Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)
1939-11-18 / 265. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. november 18. Bezárták az „Arany Bárányát. Most keil Zalaegerszegen a hosszú idő óta vajúdó szállodaügyei gyökeresen megoldani. Azoknak az intézkedéseknek következmé- nyeképen, amiket a rendőrség foganatosított Szép Ferenccel szemben, az Arany Bárány [hatalmas épülete most lehúzott redőnyökkel, bezárt ajtókkal áll a város reprezentáló pontján. Az Arany Bárány tehát, amely már két évtized óta tüske a város lábában, most újabb szúró fájdalmat okozott. Eddig ugyanis volt a városnak üzemben lévő nagy szállodája étteremmel, kávéházzal, 24 alkalmazottal, moist pedig ezek az üzemek szünetelnek, i A helyzet nehéz feladat elé állította a várost. Ez a feladat pedig nem más, mint a szálloda-kérdés gyökeres rendezése, ami már másfél évtized óta várat magára. Volt ugyan a városnak nagy szállodája, de ez nem telelt meg azoknak a követelményeknek, amelyeknek megfelelnie kellett volna. Állandóan csak kifogások, panaszok hangzottak el ellene. A sok panasznak következménye az lett, hogy Zalaegerszeg úgy áll az egész ország közvéleménye előtt, amelynek még szállodája sincsen. Az Arany Bárányban uralkpdó állapotok ugyanis egyre csökkentették forgalmát. A városba érkező idegenek, akiket ügyes-bajos dolgok vezettek ide, nem szívesen keresték fel az Arany Bárányt és ha dolgaik több napra terjedtek, éjjelre inkább átutaztak Szombathelyre, vagy Kanizsára,, ami bizony ferde világításba helyezte a várost még azoknak szemében is, akik különben jóindulatot, elismerést tanúsítottak irányunkban. A város az állapotokkal szemben úgyszólván tehetetlenül állott. Nem volt lehetőség arra, hogy változtatásokat eszközöljön, vagy — mondjuk ki nyíltan — gyökeresen oldja meg a szállodai kérdést, ölhetett kezekkel természetesen nem várhatjuk, mit hoz a jövő, mert az ügy sürgős elintézést követel. Ami persze nem könnyű dolog. Érzi ezt a város vezetősége és épen ezért, amint a polgármestertől értesülünk, meg is telte azokat a lépéseket, amelyek a bajok orvoslásához és a halasztást nem tűrő ügynek rendezéséhez vezetnek. Első dolog megegyezni békés úton az épület tulajdonosával, hogy úgy a szálló, mint az étterem és kávéház mielőbb üzembehelyezhető legyen. Ha azonban a békés megoldás elé akadályok gördülnek, akkor erélyesebb eszközökhöz kell nyúlni. Elegendő tőkével rendelkező, minden tekintetben megbízható kezekre kell bízni a vezetést, hogy legyen már egyszer olyan szállodánk, amely méltó a megyeszékhelyhez, legyen kávéház, ahol a város társadalma megtalálja azt a szórakozást, amire íöltétlen szüksége van. Egyébként hosszädalmasan magyarázhatni a dolgot fölösleges. A megyeszékhely, amely ipari, kereskedelmi és kulturális téren fokozatos fejlődést mutat s ahol az idegenforgalom is várja föllendülését, nem nélkülözheti ma már azokat a lehetőségeket, amelyek még kisebb helyeket is megilletnek. A feladat előttünk áll. meg kell azt oldani, mégpedig a legsürgősebben, a város érdekeinek megfelelően. Szép Ferenc ügye sokat ártott a varos jóhírnevének. A kérdés megoldásánál tehát úgy kell eljárni, hogy a jóhírnevünkön esett csorbát is kiköszörüljük és megmutassuk or- szágnak-yilágnak, hogy Zalaegerszegnek is van. olyan szállója, aha) *nz idegen nyugalmat, megfelelő ellátást, kényelmet nyerhet. És egyszer tegyünk már pontot a végére, annak a sok huzavonának, amit a Bárány ügye okozott a városnak. Jelentés az 1938. évi gfümölcstermeiésrél és értékesítésről. Az Országos Mezőgazdasági Kamara, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1938. évi jelentése nemrégen hagyta el a sajtói. E jelentések foglalkoznak úgy^ a szőlő-, valamint a gyümölcstermelés és értékesítés kérdéseivel az 1938. évi adatok alapján. Á Az Országos Mezőgazdasági Kamara a gyümölcsre vonatkozóan ezeket jelenti : * »Az 1938. évi tavaszi fagy, a túl csapadékos és hideg nyári időjárás lényegesen csökkentette a "virágzás ideje alatt mutatkozott termést. A mostoha időjárás legjobban kajszi- barack-, őszibarack- és cseresznyctermésün- ket tizedelte meg és a szilvából elért legmagasabb termés csak igen kis részben pótolta a többi gyümölcs terméshiányából előállott veszteséget. Gyümölcs- és zöldségféléink külkereskedelmi forgalmát az 1938. évben is különböző megállapodások szabályozták. így Németországgal 4,650.000 marka erejéig volt keret- megállapodásunk, amely összegből 1.5 millió márka esett szőlőre, Ausztriával a régi magyarosztrák kereskedelmi szerződés maradt érvényben az eddigi rendszertől annyiban eltérően, hogy úgy a kontingentált, mint a behozatali engedélyt igénylő, valamint a szabadon bevihető cikkekre minden esetben devizaengedélyre volt szükség. Csehország és Svájc felé kereskedelmi szerződéssel bonyolítottuk le a forgalmat, míg Lengyelországgal 1938. július 1-től új államközi megállapodás lépett életbe, amelynek érteimében a különböző gyümölcs- és zöldségfélékből összesen 129.000 métermázsát vihettünk ki. Angliába és az Északamerikai Egyesült Államokba irányuló kivitelünk korlátozás alá nem esett. Angliánál kivételt csupán a cseresznye képezett, amelyhez magyar származási bizonyítványra volt szükség, míg Dániába csak kompenzációs alapon lehetett szállítanunk. Gyümölcskivitelünk az elmúlt évben a következőképen alakult: Almából 1455 métermázsát vittünk ki 53.000 pengő értékben, amelyből Németországba 1168 Ausztriába 150 és .Svájcba 137 métermázsa került. A kivitelre került alma kizáróan kora- nyári érésű volt, téli almából ugyanis még az új telepítések folytán sincs annyink, hogy belső szükségletünket fedezné, erre mutat 471 mázsa almabehozatalunk is, amelyet Romániából szereztünk be. A jövőben már jobb helyzetben leszünk, mert a Felvidék egyrészé- nek visszaszerzése folytán épen télialma-állo- mányunk növekedett meg legalább is annyira, hogy behozatalra nem szorulunk. Kajszibarackból 19.237 mázsát vittünk ki, az előző évi 56.454 mázsával szemben, ami 37.217 mázsával, illetve 66 százalékkal kevesebb. A terméskiesésből előállott veszteség/ részben megtérült a magasabb árban, mert míg 1937-ben átlagban mázsánként 41.61-gyel, addig az elmúlt évben 60.8 pengővel, azaz 50 százalékkal magasabban értékesült a 06 százalék mennyiségi visszaesést mutató kivitellel szemben. A kivitelből csaknem egyforma arányban részesült Németország (9473 mázsa) és Ausztria. (8855). Őszibarackból is egész kivitelünk Ausztria (4697 mázsa) és Németország (1708 mázsa) felé irányult. A kivitelre került összes menynyi ség 6597 mázsa volt (í'937-ben 8176 mázsa), a kiesés itt már csak 19 százalékot mutat. A szilád az egyetlen gyümölcs, amelyből jobb termésünk volt és így ez a körülmény ad magyarázatot a kivitel mennyiségének közel 50 százalékos emelkedésére. Az 1937. évi 48.000 mázsával szemben 84.000 mázsát vittünk ki és pedig sorrendben Ausztriába 34.062, Belgiumba 17.935, Svájcba 7538, Csehszlovákiába 7232, Németországba 6462, Nagybri- tanniáha 5092 és Lengyelországba 4998 mázsái. örvendetes jelenség, hogy az 1937. évben Svájc, Németország és Belgiumnál mutatkozott nagy visszaesés megszűnt és az elmúlt év csaknem teljes egészében ismét az 1936. év kivitt mennyiségére emelte e három országba irányuló kivitelünket. A szilva az egyetlen gyümölcsünk, amelynek a mennyiségi növekedését nyomon követte az értékbeli emelkedés is. Ez azzal magyarázható, hogy a szomszéd államokban történetesen gyenge volt a termés és így a kivitelre kerülő mennyiség jó áron értékesülhetett. így az elmúlt évben mázsánként 28 pengővel értékesült a szilva, az 1937. év 18,2 és az 1936. év 19.3 pengőr jével szemben, ami több mint 50 százalékos értékemelkedésnek felel meg. Cseresznye-kivitelünk a nagyarányú fagy- kártétel folytán csökkent iermés miatt, sajnos, egynegyedére esett vissza^ amennyiben 1937- ben 9604 mázsa volt, míg az elmúlt évben csak 2186 mázsái lett ki. A legtöbb mennyiséggel ilt is Ausztria szerepel (1596 mázsa), míg a többi mennyiség Lengyelországba (249 mázsa) és Németországba (136 mázsa) került. A kivitt 2186 mázsa 176.000 pengő értéket képviselt és így mázsánként 80 pengővel értékesült az 1937. év 48 pengőjével szemben. A terméskiesés folytán bekövetkezett áremelkedés itt sem volt olyan arányú, hogy pótolta volna a gyengébb termésből előállott veszteséget. Meggyből 6281 mázsát (1937-ben 9223 q) vittünk ki 460.000 pengő értékben és legnagyobb része Németország (4755 mázsa), Ausztria (876 mázsa) és Csehszlovákia (606 mázsa) felé irányult és mázsánként átlagban 73 pengővel értékesült. Földieperből 22 mázsát vittünk ki és ebből Ausztriába 12 és Csehszlovákiába 10 mázsa került. Ribizliből 1005 mázsa volt a kivitelünk 52.000 pengő értékben az 1937. év 1660 mázsájával szemben, amelyből Ausztria 981, Németország 543 és Nagybritannia 171 mázsával részesült. Nagy visszaesést mutat egres- kivilelünk is, amelyből 1936-ban 1451, 1937- ben 3186, míg az elmúlt évben csak 836 mázsát vittünk ki. A mennyiség jórészét Németország (543 mázsa) és Nagybritannia (121 mázsa) vásárolta fel. t Itt említjük meg a gyümölcskonzerv-kivitelünket is, amely, sajnos szintén visszaesést mutat, mert összes kivitelünk 934 mázsa volt 79.000 pengő értékben az 1937. év 1925 mázsájával szemben, ami 123.000 pengő értéket képviselt. — A belek petyhüdtségén alapuló székszorulások kezelésében a régbevált, tisztán természetes »Ferenc József« keserűvíz — esetleg kisebb adagokba elosztva, naponta többször bevéve — gyakran igen nagy segítséget nyújt. Kérdezze meg orvosát! ' i t
