Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-11-08 / 256. szám

XXII. évfolyam, 256. szám. Ára 8 fillér 1939. november 8. SZERDA. Tárgyalások az Egyház és a román állam között. Bukarest, november 8, A3 bukaresti kisebb­ségi minisztériumban ismét nagyfontosságú tárgyalásokat kezdtek meg. Ezúttal az állam lés a római katolikus Egyház között folytatják a tárgyalásokat. Hír szerint az allam es az Egyház között meg rendezetlen vagyoni kér­déseket vitatják meg. , . . »»» o« « « Püspöki körlevél. Grősz József szombathelyi megyéspüspök most kiadott ezévi XI, körlevelében közli a szentségimádások új beosztását, szól a háp zassági perekről és 'hirdetésekről 's utasí­tást ad az iskolai órarendek elkészítéséről levente foglalkozások esetén. A vasárnapi] munkaszünet alól való fölmentés ügyében, ra­gaszbélyegek, képeslapok terjesztése ellen is rendelkezik a püspök. Ismerteti a szeptem­ber havi zsinati vizsgálatok eredményét. Si­kerrel tettek vizsgálatot dogmatikából: Kurcz Imre, Nagy Ferenc, Nagy Sándor ; egyházr jogból: Torma József; pasztorális-, morá­lisból : Horváth Imre /(Szepetnek), Lutter, Imre, Zenz Péter, önálló lelkipásztorkodásra jogosító bizonyítványt kaptak, az összes tár­gyakból sikerrel végezvén: Kurcz Imre és Lutter Imre. Végül műveket ajánl a püspök, A nagykanizsai Mécs-est iránt, amely november 13-án fél 7 órakor, lesz a Városi Színházban, egyre nagyobb az érdeklődés. A tótszerdahelyi határszéli temp?- lomépítés is igen rokonszenves a közvélemény elölt. A művészi élvezet és a cél egyaránt köz­reműködnek az est sikerében. ________ Világegyház. A spanyol iskolákban nagy ünnepséggel he­lyezték vissza a kereszteket. —< A spanyol marxista forradalom egyik szellemi előidé­zője, Ovejero madridi egyetemi tanár nyilvá­nos vallomást tett a katolikus hit mellett. — Mussolini értékes keresztet küldött a toledóii bíboros-prímásnak, amelyet a polgárháborúk után a Caudillo kardja mellé a híres katedrá- lis főoltárára helyeztek. — Portugália jövő évben ünnepli függetlenségének 800 éves év­fordulóját. Az ünnepségek sorrendjét már most megállapították. — Norvégiában a pro­testánsok egy új keresztény szervezetet léte­sítettek : a Kereszt-rendjét. — A finni katoli­cizmus mai helyzete : annak ellenére, hogy, a Vatikán ismerte el elsőnek az ifjú finn állam függetlenségét, a konkordátum ügye a parlar mentben elbukott, de 1921-ben modus vivendi jött létre. A katolikusok száma igen csekély, mindössze 2500 lélek ; a luteránusok között terjed a felekezetnélküliség, ma 10 százaléka a három és félmilliós lakosságnak. — Litvánia 1932 augusztusától ügyvivőt tartott a szent­széknél, most követi minőségben delegálta. — Litvániában 60.000 luteránus és 15.000 re­formátus van. — Lettországban német kapu­cinusok működnek tíz év óta és a rigai egye­temen két professzor ad elő. —\ Az Egyesült 'Államok katolikus Caritasa 25. közgyűlésén! 3 érsek, 17 püspök és a szövetségi államok 600 képviselője jelent meg.* — Az amerikai iegyházi sajtóegyesület 29. évi gyűlését tar­totta New-Yorkban : a katolikus folyóiratok 1936-ban négy és félmilliós példányszámban jelentek meg. — Az amerikai kongresszus aranyéremmel tüntette ki Quinn Ferenc kato­likus papot, aki személyesen szabadított ki egy gangszter fogságából egy idős házaspárt, — Athénben élénk érdeklődéssel kísért vita folyik az Unió kérdéséről, amelynek egy eti­len akadálya az orthodoxok szerint a pápai primátus, mert a többi csak másodrangú fon­tosságú. Ez már nagy haladás, hogy egyáltat­ián foglalkoznak az uniós lehetőségekkel. Vélemények a hágai királytalálkozóról. a béke érdekében kifejtett tevékenységükért, azonban nem változtatta meg sem Francia- ország, sem pedig Anglia álláspontját. A Petit Párisién szerint nagy súlya van minden olyan; lépésnek, amely olyan előkelő személyiségek­kel áll összeíugésben, mint Németalföld ki­rálynője, de leszögezi, hogy békéről csali] ab­ban az esetben lehetne szó, ha a német béke- offenzíva óta olyan események játszódtak vol­na közre, amelyek indokolttá tennék a szé­pséges -államok álláspontjának megváltozta­tását. Elismeri a lap, hogy a belga királyt és Vilma királynőt a legnemesebb szándékok vezették, de nem bíznak a békej avaslat sike­rében. A Figaro azt írja, hogy mi is szeret­jük a békét, de csakis az igazságkedvelői békét. Newyork, november 8. Az Egyesült Álla­mokban azért keltett olyan nagy meglepetést az újabb béketerv, .mert pár órával előbb az amerikai sajtó arról írt, hogy Lipót király és Vilma királynő tárgyalásai összefüggnek azok­kal a hírekkel, amelyek szerint állítóan a! németek átvonulási ultimátumot intéztek vol­na a semleges államokhoz. Egyébként az amerikai közvélemény nem hiszi, hogy si­kerrel járjon a békekezdeményezés. Londonban nem bíznak a békeakció sike­rében, sőt visszautasító állásponton vannak, Németország várakozó álláspontot foglal el. A hivatalos Németország egyébként még nem foglalkozott az üggyel. Egy nagy amerikai lap azt írja, jobb lenne most igazságos békét kötni, mint a háború után, amikor már min­den tönkrement. í »»»» o « « « « Brüsszel, november 8. A belga fővárosban tegnap Pierlot miniszterelnök elnökletével mi­nisztertanácsot tartottak. A minisztertanácsról közleményt adtak ki, amelyben nyilvános­ságra hozzák Vilma holland királynői és Lipót belga király politikai megbeszéléseit, amelyek békeközvetítési akcióra vonatkoznak. A tárgyalás jegyzőkönyvét eljuttatják az an­gol, francia és német kormányokhoz is. London, november 8. VI. György angol ki­rály a jegyzőkönyv vétele után a Buckingham, palotában kihallgatáson fogadta Chamberlain miniszterelnököt. Londonban úgy gondolják, lehet, hogy Chamberlain angol miniszterelnök ma este rádióbeszédet mond a külpolitikai helyzetről. Róma, november 8. Az olasz lapok] feltűnő jelentőséget tulajdonítanak a holland ki­rálynő és a belga király békeközvetítő tár­gyalásainak s úgy látják a helyzetet, hogy a tanácskozásokat élénk diplomáciai tevékeny­ség követi. , Washington, november 8. Amerikában igen kedvezően fogadták a holland-belga békeköz­vetítési akciót, bár hangsúlyozzák az amerikai körök, hogy ma még nagy akadályokba ütkö­zik ennek a kivitele, de elmaradása komoly következményekkel járhatott volna. Mind­amellett Amerikában a békeközvetílési ak­ció megindulása nagy meglepetéseket keltett, mert egyáltalán nem várták. Épen ezért most még tartózkodóak a békeközvetítési akcióval szemben. Pár is, november 8. A Havas iroda jelen­tése szerint a francia sajtó hódolattal! adózik a belga királynak és Hollandia királynőjének! A kominlern Németországot is a vádlottak padjára ülteti. magát, biztosítsa a maga zsákmányát. A Gior- nale dTtalia felveti a kérdést, hogy a ko- mintern, amely egyaránt felelőssé teszi mind­egyik hadviselő felet, lulajdonképen miben különbözik a hivatalos moszkvai kormánytól. A komintern a vádlottak padjára ülteti azt a Németországot is, amelyben már Moszkva szövetségesét látják. Szovjetoroszországnakí nincs jogában imperializmussal vádolni má­sokat. A cikk ezután éles hangon visszautasít­ja azt az állítást, hogy Olaszország csak az al­kalmas pillanatot lesi, hogy beavatkozzék. Ilyen eljárásra csak a moszkvai kormány ké­pes, amint ezt be is bizonyította — mondja a lap. ; »»»o ««« Rómából jelentik : A Giornale d’Itaüa keddi számában ismerteti a komintern végrehajtó bi­zottságának felhívását a világ proletárjaihoz. A komitern a háborút Anglia, Franciaország és Németország reakciós vezető osztályainak a világ uralmáért való, a nyersanyagok új beosztását célzó imperialista és kapitalista küzdelmekért jelöli meg. A munkásosztályok­nak ezért nem szabad a háborút támogatni. A húsz év óta békére törekvő szovjet azért kötött Németországgal barátságot, hogy meg­akadályozza a háború kiterjedését a dunai és balkáni államokra. Élesen támadja a ko­mintern az Egyesült Államokat is és Olaszor­szágot azzal vádolja, hogy csak az alkalmas pillanatot lesi, hogy a legyőzőitekre vetve]

Next

/
Oldalképek
Tartalom