Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-12-30 / 298. szám
XXII. évfolyam. 298. Szám. Ái*a 8 fillér 1939. december 30. SZOMBAT. ZALAMEGYE I IJJSÄG Felelős szerkesztő : Herbolv Ferenc. Szerkesztőség és kiadéhieatal : Zalaegerszeg, Széehenyi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. tes ■ • iMi l&ljd IWult M 'Mid ] i í I es jovo. Eseményeidben gazdag esztendőtől búcsúzunk Szilveszter estéjén, önkéntelenül is megállunk egy piTanaira a rejtélyes Időnek ezen a határmesgyéjén s visszafelé révedező képzeletünk mozivásznán újra lepereg előttünk tizenkét hónap gyorsított felvétele. A gép kattog, az Idői lába a végtelenbe lép és mintha misem történt volna, máról-holnapra új évszámmal látjuk el a ránkvirradó napot. A letűnő esztendőnek nagy eseményei1 közvetlen közelről érintettek bennünket, magyarokat. Megsemmisült egy földrajzi és politikai szörnyszülött, amelybe életet mások leheltek, inert maga életképtelen volt és mégis azL hirdette, hogy, ha minden elmúlik is, ő megmarad. Orvul ellopott területünkből egy részt ezzel megint visszaszereztünk. Rutén testvéreink, a nagy Rákóczi »gens íideüssiina«-ja húsz évi szenvedés után visszakerült hozzánk. Nem ment ez simán. Áldozatokat követelt tőlünk. Hős honvédeink derékig érő hóban mászták meg az Északkeleti Kárpátok bérceit, ahol kezet szoríthattak lengyel testvéreinkkel. A régen óhajtott közös magyar-lengyel határnak azonban nem sokáig örvendhettünk. Pontosan fél év múlva, alig kéthetes harcban elbukott a baráti Lengyelország és így közvetlen szomszédságba kerültünk a szovjettel. Európa térképe tehát ebben az esztendőben kétszer változott meg. » Bent az országban szinte torlódtak az események, amelyek közül legkiemelkedőbb az új országgyűlés megalakulása^, Ez próbálkozott meg az annyira követelt és olyan sokszor megígért földbirtokreform megalkotásával, A zsidótörvényi letárgyalása is erre az évre várt. Ha más nem is történt volna, akkor is elmond hatnék, hogy sok történt. A honvédelem és szociális munka terén is tettünk hatalmas lépéseket. Munkaalkalmak teremtése sok fejtörést okozott a kormánynak, mert megelégedést kell biztosítani az országban, különösen a mai veszedelmes időkben. A feszültséget enyhíteni kell, hogy azok az erők, amelyek a nemzetépítő munka elvégzésére hivatottak, mindig a nemzet szolgálatára álljanak s a nemzet jólétének előmozdítása érdekében végezzék feladatukat. Ami legszűkebb pátriánkat, Zalaegerszeget, illeti, a polgármester nyilatkozata szerinti nem lehet panasz az elmúlt esztendőre. Pénzügyi gazdálkodásunk kedvezőnek mondható. A zárszámadási feleslegek és a forgalmiadórészesedési segély banktartozásaink törlesztését megkönnyítették és más célokra is juttattak valamicskét. A középítkezések sok helyi iparosnak és munkásnak biztosítottak keresetei. A monumentális pénzügyi palota építésével párhuzamosan folytatódtak a kórház építési és modernizálási munkálatai, amelyek megélénkítették a város gazdasági életének vérkeringését. Magánépítkezéseket is végeztek nagy számban. Az Ínségesekről is történt gondoskodás s ha a kórháznál még várható munkálatokra megfelelő segélyt sikerül biztosítani, akkor a jövő évre, is jut valami iparom sainknak és munkásainknak. A munkaalkalmak teremtésénél az a cél, hogy a rendelkezésre álló összegből kisegzisztenciákat teremtsünk. í Ugyanakkor azonban, amikor végignézzük az plmult esztendőnek mozivásznán lepergő képeket, elénk tűnik egy nehézveretű kapú, 1940. felírással. Mennyire szeretnek, ha ez csak egy pillanatra is feltárulna előttünk, hogy betekinthessünk a rejtélyes jövőbe, hogy tájékozódhassunk, milyen terveket készítsünk, milyen programmot dolgozzunk ki. Mert könnyű az elmúltakra visszatekinteni, de, nehéz a jövő munkaprogrammját megcsinálni. Hiszen a leggondosabban elkészített terveket is balomra dönthetik a távolról sem sejtett események. A közelmúltnak példái igazolják ezt. Újév napján tehát, amikor jókívánságoktól; hangos az egész világ, mindenkit ez a kérdés foglalkoztál: vájjon mit hoz, mit rejteget számunkra ez az újszülött esztendő ? Az oroszok lőszerpazarlásra ingerük a finneket Helsinki, december 30. A szovjet messze- hordó ágyúk, amelyek napokon át bombázták Viipurit, beszüntették a tüzelést. Újabb havazások szinte járhatatlanná teszik azí uta kát. A karéliai földszorosban a szovjet csapatok már nem is kísérleteznek a sok kudarc után, A szovjet azért intéz tüzelést a finnek ellen, hogy ellentüzelésre ingerelje a finneket és így a lőszerkészletük elfogyjon. Szovjet repülőgépek több finn községet és várost bombáztak. Vasa városban több liáz összedőlt a bombázás következtében. Egy szovjet repülő, aki ejtőernyőn ereszkedett le a finn területre és ott fogságba esett, hálai- sorokat intézett a finn katonái parancsnoksághoz azért a jó bánásmódért amelyben részesítették. A leningrádi katonai körzetparancsnokság jelentése szerint pénteken nem történt jelentősebb esemény. Több eredményes bombázást hajtott végre a szovjet légi haderő. »í »»o«««« W Péter és Cézár“. Mikor a Vatikán és Kvirináfl urai ismét találkoztak . . ■ Mint minden más államalakulat, úgy az egyházi állam is az események természetes fejlődésének eredménye. A különbség csupán az, hogy a pápa, mint államfő, szintén résztvett ennek létrehozásában. Az egyházi állam gyökere a »Patrimonium Petrr , vagyis a pápa nagy kiterjedésű magánbirtoka, amely a keresztény üldözések után (600-ig) jólelkű adakozók és békés öröklések útján halmozódott össze a pápa kezében^ s amely kiterjedt egész Iláliára, Sicíliára, Korzikára és Sardí- niára, valamint Gallia, Istria és Kelet egy részére. Ez a hatalmas birodalom késztette arra a pápát, hogy az itáliai félsziget politikai érdekeinek őrállója legyen, másrészt pedig, hogy az ország lakosságát a népvándorlás zavarai között lehetőség szerint megvédelmezze. így védelmezte meg I. Leo pápa a félsziget népét a betörő Attilával, majd Geizerikkel szemben, utódai pedig a langobardok ellen. A szegényeknek juttatott gazdag segélyezések az alsóbb iiépréteget úgy hozzáláncolták a pápai államhoz, hogy azok a pápában látták legfőbb és leghatósabb védelmezőjüket. Bizánc és Bőr na. Az a körülmény, hogy Konstantin császár székhelyét Bizáncba helyezte át és Róma nem volt többé a római birodalom központja, a pápára nézve újabb nagyjelentőségű események kiindulópontja lett. A római hatalom folytonos gyengülése és a tisztviselők közismert romlottsága fokozott mértékben eredményezték, hogy a püspökök kezébe, főleg a városokban mindinkább több és több politikai hatalom került. így fejlődtek az események arra a fokra is, hogy amikor Justínián ismételten meghódította Itáliát, a városok és tartományok helytartóinak választását a patríciusok és püspökökre bízta, akik a távozó tisztviselőket felelősségre vonták, s felügyeletet gyakoroltak a bírák igazságos működése felelt is. így a római püspök, mint az itáliai püspökök feje, a bizánci kormányzói hatalom birtokosa lett, — nyugaton. A félsziget megszállásának szándékával indított longobard invázió idején (568-ban) mint a félsziget népének képviselői tárgyalnak az ellenség vezéreivel, s oly tekintéllyel, hogy — mint a longobard király megjegyezte: -nem tudja az ember, hogy főpásztorral, vagy uralkodóval ál Le szemben«, A sűrűn jelentkező ellenséges hadseregek Itália, helyesebben a Du- catus Romanus (a bolseni lóból eredő Marta folyócskától délre Terracináig és az Appeni- nek gerincéig terjedő terület) urait hatalmas haderővel rendelkező császárok segítségének igénybevételére késztetik. Először a keleL-ró- mai birodalom császárai viselik az egyházi állam felelt a védelmező szerepét, azonban a súlyos adóterhek és igazságtalan bánásmód miatt Hálja lakóit elidegenítették maguktól. A longobardok kardjánál is kegyetlenebb császári exarhák gonoszságai miatt keletkezett kiábrándulást csak fokozta az a körülmény, hogy a császár seregei a kezdeti felbuzdulás után teljesen elhanyagolták Itália védelmét,
