Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-10-12 / 235. szám

Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. = kiadóhivatal; Zalaegerszeg, ■'■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjeleqik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. XXII. évfolyam 235. ásóm. Ára 8 fillér* Felelős szerkesztő : H er bo 1 y Ferenc. A vá ros képviselőtestülete nyugalomba helyezte Udvardy Jenődr. tisztifőügyészi. A pótadót 99, a kereseti adót 7 százalékban állapította meg. Rendes közgyűlést tartott szerdán déluian Zalaegerszeg város képviselőtestülete, mert a jövő évi költségvetést kellett letárgyalnia. Ez pedig csak rendes közgyűlés keretében végez­hető. A rendes közgyűlés állapította meg te­hát azokat a feladatokat, amelyeket a városr nak a jövő évben teljesítenie kell és meg­állapította a feladatok elvégzéséhez szüksé­ges fedezetet is, vagyis azt, mennyi terhet kell a polgárságnak a város érdekében viselnie. A városatyák azonban ez alkalommal sem mutattak nagyobb érdeklődést a leg­fontosabb kérdés iránt, mert amikor vitéz Ta­mási] István dr. polgármester a gyűlést meg­nyitotta, mindössze 9 városatya volt jeled- Számuk a gyűlés folyamán is csak 12—13-ra emelkedett. Felszólalásokban azonban nem volt hiány és a felszólalóknak dicséretére kell írnunk : komolyan, tárgyilagosan, minden szenvedélytől mentesen szóltak egyes tárgyak­hoz, különösen a költségvetéshez. De, bár a felszólalások nem változtattak a jogi és pénz­ügyi bizottság javaslatain, mert nem emelték, nem is csökkentették az előirányzott össze­geket, annyi megszívlelendőt mondottak, hogy azokat mindig szem előtt kell tartani- Ta­lálóan jegyezte meg felszólalásainak során Kováts Ferenc, hogy a költségvetés tárgyalása az egyedüli alkalom, amikor a képviselőtestü­let tagjai elmondhatják mindazt, ami szí­vükön fekszik. Mély megíndultsággal tárgyalta a közgyű­lés Udvardy Jenő dr. tisztifőügyésznek nyug­díjazási ügyét. Udvardy Jenőnek búcsúlevele és a válasz, amit arra adott a közgyűlés, méltó kifejezője volt annak a szeretetnek, amely a búcsúzót a városhoz,, annak polgárságához fűzi és annak a tiszteletnek,, szeretetnek, amit a város társadalma és képviselete érez Udvardy iránt. A búcsú mindig fájdalmas... Kiemelte ennek jelentőségét a polgármes­ter azzal is, hogy Udvardy Jenőnek a be­érkezés sorrendje szerint a tárgysorozat utol­só pontjaként szereplő kérelmét napirendvál­toztatás címén második pontnak vétette köz­vetlenül a belügyminiszternek a városi pénz­tár visszaállítására vonatkozó rendelele után. A Hiszekegy elmondása után napirend előtt vitéz Tamásy István dr. polgármester bejel­entette Kontra László dr. megyei m. kir. tisztifőorvosnak egészségügyi főfelügyelővé történt kineveztetését s megemlékezett ar­ról, hogy a város is sokat köszönhet Kontra Lászlónak, különösen a kórházfejlesztés kö­rül kifejtett munkálkodásáért. Javaslatára az új egészségügyi főfelügyelő működéséről és a közgyűlés elismeréséről jegyzőkönyvben em­lékeznek meg s ezt kivonatban közlik Kontra Lászlóval. 1 Ezután j a városi pénztár visszaállításáról szóló belügyminiszteri leirat tárgyalására tér­tek át. : Iiolczer Ernő volt az első felszólaló, aki hangsúlyozta, hogy a biztonságérzés a csekk- rendszer mellett teljes s már csak rzért! sem tartaná helyesnek a pénztár visszaállítá­sát, ami legalább is 3 százalékos pótadó eme­lést jelentene. Arra nem kell figyelemmel lenni, hogy a csekkrendszer néhány ember­nek nem tetszik. A jogi és pénzügyi bizott­ság javaslatát fogadja el. Briglevics Károly dr. elismeri a csekkrendszer előnyeit, de rá­mutat személyes tapasztalatai alapján az azzal kapcsolatos visszásságokra is. Elfogadja a bi­zottsági javaslatot, de kéri a visszásságok meg­szüntetését. Fülöp Jenő dr. azt kívánja, jelöl­jenek ki minden hónapban egypár adófize­tési napot azok részére, akik nem akarják a befizetéseket csekken teljesíteni. Czobor Má­tyás szerint eleget lehetne tenni a miniszteri rendeletnek úgy, hogy azokat a tisztviselőket, akiket a csekkrendszer bevezetésével más munkakörbe osztottak át, állítsák'vissza a pénztárhoz. Vitéz Tamásy István dr. polgár- mester ezt lehetetlenségnek tartja, mert a normálstátust a régi pénztári tisztviselőknek átosztása után állapították meg és, ha ezeket most előbbi helyeikre állítanák, mostani he­lyeiken kellene új munkaerőket alkalmazni. A költségeket tehát el nem kerülhetnék. Fe­lettesei iránti tiszteletből javasolja, hogy a miniszteri rendelet értelmében állítsák vissza a pénztárt- Fel is tette a kérdést szavazásra a közgyűlés azonban egyhangúan a bizottsági javaslatot fogadta el. En­nek értelmében kérik a minisztert, vegye revízió alá rendeletét. A polgármester most napirendváltoztatást javasolt és ; j Udvardy Jenő drí­városi tisztifőügyésznek nyugdíjazása iránt be­adott kérelme került tárgyalásra. Udvardy dr. levelének felolvasása és a bizottságok javasla­tának ismertetése után Briglevics Károly dr. szólalt fel. Emelkedett hangú beszédben em­lékezett meg Udvardy Jenőről, akinek1 csa­ládja is mindig tekintélyes szerepet vitt a város társadalmában. Fájdalmas dolog most tudomásul venni, hogy Udvardy Jenő, aki köztiszteletnek és közszeretetnek örvend, ki­kapcsolódik a város ügyeinek intézéséből, re­méli azonban, hogy egészségének helyreálltá­val ismét munkálkodik a város sorsának eiőbbrevitelén. Méltatta mint embert, akinek egyedüli gyarlósága talán az, hogy jószíve van, hogy szereti az em­bereket, észreveszi azoknak, szenvedé­seit és még ellenfélben is mindig szenvedő embertársát látjaf, Méltatta mint tiszta látású, éles ítélőképességű jogászt, mint lelkiismeretes és fáradhatatlanul buzgó tisztviselőt. Kéri, hogy az, aki a város elismerő- ; sét és köszönetét tartalmazó iratot megfogalmazza, mártsa tollát a sze­retetnek tintájába, mert ezt érdemli Udvardy Jenő dr., aki a közélet te­rén olyan tevékenységet fejtett ki, amelynek eredményei nem halná- , nyúlhatnak el soha'. Teljes felgyógyulást, friss erőt, egészséget kí­ván Udvardynak, engedje Isten, hogy minél előbb visszatérhessen a társadalomba és foly­tathassa tovább áldásos működését a város érdekében. \ Vitéz Tamásy polgármester szólalt fel ez­után. Hogy mennyire ki akarta emelni az alkalom jelentőségét — mondotta — kifejez­te azt azzal, hogy napirendi indítványt tett. Szeretettel emlékezett meg Udvardy Jenőről, aki neki, mint kezdő városi tisztviselőnek vezetője, tanítója volt s aki mindenben csak nemesen érző szívről, szociális gondolkodás­ról tett bizonyságot. Amikor kéri Istentől, hogy adja vissza Udvardynak teljes egészsé­gét, őszintén kívánja, hogy sok ilyen polgára legyen a városnak. A javaslatot a közgyűlés elfogadta. A plébánia\-major, lügyében a közgyűlés minden hozzászólás nél­kül elfogadta a bizottsági javaslatot. ;• A háztartási alap. költségvetésének tárgyalásánál Kováts Ferenc a város területének megnagyobbodására te­kintettel a mezőőrök számát kívánja szapo­rítani. Czobor Mátyás a mezők ellen-* őrzését úgy látja megoldhatónak, ha lovasr rendőröket alkalmaznak. Holczer Ernő leg­alább a gabonaérés idejére kéri a mezőőrök számának szaporítását. A polgármester meg­jegyzi, hogy ilyen irányú indítványt csak a legközelebbi közgyűlésen tárgyalhatnak. Ko­váts Ferenc az ólai ovoda részére megfelelő helyet kér. Az ügyet átteszik a tiszüfőorvosr hoz. Holczer Ernő az államrendőrségi hoz­zájárulás és a forgalmiadó-rendezés ügyében kér felvilágosítást. i A közegészségügy tételénél Kováts Ferenc a központi állami elemi iskolával szemben lévő épület állapotát teszi szóvá, majd a piaci rendről beszélt. Az utcák, terek, járdák ügyénél Czobor Mátyás a kórház körüli kerítésekre hívja fel a polgármester figyelmét. Kakas Ágoston1 az építési bizottság mellőzéséről szólt- Far­kas Béla dr. a külterületi utcák, Kováts Fér renc pedig a mezei utak rendezését sürgetil. A polgármester válasza után a javaslatot, pmely a pótadót 99, a kereseti adót 7 száza­lékban állapítja meg — elfogadták. ( t A városi elektromos mű. 26 sz. költségvetését 270.403 pengő szükséglettel és ugyanannyi fedezettel hozzászólás nélkül fo­gadta el a közgyűlés. A kórház költségvetése ismét nagyobb vitát váltott ki. Holczer Ernő a kórház alapszabályaira való utalással kí­vánta, hogy az elsőosztályú betegek ápolás után fizessenek még a műszerekért stb. Majd részletesen a kórház gazdasági helyzetét tette szóvá. Korlátozások szükségesek minden téren A fejlesztésnél csak addig mehetünk el, ameddig azt a rendelkezésre álló összegek megengedik. Czobor Mátyás arra tekintettel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom