Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-12-15 / 287. szám
1939. december 15. PÉNTEK. XXII. évfolyam. 287. szám. Ara 8 fülé«* Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széehenyi-tér 4. Telefonszám : Í28. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.5® P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Világiakat Krisztus gárdájába I Irta : P. Bangha Béla S. J. A liberális világ egyik súlyos téveszméje az volt, hogy a kereszténységet, s általában a vallás-erkölcs ügyét szerette úgy tüntetni fel, mintha az' pusztán a papság érdeke és feladata lenne s nem az egész társadalomé, amely a kereszténység áldásait, s erkölcsi kihatásait élvezi. Törődjenek mindennel a papok, volt a jelszó s volt, aki magában hozzátette : örüljenek a papok, hu mi, civilek egyáltalán igénybe vesszük a szolgálataikat. Olyaníéle gondolkodás volt ez, mint amikor a serdületlen gyermek azt hiszi, csak azért kell iskolába járnia, mert ezt a szülők valami érthetetlen elfogultság folytán a fejükbe vették s a tanítók s tanárok csökönyösen ragaszkodnak ahoz, hogy szegény nebulókat mindenféle haszonlalansággal kínozzák. Hogy az iskola és a tanulás elsősorban magának a gyermeknek érdeke, hogy nélküle tudatlan, szegény és szellemileg nyomorék maradna, azL a gyermekbölcseség nem vette észre. Ez a téveszme különösképen a katolikus néposztályokban volt álla'ános. A protestáns felekezetek aránylag sokkal jobban bele tudták nevelni híveikbe a gondolatot, hogy az egyház ügye nemcsak a lelkészek ügye, liánéin minden hívőé, s náluk minden közéletj- leg számottevő tényező, de minden, mégoly egyszerű ggyháztag is becsületbeli kötelességének tekintette, hogy felekezeiének ügyéért- tehetsége szerint kiálljon. Csak a katolikus tömeg s főleg a katolikus értelmiség esett szinte maradéktalanul rabjául annak a überát- lis szemléletnek, amely a vallást valami papi kaszt magánterületének és magánpassziójának fogta fel. Az újabban mindenütt s minden országban fellendült Katolikus Akció ezt a vádat most gyökerében meg akarja Szüntetni s nálunk is kiadták a jelszót: világiakat Krisztus gárdájába ! A papok mellett álljanak ott és cselekvőén működjenek közre a világi katolikusok is. Természetesen nem a szigorúan egyházi funkciók terén, nem is a voltaképeni lelki kormányzatban, amely a katolikus egyház hierarchikus alapalkotmánya értelmében a papság s helyesebben) a főpapság kizárólagos feladata. De a szigorúan vett egyházkormányzat és lelkipásztori tevékenység mellett ezer meg ezer olyan területe van a katolikus helytállásnak, a Krisztusország szilárdításának és terjesztésének, amelyben világiak ép- oly hasznos szolgálatot tehetnek, mint a papok. Sőt, akárhány olyan terület is akad, amelyben egy világi ember még könnyebben és szabadabban foroghat és szállhat síkra a valláserkölcsi érdekek és egyházi ügyek mellett, mint maguk az egyháziak. Ezt a Helytállást ma különösen időszerűvé teszi a vallástalanság támadó erőinek félelmetes és türelmetlen felsorakozása, amely régebben a sz'abadkőművesség és szabadgondolkozás, majd a szociáldemokrácia és bol- sevizmus, legújabban pedig a különféle új- pogány áramlatok alakjában jelentkezik s nem kevesebbet akar, mint a keresztény front teljes felgöngyölését. A kereszténységet ezekkei az ellenséges áramlatokkal szemben máris sokféle területeket vesztett, millió és millió névleges keresztény szívében a hit alig pislákol többé, az egyházhűség lángja lelohadt, a van ember elég, aki a legmagasztosabb eszmél, Krisztus, vallását nem jótéteménynek, nem az emberiség legfőbb kincsének ér74 többé hanem bajnak, világámításnak, átoknak. A »Keresztre vele !« kiáltás, amely valaha Pilátus palotájának márványlépcsőin hangzott fel, ma százezrek harci kiáltása lett, amelybe félrevezetett, elvakult, megtántorított névleges keresztények hangja is belesüvít. A kereszténység sorsdöntő órákat él s ma valóságos árulás lenne Krisztus zászlajával szemben, ha akadna hívő keresztény egy is, legyen az világi, vagy pap, férfi, vagy nő, városi vagy falusi ember, ifjú vagy öreg, aki tétlenül akarná szemlélni a kereszténység lét- harcát, az Antikrisztus hadainak elődübör- gését. > ► Ez a mélyebb értelme a világiak apostoli kiáltásának Krisztus zászlaja mellett. Ez a jelentősége a Katolikus Akció idei jelszavának : Világiakat Krisztus gárdájába! A Szentatya üzenete a Kalot-nak. Az Agrárifjúsági Mozgalom lapja, a Dolgozó Fiatalság, első oldalon közli XII. Pius pápa levelét, amelyet a KALOT-hoz és annak vezetőihez intézett. A Szentatya örömmel állapítja meg, hogy az Agrárifjúsági Mozgalom riadójának szava várakozáson felüli reményteljes visszhangra talált a magyar! agrárifjúság jelkében. Az Egyháznak és Hazának — írja a Szentatya — jobban nem is szolgálhatnátok, mint azzal, hogy az agrárifjúságból olyan földműves-réteget neveltek, amelyben az istenfélelem. Jézus Krisztus szereke te és kegy elme s a katolikus hit mélységesen meggyökerezik, őrizzétek meg, védelmezzétek és tökéletesítsétek annak a magyar műveltségnek drága értékeit, amelyet a valódi kereszténységgel párosult egészséges természetesség jellemez. Dolgozzatok annak a társadalmi rendnek kiépítésén, amely tiszteletreméltó elődünk, a Quadragesimo Anno«« körlevelének alapelvei szerint a ti körülményeiteknek megfelel. Istennek irgalmát és Magyarország Nagyasszonyának hatalmas pártfogását leesdve Rátok és az egész Mozgalomra, nagyszerű és nemes céljaitok elérésére teljes szívből adjuk apostoli áldásunkat. •Nagy kitüntetés ejj a néhány sor a KÁLÓT mozgalom számára, ami több, mint kétezer népvezetőnek ad erőt, öntudatot és bátorságot a további harchoz. Krisztus földi helytartója szólott 1 Azok, akik a KÁLÓT eszméit ostromolják, Vele kerülnek szembe ! Romániának tárgyalnia kell Külföldi politikai körök vé'ei^tnye szerint I máris hajlandóságot mutat. Fél, hogy a szov- Romániának feltétlenül tárgyalnia kell Ma- j jet egyszer csak megmozdul Besszarábiáért és gyarországgal és Bulgáriával, amire Románia ■ Bukovináért. A szovjet már nem tagja a Népszövetségnek. Vélemények a kizárásról. Genf, december 15. A népszövetségi tanács ülésen az elnök felolvasta a határozati javaslatnak a szövegét, amelyet a tanácsülés elé terjesztettek. A szöveg így hangzik: A Népszövetség tanácsa tudomásul veszi a közgyűlés által 1939. december 14-én a finn kormány felhívása tárgyában hozott döntést és csatlakozik Oroszország Finnország ellen tett lépésének a közgyűlés által történt elítéléséhez. A közgyűlés döntésében felhozott megokol ásnál fogva megállapítja a tanács, hogy > Oroszország ezzel a lépéssel saját magát kizárta a Népszövetségből, I amelynek ezentúl nem tagját, » Anglia és Franciaország kiküldöttei hangsúlyozták, hogy a határozat nem a bosszú műve, hanem a hűség azokhoz az eszmékhez, amelyekért a két demokrata nagyhatalom hár borút viselt. j , Páris, december 15. A Szovjetnek a NépI szövetségből való kizárását a francia főváros- 1 ban osztatlan örömmel fogadták — jelenti a Magyar Távirati Iroda. Hangoztatják ezzel kapcsolatban Párisban, hogy a genfi döntési messzemenő következményekkel járhat. A genfi döntésnek Oroszországban való hatásával foglalkoznak a francia lapok. Azl Oeuvre megjegyzi, hogy attól függ minden, hogy a Szlalin-Mololov féle mérsékelt párt reagál-e majd rá' s akkor ezek filozófiai magyarázatot keresnek ; vagy ellenkező esetben — ha Vorosilov féle visszahatás lesz, ennek következményeit egyelőre még nem lehet előre körvonalazni. — A Temps megjegyzi, hogy ez örökre nyomot hagy a történelemben« Megjegyzi még, hogy csupán erkölcsi értelmű, döntés nem lett volna elég szankció Oroszország ellen, mert erre nem reagált volna. írják, még a lapok, hogy a finneknek nyújtandó! segítséget úgy erkölcsi, mint anyagi téren.; mielőbb meg kell szerezni.
