Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-10-07 / 231. szám

Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. XXII. é%fe£iíain 23i. szém. kmm 0 fillér 1939. október 7. Szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Szécheavi-tér 4. ----; Telefonszánj 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed* évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. 99 százalékos pótadót javasol a város jogi és pénzügyi bizottsága. Nagy vita a közegészségügyi kérdések képül. - 1 vízvezeték ügye napirendre kerül. — Szabaduljunk meg a távvezetéktől —ISagas kamatokat fizet a város. Zalaegerszeg város jog- es pénzügyi bizott­sága csütörtökön délután Telman Sándor dr. bizottsági elnök vezetésével ülést tartott, ame­lyen a legközelebbi rendes közgyűlés tár­gyait készítették elő. A napirend első pontja volt a városi pénztár visszaállítá­sának kérdése. A belügyminiszternél ugyanis többen pa­nasszal éltek a köztartozásoknak csekk útján való befizetése ellen s azért a miniszter rendeletet küldött az alispánhoz, hogy a köz(- tartozási hátralékoknak készpénzzel váló befi- zethetése érdekében a polgármester 20 napon belül legye meg a szükséges lépéseket a vá­rosi pénztár visszaállítása s a pénztárosi és az ellenőri állás megszervezése iránt. A rendelet vonatkozik Nagykanizsára is. A tárgyat Mikula Szigfrid dr. főjegyző ismertette. Néhány évvel ezelőtt nagy har­cok folytak a pénztár beszüntetése ellen, de eredménytelenül. Most azután mégis a régi rendszer visszaállítását követeli a miniszter, mégpedig — húsz nap alatt! Czobor Mátyás szólt elsőnek a tárgyhoz. A város pénze a mai rendszer mellett teljes biztonságban van, a csekken való befizetés senkinek nehézséget nem okoz, a régi rend­szernek visszaállítása tetemes kiadásokat okozna a városnak: épen azért a Mostani rendszernek érvénybenhagyása mellett foglal állást. Holczer Ernő kérdi, országosan kívánja-e a miniszter ezt a változtatást ? Nem érti, miért van erre szükség. Úgy látszik, mintha valaki rosszindulattal viselkedtetnék a mai rendszerrel szemben. Vitéz Tamási] István dr. polgármester hoz­zászólása után Telman elnök indítványozta, javasolják a közgyűlésnek, tegyen alaposan megindokolt előterjesztést a belügyminiszter­nek a mai rendszer megtartása érdekében» A javaslatot elfogadták. Ezután Mikula dr. főjegyző jelentette, hogy Radosics Jenő kórházgondnok augusztus 1- ével a VIII. fizetési osztályba lépett elő- Ár­váii László dr. h. tisztifőügyész javaslatot tett, hatalmazza fel a közgyűlés a polgármes­tert a régi pénzügyi palotában kiadásra ke­rülő üzlethelyiségek és a régi városházán fel­szabaduló helyiségek bérbeadására s eljárá­sáról tegyen jelentést a közgyűlésnek. Ezután rátértek ■ r a háztartási alap költségve­tésének tárgyalására. v v A közegészségügy tételénél Kakas Ágoston és Kováts Ferenc a szemétfuvarozás rendje ellen emeltek kifogásokat. A’ bizottság véle­ménye az, hogy a panaszo'kat szabályrendelet módosítással lehet csak megszüntetni. A városszépítés, közvilágítás, viziművek té­telénél Czobor Mátyás a parkok fentartását ajánlotta a polgármester figyelmébe. A kis parkokat, mint a város egye­düli nevezetességét kímélni és gon­dozni kell■ Az üzletekhez való bejá­ratokat tegyék szabaddá, ne rakják azokat tele mindenféle árucikkekkel^ Telman Sándor dr. elnök is a parkok vé­delmét hangoztatta. Fölemlítette, hogy a Ka- zinczy-téren egyes üzletek előtt mennyire ron­gálják az ültetvényeket. A fásításból juttassa­nak! a külső városrészeknek is és folytassák az újtemető fásítását. Kakas Ágoston a Janko- vich-liget részére kért nagyobb védelmet. TeZ- man elnök egyes utcák és a reklámórák vilá­gítását kifogásolta. Farkas Béla dr. közkutak létesítését sürgette. Vitéz Tarnásy István dr. polgármester megjegyezte, hogy ivóvíz-ellá­tásra csak a falvak kapnak államsegélyt. A városban alig van hely, ahol egészséges ivó­vizet nyerhetünk. Czobor Mátyás szerint né­hány artézikul fúrásával lehetne a lakosság számára egészséges ivóvizet biztosítani. Far­kas Béla dr. ismételt felszólalásában rámuta­tott arra, hogy a városban szórványosan mim dig vannak tífuszesetek és, hogy e ve­szedelmes betegség járvánnyá ne fajuljon, nagy gondot kell fordítani a kutakra és a csatornákra. Kakas Ágoston hangsúlyozza, hogy a városnak jó ivóvízzel való ellátását csak vízvezeték létesítésével lehet biztosítani.. Tudja, hogy ez sokba kerül, de elkerülhe­tetlen. Igyekezzék a polgármester a polgár­ság bevonásával érdekeltséget össze­hozni, amely megfelelő államsegély- igei elő tudná teremteni a vízvezeték és csatornázás létesítéséhez szükséges összeged. Ez nemcsak városi, hanem országos érdek! Ne aprózzuk el erőnket közkutak fúrásával és másféle toxdozás-foltozással, hanem adjuk a pénzt vízvezetékre Vitéz Tamástj dr polgármester helyesnek találja Kakas elgondolását s megígérte, hogy a kérdéssel foglalkozik A vagyonigazgatás ügyénél Kakas Ágoston szóvátette a kislakások építéséi Helyesebb volna, ha a kislakások építésére szánt segélyt azoknak adnák, akik maguk építenének háza- nat s a nekik juttatott összeget lakásbérrel törlesztenék Ezekre a házakra, mint tulajdo­nukra, az illetők jobban vigyáznának Árvay László dr és Czobor Mátyás hozzá­szólása után vitéz Tarnásy polgármester azt válaszolta, hogy a Kakas által fölvetett gondo­lattal már foglalkoztak, de tekintettel kell lenni a szociális követelményekrje s a kérdést nem szabad rideg számítással kezelni A hitelügynél Holczer Ernő magasnak ta­ll álta a Hitelbank, valamint az Aszfalt r -t.-naic fizetett kamatokat. Kérte a polgármestert, te­gyen lépéseket a kamatok leszállítása iránt- A polgármester válaszában utalt arra, hogy] nemcsak ő, hanem a főispán és alispán is el­jártak már személyesen is ebben az ügyben, a Hitelbank elvi okokból nem szállít­ja le a kamatokat. Inkább a törlesz­tésnél engedélyezett kisebb részlete­ket, de a kamatokból nem engedj 99 százalékos póiadó. Mohos József dr. számtanácsos ezután je­lentést tett azokról az új szükségletekről, amelyeket a költségvetés elkészítése után ál­lapított meg a közgyűlés (főügyész Helyette­sítés, református imaház, Várkör, vitéz Szűcsi neiegségi segélye) és így változást szenved a költségvetés, amit 812.501 P szükséglettel, 655.881 P. hiánnyal állítottak össze, amely hi­ány fedezésére 96 százalékos pótadó szolgált volna. Az új kiadások beszámításával 99 százalékos pótadóval kell a hiányt fedeznij A bizottság a költségvetés összes tételeit] változatlanul elfogadta s elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. A pléisániemajjor kitelepítésével kapcsolatos építkezéseknél szükséges kézi és igásnapszámok pénzbeli értékét a kassai járás főszolgabírája, majd az alispán is hozzávetőlegesen 1300 pen­gőben állapította meg, amit a bizottság elfo­gadásra ajánl a közgyűlésnek. Megbízták egye­ben a polgármestert, hogy a dologi kiadások átalányösszegének megállapítása céljából még a közgyűlés előtt lépjen érintkezésbe a plé­bánia javadalmasával. A városi elektromos mű költségvetését Árvay László dr. ismertette és azt a bizottság 270.403 P szükséglettel s ugyan annyi fedezettel elfogadta. A tárgyalás­inál Kalms Ágoston szóvátette a gyakori üzem)- zavarokat s felszólalását azzal a javaslattal végezte, hogy : szabaduljunk meg a távveze­téktől. A kórház költségvetéséhez Holczer Ernő szólott. Elismeri, hogy a kór­házat modernizálni kell, mert haladnunk kell a korral;ámde a modernizálódásnak az orvosi felkészültségben és a felszerelésben) kell megnyilvánulnia, hogy így a fizetéses betegek száma emelkedjék. A 170 ezer pen­gős hozzájárulás terhére 100 százalékkal töb­bet ápolnak. A huszegynéhányezer fizetéses beteg nem bírja a kórházi terheket. Bele­nyugszunk. hogy a 103 ezer pengős túlléj- pésre kérjünk állami hozzájárulást, de az invesztíció csak olyan mértékben történhetik, amilyen mértékben az állami segítséget kap­juk. j A bizottság egyébként a kórházi előirány­zatot 418.394 P szükséglettel és ugyanannyi fedezettel elfogadásra ajánlja. Az iparostanonciskola 1937—38. és 1938—- 39. tanévi, a községi gazdasági továbbképző iskola 1938. I félévi számadását és ennek az iskolának 1939—40. tanévi költségvetését Puer Gyula számvizsgáló előadásában tudomásul1 vették és elfogadását javasolják. Az ülés végén Telman elnök a bizottság nevében köszönetét mondott Mohos József dr. számtanácsosnak odaadó munkálkodásá­ért. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom