Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-12-15 / 287. szám

1939. december 15. PÉNTEK. XXII. évfolyam. 287. szám. Ara 8 fülé«* Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széehenyi-tér 4. Telefonszám : Í28. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.5® P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Világiakat Krisztus gárdájába I Irta : P. Bangha Béla S. J. A liberális világ egyik súlyos téveszméje az volt, hogy a kereszténységet, s általában a vallás-erkölcs ügyét szerette úgy tüntetni fel, mintha az' pusztán a papság érdeke és feladata lenne s nem az egész társadalomé, amely a kereszténység áldásait, s erkölcsi kihatásait élvezi. Törődjenek mindennel a papok, volt a jelszó s volt, aki magában hoz­zátette : örüljenek a papok, hu mi, civilek egyáltalán igénybe vesszük a szolgálataikat. Olyaníéle gondolkodás volt ez, mint amikor a serdületlen gyermek azt hiszi, csak azért kell iskolába járnia, mert ezt a szülők valami érthetetlen elfogultság folytán a fejükbe vet­ték s a tanítók s tanárok csökönyösen ra­gaszkodnak ahoz, hogy szegény nebulókat mindenféle haszonlalansággal kínozzák. Hogy az iskola és a tanulás elsősorban magának a gyermeknek érdeke, hogy nélküle tudatlan, szegény és szellemileg nyomorék maradna, azL a gyermekbölcseség nem vette észre. Ez a téveszme különösképen a katolikus néposztályokban volt álla'ános. A protestáns felekezetek aránylag sokkal jobban bele tud­ták nevelni híveikbe a gondolatot, hogy az egyház ügye nemcsak a lelkészek ügye, liá­néin minden hívőé, s náluk minden közéletj- leg számottevő tényező, de minden, mégoly egyszerű ggyháztag is becsületbeli kötelessé­gének tekintette, hogy felekezeiének ügyéért- tehetsége szerint kiálljon. Csak a katolikus tömeg s főleg a katolikus értelmiség esett szinte maradéktalanul rabjául annak a überát- lis szemléletnek, amely a vallást valami papi kaszt magánterületének és magánpassziójá­nak fogta fel. Az újabban mindenütt s minden országban fellendült Katolikus Akció ezt a vádat most gyökerében meg akarja Szüntetni s nálunk is kiadták a jelszót: világiakat Krisztus gárdá­jába ! A papok mellett álljanak ott és cselek­vőén működjenek közre a világi katolikusok is. Természetesen nem a szigorúan egyházi funkciók terén, nem is a voltaképeni lelki kormányzatban, amely a katolikus egyház hierarchikus alapalkotmánya értelmében a papság s helyesebben) a főpapság kizárólagos feladata. De a szigorúan vett egyházkormány­zat és lelkipásztori tevékenység mellett ezer meg ezer olyan területe van a katolikus helytállásnak, a Krisztusország szilárdításá­nak és terjesztésének, amelyben világiak ép- oly hasznos szolgálatot tehetnek, mint a pa­pok. Sőt, akárhány olyan terület is akad, amelyben egy világi ember még könnyebben és szabadabban foroghat és szállhat síkra a valláserkölcsi érdekek és egyházi ügyek mel­lett, mint maguk az egyháziak. Ezt a Helytállást ma különösen időszerűvé teszi a vallástalanság támadó erőinek félel­metes és türelmetlen felsorakozása, amely régebben a sz'abadkőművesség és szabadgon­dolkozás, majd a szociáldemokrácia és bol- sevizmus, legújabban pedig a különféle új- pogány áramlatok alakjában jelentkezik s nem kevesebbet akar, mint a keresztény front teljes felgöngyölését. A kereszténységet ezek­kei az ellenséges áramlatokkal szemben máris sokféle területeket vesztett, millió és millió névleges keresztény szívében a hit alig pis­lákol többé, az egyházhűség lángja lelohadt, a van ember elég, aki a legmagasztosabb esz­mél, Krisztus, vallását nem jótéteménynek, nem az emberiség legfőbb kincsének ér74 többé hanem bajnak, világámításnak, átok­nak. A »Keresztre vele !« kiáltás, amely va­laha Pilátus palotájának márványlépcsőin hangzott fel, ma százezrek harci kiáltása lett, amelybe félrevezetett, elvakult, megtántorí­tott névleges keresztények hangja is belesüvít. A kereszténység sorsdöntő órákat él s ma valóságos árulás lenne Krisztus zászlajával szemben, ha akadna hívő keresztény egy is, legyen az világi, vagy pap, férfi, vagy nő, vá­rosi vagy falusi ember, ifjú vagy öreg, aki tétlenül akarná szemlélni a kereszténység lét- harcát, az Antikrisztus hadainak elődübör- gését. > ► Ez a mélyebb értelme a világiak apostoli kiáltásának Krisztus zászlaja mellett. Ez a jelentősége a Katolikus Akció idei jelszavá­nak : Világiakat Krisztus gárdájába! A Szentatya üzenete a Kalot-nak. Az Agrárifjúsági Mozgalom lapja, a Dol­gozó Fiatalság, első oldalon közli XII. Pius pápa levelét, amelyet a KALOT-hoz és an­nak vezetőihez intézett. A Szentatya örömmel állapítja meg, hogy az Agrárifjúsági Mozgalom riadójának szava várakozáson felüli reményteljes visszhangra talált a magyar! agrárifjúság jelkében. Az Egyháznak és Hazának — írja a Szent­atya — jobban nem is szolgálhatnátok, mint azzal, hogy az agrárifjúságból olyan földmű­ves-réteget neveltek, amelyben az istenféle­lem. Jézus Krisztus szereke te és kegy elme s a katolikus hit mélységesen meggyökerezik, őrizzétek meg, védelmezzétek és tökéletesít­sétek annak a magyar műveltségnek drága értékeit, amelyet a valódi kereszténységgel párosult egészséges természetesség jellemez. Dolgozzatok annak a társadalmi rendnek ki­építésén, amely tiszteletreméltó elődünk, a Quadragesimo Anno«« körlevelének alapel­vei szerint a ti körülményeiteknek megfelel. Istennek irgalmát és Magyarország Nagy­asszonyának hatalmas pártfogását leesdve Rá­tok és az egész Mozgalomra, nagyszerű és nemes céljaitok elérésére teljes szívből ad­juk apostoli áldásunkat. •­Nagy kitüntetés ejj a néhány sor a KÁLÓT mozgalom számára, ami több, mint kétezer népvezetőnek ad erőt, öntudatot és bátor­ságot a további harchoz. Krisztus földi helytartója szólott 1 Azok, akik a KÁLÓT eszméit ostromolják, Vele kerülnek szembe ! Romániának tárgyalnia kell Külföldi politikai körök vé'ei^tnye szerint I máris hajlandóságot mutat. Fél, hogy a szov- Romániának feltétlenül tárgyalnia kell Ma- j jet egyszer csak megmozdul Besszarábiáért és gyarországgal és Bulgáriával, amire Románia ■ Bukovináért. A szovjet már nem tagja a Népszövetségnek. Vélemények a kizárásról. Genf, december 15. A népszövetségi ta­nács ülésen az elnök felolvasta a határozati javaslatnak a szövegét, amelyet a tanácsülés elé terjesztettek. A szöveg így hangzik: A Népszövetség tanácsa tudomásul veszi a köz­gyűlés által 1939. december 14-én a finn kormány felhívása tárgyában hozott döntést és csatlakozik Oroszország Finnország ellen tett lépésének a közgyűlés által történt elíté­léséhez. A közgyűlés döntésében felhozott megokol ásnál fogva megállapítja a tanács, hogy > Oroszország ezzel a lépéssel saját magát kizárta a Népszövetségből, I amelynek ezentúl nem tagját, » Anglia és Franciaország kiküldöttei hang­súlyozták, hogy a határozat nem a bosszú műve, hanem a hűség azokhoz az eszmékhez, amelyekért a két demokrata nagyhatalom hár borút viselt. j , Páris, december 15. A Szovjetnek a Nép­I szövetségből való kizárását a francia főváros- 1 ban osztatlan örömmel fogadták — jelenti a Magyar Távirati Iroda. Hangoztatják ezzel kapcsolatban Párisban, hogy a genfi döntési messzemenő következményekkel járhat. A genfi döntésnek Oroszországban való ha­tásával foglalkoznak a francia lapok. Azl Oeuvre megjegyzi, hogy attól függ minden, hogy a Szlalin-Mololov féle mérsékelt párt reagál-e majd rá' s akkor ezek filozófiai ma­gyarázatot keresnek ; vagy ellenkező esetben — ha Vorosilov féle visszahatás lesz, ennek következményeit egyelőre még nem lehet előre körvonalazni. — A Temps megjegyzi, hogy ez örökre nyomot hagy a történelemben« Megjegyzi még, hogy csupán erkölcsi értelmű, döntés nem lett volna elég szankció Oroszor­szág ellen, mert erre nem reagált volna. írják, még a lapok, hogy a finneknek nyújtandó! segítséget úgy erkölcsi, mint anyagi téren.; mielőbb meg kell szerezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom