forgó világot, a maximumra fokozva, — pen­derítette ki őket a közmegvetés forgószelébe, amely elsöpörte őket. Az óliberális kor egyházellenes jelszava volt, hogy az Egyházat élve kell befalazni. A sekrestye­katolicizmus volt az a cél, amely az Egyház ellen­ségei előtt lebegett. Mert tudták, hogy akié az ifjúság, azé a jövő. Ezért akarták kiirtani a papot az iskolából is. Tudták azt is, hogy nem lehet otthon ölhetett kézzel várni a tömegeket. Mert azok megjönnek aztán, de nem az igazságok ájtatos meghallgatására, hanem hogy a házat felgyújtsák a papjuk feje felett, a papot pedig egy alkalmas lámpayasra vagy faágra húzzák. A világnézeti harc következő szakában, amikor már nem tudták elzárni az iskolákat, a kórházakat és egyesületeket az Egyház tevékenysége elől, ak­kor megváltozott a jelszó. Hadd foglalkozzanak a papok a gyerekekkel, meg a vénasszonyokkal. Csak a férfiakat kell megóvni tőlük. Az egyesüle­tekben tartsanak csak szép előadásokat, csak az utcára, a fórumra ne jöjjenek. Most a politika lett a tiltott terület. Papok ne politizáljanak — volt a jelszó. Persze csak azért ne, hogy »a reverendá­jukra a politikai harcok piszka ne hulljon«. Csupa tisztelet, az Isten szolgájának és az Egyház ma­gasztos eszméjének mélységes átérzésc indította az Egyháznak és a papságnak ezeket a lovagias vé­dőit, akik inkább maguk vállalták az Egyház és vallás ügyeinek védelmét, semhogy »a papi reve­renda a tiszteletlenségnek még a veszélyébe is kerüljön«. Hogy hogyan, azt túlontúl tudjuk..... j A németek megállapítják, hogy Anglia a háború mellett döntött. Berlin, október 17. A Német Távirati Trod a foglalkozik a francia pozitív magatartással és a háború kezdetétől német részről a béke fenntar­tása érdekében telt lépésekkel. Foglalkozik tor vábbá ’.IusSolini békeközvetítő szerepével is. Han­goztatja, hogy annak idején hivatalos közleményt adott ki, s altkor Mussolini a legnagyobb felei- lősségtudattal fordult a francia és angol kormáf nvokhoz a békejavaslattal. Az olasz követ át is nyújtotta a javaslatot, amelyet az illetékes kormát* nyolt el is fogadtak. Németország készséggel haj­landó volt tárgyalni. A Havas francia hírszolgá­lati iroda azután a hír vissavonását jelentette^ Chamberlain angol miniszterelnök az alsóházban ki is jelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el, Ezzel ^Anglia a háború mellett döntött. , Nagy harcokat várnak nyugaton. Páris, október 17. A móseli harcokban igen erős tüzérségi harc fejlődött ki, a németek nagyobb csa­patösszevonást eszközöltek és úgylátszik, hogy nyugaton megindult a komoly küzdelem. Luxem­burg több helyén, ahol a lakosság visszatért, hogy; szüretelési munkálatait befejezze, gyors kiürítést rendeltek el. A lakosság nagy része minden ingósáf- gát hátrahagyva menekült. Páris, október 17. Németország útra bocsátotta második búvárhajó raját is és ebből arra követ­keztetnek, hogy a németek felkészültek a tengeri harcokra. ' 1 London, október 17. Az angol légügyi és tenge­részeti minisztérium jelentése szerint tegnap 12 vagy-14 gépből álló német repülőcsoport támadást indított a skót partok ellen. A támadó német re­pülőgépek közül kettőt lelőttek, kettőnek sorsa ismeretlen. Az angolok vesztesége — repülőgépek beosztása szerint 7f4-j-3. v Berlin, október 17. A nyugati hadszíntérről ér­kező jelentések szerint a fronton általános nyugat- lom észlelhető, annál élénkebb a tevékenység a diplomáciai fronton. A nyugalmi idő alatt a ne­metek nyolcvan helyen vonták össze csapataikat) a Saar vidéken a nagy offenzíva megindításához, Ez előtt azonban még egy végső békeoffenzívát in­dítanak meg. »>> o ««€« A diplomácia még reménykedik a békében: Róma, október 17. A Tribuna behatóan foglal­kozik az olasz nagykövetnek londoni közbenjá­rásával, amelyből arra lehet következtetni, hogy az európai diplomácia még nem adta fel a rfeményt a béke megteremtésére. Londonban azt hiszok, hogy Hitler még mindig nem érzi magát legyőzöttj- nek a diplomáciai harcban és ezért folytatni kell a megkezdett műveleteket. Olaszország nem létesít balkán-blokkot. Róma, október 17. Az olasz lapok behatóan fog­lalkoznak a német tengeri támadásokkal. A Messaf gero a Repulse angol nagy csatahajó megtorpedózá­sával foglalkozva azt írja, hogy Németország a tengereken is elsőrendű teljesítményeket mutat föl. I­Róma, október 17. Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Olaszország balkán-blokk létrehozásán fára­doznék, kijelentik, hogy Olaszország a mai időket nem tartja erre alkalmasnak. A jövőben azonban megvalósíthatónak látják az ilyen tervet. j »»»» o««««

Next

/
Oldalképek
Tartalom