Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-12-16 / 288. szám

4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. december 16. Ciano elmondta nagy beszédét. Róma, december 16. Az egész világ fe­szült figyelme mellett mondotta el ma Ciano gróf olasz külügyminiszter nagy érdeklődés­sel várt külpolitikai bészédét. Bevezetésében ismertette a Helyzetet és, hogy a Duce volt az, aki először figyelmeztette a világot az igaz­ságtalan békeszerződések fenntarthatatlansá- gára. A világ ekkor a »revízió háborút jelent« jelszó álláspontjára helyezkedett és megbé­nította az új rendre váró erőket. Gyakorlati megoldás helyett segélynyújtási egyezmények­kel kísérleteztek, majd négyhatalmi tanács­kozásokkal próbálták a világ békéjét meg­menteni. Az egyezményekből halott betű lett, ma már tudjuk. Eután beszélt Ciano az etiópiai események­ről és a spanyol polgárháború részleteiről. A fascists Olaszország — mondotta — volt áz első, amelyik felfogta a spanyol polgár- háború nagy jelentőségét és segítségére sie­• telt. Három évig tartott mégis ez a háború és veszélyeztette Európa civilizációját. Beszélt a Hitlerrel történt tárgyalásokról, az olasz-német együttműködésről, az anti- komintern egyezményről. Lengyelországot il­letően megjegyezte, hogy az angolok és fran­ciák okai mindennek, mert az ő biztatásuk szerint cselekedett Lengyelország. Ha a len­gyelek nem hallgatnak rájok. minden más­kép történt volna. A szovjettel négy hónapi próbálkozás után sem állottak szóba a demo­krata hatalmak. Megcáfolta Ciano azt, hogy Olaszországnak háborús céljai vannak. Olasz­országnak több háborús napja volt, mint bé­kés. Szólt a szomszédos államokkal, továbbá Romániával és Bulgáriával való jóviszonyról s arról a teljes rokonszenvről, amelyet Olasz­ország Magyarország iránt táplál. / Olaszország mindig hajlandó teljes tekin­télyét latba völlig a béke érdekében. Faulhaber- bíboros visszavonul. Faulhaber Mihály bíboros, manchen frei- shigi érsek, súlyos szívbajban szenved. Az egyházfejedelem orvosai teljes nyugalmat ren­deltek és ezért elkerülhetetlen, hogy a német katolicizmusnak ez az egyik legragyogóbb egyénisége visszavonuljon. A hírek szerint Faulhaber bíboros utóda Preysing gróf berlini püspök lesz, aki bajor főnemesi család sarja és Münchenben kezdte meg pályafutását. Állítóan a berlini püspökség betöltésére vo- I natkozóan is történt már megállapodás. Az új berlini püspök Berning osnabrücki püspök volna, aki a német püspöki kar tagjai kö­zölt a nemzetiszocialista rendszerrel még a legjobb viszonyban van. Berning püspök po­rosz államtanácsos is. Az említett két kinevezéshez német egy­házi körökben azll a reményt fűzik, hogy hoz­zájárulna a nemzetiszocialista párt és a né­metországi katolikusok közötti viszony enyhí- I léséhez. Újabb hajó-elsülyeztések. A tengeri háborúnak ismét sok hajóáldo- zala van. Az Achilles nevű angol cirkáló el- sűlyedl. Most tették közzé a sebesültek és el­esettek névsorát. Az Achillesen négyen hal­tak meg és hárman megsebesültek. A 4500 tonnás Thomas Weiten nevű hajó elsűlyedt. A Palados nevű görög hajó aknára futott. Egy norvég hajó szintén aknának szaladt és elsűlyedt. Londoni hírek szerint a Düssel­dorf nevű német tengerhajót elsüllyesztették. Egy chilei jelentés szerint azonban a hajót nem süllyesztették el, csak zsákmányul ejtet­ték. Az Athel Templer nevű 9.000 tonnás kőolajhajó és a 8900 tonna ürtartalmú Imer- lan nevű dublini hajót elsűlyesztették. A ha­lottak száma nagyon sok. balkezesek és a ballábasok A világ a jonbkezesek számára van beren­dezve, Jobbkezes a zongora, a puskaagy, a kardmarkolat, az autó, író- és varrógép, az ajtók, minden a jobbkezeseknek készül, mint­ha csak jobbkezes emberek élnének a földön. És itt kezdődik a balkezesek csodálatos küz­dése a részükre tükörképben álló valósággal. Az újszülöttek egynegyed része — férfi és nő egyaránt — balkezesnek születik. Mégis, a férfiak 5 százaléka balkezes, míg a nők kö­zött feltűnően kevesebb, két és fél százalék akad. Ugyanis helyes neveléssel — bár nem minden esetben — jobbkezességre lehet han­golni a gyermeket. A leánygyermekekben1 nagyobb a készség az áthangolásra és a ne­velés hatásainak befogadására, innen van, hogy több leánygyermek válik jobkezessé. A nevelés hatását bizonyítja az is, hogy a műveltebb körökben kisebb az arányszám, mint ott, ahol kevesebb figyelmet fordítanak a nevelésre. . ' Érdekes, hogy — férfiszemmel nézve — a nők ruháján a gombok és kapcsok úgy van­nak elhelyezve, mintha balkezesek számára készültek volna. Talán így akarták próbára tenni a nők ügyességét, alkalmazkodó képes­ségét s bár anyáink végig küzdötték a gom­bok és kapcsok pokoli korszakát, mégsem váltak balkezesekké, ügyesen alkalmazkodva jobbkezesekké nevelték gyermekeiket. A csecsemő a legkorábban, a hetedik hó­napban kezdi meg az egyik kezét előnyben részesíteni, addig mindkét kezét egyformán használja. A 2—4 éves gyermekek 73 száza­léka már határozottan jobbkezes, vagyis na­gyon szívesen a jobb kezét használja evésre, mutogatásra, ütésre. És innen kezdődik a ne­velés a jobbkezes világhoz. Bár az ember jobbkezesnek születik, mégis akad közöltük kivétel. Vannak született bal­kezesek, akik ép oly törvényszerűséggel fej­lődtek balkezeseknek, mint a jobbkezesek. Vannak családok, amelyekben a balkezesség öröklődik. Feltűnő, hogy az ikrek közül az egyik leglöbbnyire balkezes Tudósok szerint bizonyosnak látszik, hogy a balkezes embe­reknek egy része, egy iker pár fele, amelynek testrésze talán a fejlődés legkorábbi szaká­ban nyomtalanul eltűnt. Balkezesek ne lép­jenek egymással házasságra s különösen a balkezes vérrokonok házassága káros. A balkezesek nevelésére különös gondot kell fordítani s ha az áthangolás nagyobb megrázkódtatás nélkül sikerül, nincs semmi baj, de ha ellenállással találkozunk, mint pél­dául kancsalság, dadogás, általános ügyetlen­ség, akkor célszerűbb lemondani a jobbke­zességre való nevelésről s belenyugodni, hogy a jobb keze legyen a bal. Természete­sen nem szabad megengedni, hogy a gyer­mek a balkézzel tükörírással írjon, sem külön fordított zongorát sem kell részére csináltat­ni, de hogy melyik kezével egyék, hegedül­jön, labdázzék, az rábízható. Épen elég küz­delme van a balkezesnek ebben a nem neki készült világban s épen ez teszi gyakran félszeggé, balog-suti«-vá s így szerencséin lenné. Ahogy vannak balkezes emberek, éjien úgjr vannak ballábasok. A legtöbb ember a jobb lábával rúg, ugrik, korcsolyázásnál ügye­sebb, az ilyen ember jobblábas. Hogy a ka­tonák miért lépnek ki ballábbal, az máig is vitás s ez a kérdés még Kantot is foglal kop­tatta. Valószínű, hogy a fegyver jobb vállon- hordása teszi célszerűbbé. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a balke­zesek 75 százaléka ballábas. Itt is a férfiak többsége ballábas, amiből következik, hogy a legtöbb férfi ballábbal kel fel reggel s így, maguk sem tehetnek arról, hogy napjaik rosz- szul kezdődve — rosszul végződnek. Az örök­ké házsártos embert ajánlatos lenne meg­figyelés alá venni és bal- vagy jobblábassága szerint kezelni. A férfiak ballábasságáról az utcai és jár­műveken való forgalomban is meggyőződhe­tünk. A férfiak sokkal gyakrabban — bár még mindig nem elég gyakran — mondják a bocsánatot kérő »pardon« szót és sohasem ok nélkül. Ha valakinek a lábára lépnek, az mindig nő ; aki lép, az mindig férfi. Mentsé­gükre szolgáljon az ok, hogy : ballábasok. Nálunk a balkezesség elég sűrűn fordult elő. mutatja a »Balog« családi név gyakori­sága. amely a nép nyelvén a balkezes embert jelenti. Van ugyan egy dal, amely azt igyek­szik bizonyítani, hogy : »Azért járok gyalog, mert a nevem1 Balog«. De ebben még a na­gyon régi Balogok sem Iliitek. A mai Balogok pedig egyikben sem hisznek. És ez természe­tes, mert hiszen nem mind balog, aki Balog. Bunda, róka csak akkor jó ha Laki Sándor szücsmestertól való. Zalaegerszeg, Bethlen G. u. 5. Sajtóértekezlet Győrben. Győrből jelentik : A sajtókamara hivaiá- sos újságíró tagjai helyi csoportba tömörül­tek és csütörtökön déllután jól sikerült sajtó- értekezletet tartottak. Az értekezleten meg­jelentek a győri közélet vezető egyéniségei is. Az Országos Magyar Sajtókamara képviseleté­ben Gáspár Jenő kormányfőtanácsos, főtitkár jelent meg. Nagy József, a MTI munkatársa köszöntötte a megjelenteket, majd vázolta a helyi újságírás kérdéseit. Gáspár Jenő nagy­hatású beszédben fejtegette a sajlókamara működését. Hangoztatta, hogy minden újság­író.' aki ma kezébe veszi a tollat, csak ke­resztény magyar nemzeti szempontból fejt­het ki működést. Három kérést tolmácsolt a magyar társadalomhoz : értse meg az újság­írót, támogassa az újságírót és szeresse aa újságírót. KflRáC50NTRfl| legszebb ajándék I NIUSICA KIS-PIANÍNÓ Értékes ! ízléses! Praktikus ! Eladási termek. Budapest, VH.,Erzsébet-kőrut 40(Royal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom