Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-12-09 / 282. szám

f ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. december 9. / Három égi vándor közeledik a földhöz. Tavasszal érnek napközeibe, a fávcsövön már láthatók. Az úgynevezett rövid periódusú üstökösök száma alig haladja meg a harmincat. 1939. tavaszától 1940. tavaszáig ezeknek a rövid periódosú üstökösöknek közel egy harmada, pontosan kilenc tér vissza egy év leforgása alatt. Valamennyi teleszkópikus üstökös, azaz puszta szemmel nem látható. De valamcny- nyinek tudják, ismerik pályáját és keringési idejét. A rövid periódusú üstökösökön kívül nagy •zámban vannak olyan üstökösök is, ame­lyek évezredek, sőt évmilliók után tűnnek újra fel. Közöttük számos nagy üstökös van. A nagy keringésidejű üstökösök megjelenése mindig meglepetésszerű, mert pályájuk is­merete híján visszajövetelük, illetve keringés­idejük nem ismeretes. E nagy kóbor égi vándorok megjelenéséről valaha azt tarlotlák, hogy betegséget, pusztulást hoznak a Földre és valami készülő nagy földi esemény bekö­vetkezését jelzi. Pedig ezek az üstökösök is ipúgy előre megbatározott pályán keringe­nek, mint a többi csillagok. A Nap család­jának tagjai ezek is, csak épen — a szó vslódi értelmében — excentrikusabbak. A HÁROM ÜSTÖKÖS. Az üstökösök visszatérésének időpontja •l*tt a napközelponton (perihéliumon) való áthaladás idejét értjük. A napközelponton való átmenet azért fontos, mert az üstökö­sök rendszerint akkor érik el legnagyobb fényességüket. Észlelésük természetesen ez időpont előtt és után is hónapokon át lehet­séges. A csillagvizsgáló látcsövek már látják azt a három üstököst, amely néhány hónapon belül »visszatér«. Ezek : A GIACOBINI—ZINNER-ÜSTÖKÖS. Ezt 1900-ban fedezték fel, majd újra fölfe­dezték 1913-ban. Keringésideje 6.54 év. A halványabb üstökösök közé tartozik, de na­gyobb távcsővel jól megfigyelhető. Ez 1940. február 17-én ér napközeibe. A FINLAY-ÜSTÖKÖS. Ezt 1886-ban fedezték fel. Keringésideje 6.84 év. Eredeti pályája sok változást szen­vedett a Jupiter zavaró hatása miatt. Nap­közelségének időpontja 1940. április 20. A FAYE-ÜSTÖKÖS. Ezt 1843-ban fedezték fel. Keringésideje 7.4 év. 1940. április 23-án ér napközeibe. Ez erő­sebb üstökös, kisebb távcsővel is jól látható. A most inúló\ év, mint tudjuk, gazdag volt üstökös-látogatásokban. Március 12-én napközeiben volt az 1906- ban fölfedezett Kopff-üstökös, amelynek ke­ringési ideje 6.5 év. A perihéliumon április 26-án haladt át az ,1819-ben, majd 1858-bän újra felfedezett Pons-Winecke-üstökös. (A kettősnevű üstö­kösöknél a kettős név arra utal, hogy egy­mástól függetlenül, ketten fedezték fel, vagy pádig, hogy az üstökös első felfedezése után »lveszett s újra felfedezték. A kistömegű üs­tökösök keringési ideje néha megváltozik, mert erősen ki vannak téve a nagy bolygók zav«ró hatásának.) Keringésideje 5.8 év. Ez az üstökös 1942-ben olyan közel fog jutni a | Jupiterhez, hogy annak vonzóerejére pályá- • iának alakja megváltozik. ! Június 3ü-án ért vissza a Borelly-üstökös, amelyet 1904-ben fedeztek fel. Szeptember 15-én tért vissza az 1889-ben felfedezett Brooks-üstökös, amelynek kerin­gési ideje 7.1 év. Október 1-én haladt át a perihéliumon az 1881-ben felfedezett Wolff-üstökös, amelynek keringési ideje 6.7 évről újabban a Jupiter vonzó hatására 8.2 évre nőtt. November 10-én. volt napközeiben a legré­gibb ismert rövidperiódusú üstökös, az 1790- ben felfedezett, majd 1858-ban újra felfe­dezett Tuttle-üstökös, amelynek keringési ider je 13.5 év. Azokat az üstökösöket, amelyek tavasszal érnek napközeibe, a csillagászok már most is jól látják és. figyelemmel kísérik. A világ hírközpontjai. Hol irányítják az országok közvéleményét» A nagyközönségnek rendszerint fogalma sincsen arról, hogy egy-egy hír miért, — miért épen úgy, ahogy hallja — és miért épen akkor kerül forgalomba, amikor ol­vassa. A híranyaggal való munkának épúgy megvannak a törvényei, a sztratégiája, mint a háborúnak. A jól elhelyezett megfelelő hír többet árthat vagy használhat, mint egy egész hadsereg. i A politika kialakításának egyik legfonto­sabb kelléke a hírszolgálati iroda. Amikor az újság megszületett, az illetékesek hama­rosan látták, hogy nem elég a munkatársak hírgyűjtése. Megalakult az első hírtovábbító iroda és pedig 1835-ben Franciaországban »Agence Havas« névvel. Alapítója Havas Ká­roly magyarországi származású volt. 1849-ben Berlinben Bernhard Wolff ugyan­csak hírszolgálati irodát alapított, amelynek a következő hosszú neve volt: »Continental- Teleggraph-Compagnie, Wolffs telegraphi­sches Büro . Egy évre rá hasonló konkur- rens irodát szervezett meg egy Reuter nevű ember Aachenban. Ez az iroda később Lon­donba költözött és átalakult a »Reuters Te­legram Company Ltd.« társasággá. Ez a három iroda kezdte meg először a világon a hírtovábbítást. De amint az már ilyenkor lenni szokott, hamarosan utánozták másutt is az új pénzszerzési lehetőséget, így Amerikában »Associated Press« néven ha­sonló vállalkozás alakult. ) Ma a helyzet természetesen kifejlődött ezen a téren, de azért a hatalmas világorgani­zációkban négy nagyobb csoportot különböz­tetni meg. A HAVAS TÁVIRATI IRODA, amely teljesen a francia állam, illetve kor­mány befolyása alatt áll, csaknem monopól- szerűen terjeszti a híreket. Kiépítette hirde­tési osztályát is és lapok terjesztésével is foglalkozik. Ennek testvérvállalata a »Mes- sagerie Hachette«. A Havas iroda az idők folyamán tekintélyes befolyásra tett szert számos más kisebb állam távirati irodáinál is és így közvetve nagy szolgálatokat tett és tesz a francia! politikának. f /• A »DEUTSCHES NACHRICHTENBÜRO« elődje, a német »Wolffbüro«, annakidején teljesen magántőke részvételével indult meg, azonban a múlt század hatvanas éveiben, amikor a konkurrens Reuter iroda magához kaparintotta a vezetést ezen a téren, Bis- mark kancellár segítségével és több berlini bankház anyagi támogatásával, hivatalos távirati irodává alakult át. Németországban még azonkívül »Telegraphen-Union« néven is megindult egy távirati iroda, amely főleg a nehéz ipar érdekeit szolgálta. Hugenberg »Internationaler Nachrichtendienst G. in. b. H. néven egyideig szintén tartott fenn hír- terjesztő vállalatot. Amikor 1933-ban a nem­zeti szocialisták vették át az uralmat, össz­pontosították mindezeket a nagyobb és többi kisebb távirati irodát és azóta Németország­ban a »Deutsches Nachrichtenbüro« vagy rövidítve »DBN« látja el hírekkel a német sajtót az állami és a pártsajtóirodákon kívül. A REUTER-IRODA Angliában teljes üzleti alapon kezdte a vál­lalkozást és kábelvonalakat, pénzügyi műve­leteket és közlekedésügyi vállalatokat kap­csolt a tröszthöz. A nagy háborúban, ami­kor az angol kormány látta, hogy milyen fon­tossága van a sajtóirodának a propaganda szempontjából, »hogy a Reuter iroda önálló maradhasson és ne álljon pénzügyi művele­tek árnyékában«, önálló, független vállalattá alakították át, amelynek hivatalos jellege is van és, amint akkor kijelentették, »a brit világbirodalom érdekeit« szolgálja. Érthető, hogy az angol impérium hatalmas méretei­hez alakulva a Reuter irodát nagymérték­ben decentralizálták és így Ausztráliában, Indiában, Kanadában, Délairikában, a gyar­matokon és a domíniumokban szinte önkor­mányzati joggal felruházotl kisebb sajtóiro­dák végzik a munkát, természetesen a lon­doni Reuter központ szigorú ellenőrzése mel­lett. AZ AMERIKAI »ASSOCIATED PRESS«. Ez kezdettől fogva pénzkeresetre volt ala­pozva és csak később kapott hivatalos szí­nezetet. Szövetkezeti alapon működik, de tu- lajdonkőpen hivatalos nexusa a kormányzat­tal máig sincsen. Az »Associated Press« ha­talmas vilagkonszernje sem tudla megaka­dályozni, hogy konkurrenciája ne támadjon a határtalan lehetőségek hazájában és pe­dig az »United Press« képében. Ennek sze­repe nagyjában hasonlatos az előzőén em­lítetthez. Amerikában még jelentősebb szere­pet játszik a Scripps-Howard-csoport és a Hearsl-konszern két nagy távirati irodája. A többi államok távirati irodája csaknem mindenütt hivatalos színezetűek. így az olasz Stefani-iroda, a magyar »Magyar Távirati) Iroda«, vagy röviden »MTI«, a távolkeleten a Domel japán távirati iroda, a Szovjetunió­ban a TASS iroda, Pozsonyban a Szlovák Távirati Iroda, vagy rövidítve STK. Amikor tehát az újságolvasói a hírek elején ott látja az ismertetett távirati irodák rö­vidítését, vagy a szöveg'közt az azoln-a való utalást, már csak a hírforrás megjelölésé­ből is, — ha kissé tájékozott — képet alkot­hat magának a hír jelentőségéről, fontos­ságáról. * Hó- és sárcipők Horváth Jenőnél Plébánia-épület. Telefon 112 sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom