Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-10-28 / 249. szám

6 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. október 28. Vissza — a főzőkanálhoz. Egyre nő a régi tipusu, házias lányok ázsiója. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt a nagy világégés után, egy új női típus kezdett kialakulni: a férfias és a dolgozó nő típusa. Nemcsak a gyökeresen megváltozott viszonyok, hanem a nők számbeli túlsúlya és nem utolsó sorban a magasabbrendű nők szellemi fejlődési vá­gya voltak az okok, amelyek miatt régi te­rületükről eltérő utákra léptek. A férfiak nyomasztó felsőbbségétől felszabadulva, hogy kisebbségi érzésüktől is szabaduljanak, a fér­fiakhoz akarnak munkakörükben sőt még kül­sejükben is hasonlítani. Az új női típus kezdetben mindenütt cso­dálatot es érdeklődést kellett. A régi világ ósdi felfogását, a mai megváltozott, modern világnézettel szembeállítva, általában sajnál­kozással vegyes lenézéssel beszéltek a régi házias nőkről, az elkényeztetett szalondámák­ról, akiknek élete a szobavirágéval azonos s akiknek látóköre a tükörtől a főzőkanálig terjed. ' A férfiaknak, akiknek — valljuk be — mindig imponál a rendkívüli és érdekes nő — eleinte nagyon tetszett az új női típus, mindaddig, amíg veszedelmes ver­senytársat nem látott benne. A hivatalokban és sokszor igen jó pozí­ciókban működő nő a sok diplomás állástalan elkeseredett férfinek valósággal »édes ellen­sége« lett. Mikor a kenyérharc legádázabban dúlt, s a diplomás nő érvényesülése és állásba ju7 tása egyre kilátástalanabbá vált, lassanként kezdett minden a régi kerékvágásba vissza­zökkenni. I A nőknek új érvényesülési területet kellett keresniük. A férfias külsejű nő rájött, hogy az igazán modern nő, a tudatos nő egyálta­lán nem férfias, mert ezzel csak azt bizonyí­taná, hogy még mindig kevesebbnek érzi ma­gát a férfiaknál, akik se nem értékesebbek, se nem értéktelenebbek, mint a nők, — csak éjjen mások. A férfias nő arra gondolt, hogy a férfiak sohasem akartak sem külsejükben, sem lelkiekben a nőkhöz hasonlítani. Ilyen módon a régi, férfiakkal szemben érzett ki­sebbségi érzésük megmaradt — és kaptak I hozzá még egyet — az igazi nőkkel szemben. A régi nőiesség erényeiről lassanként ki- i derült, hogy ma is szükségesek, jsőt ezek még a szellemi világban működő nők számára is nélkülözhetetlenek. Sok dolgozó, agglegény- kedő nő belátta, hogy a házimunka a nő lé­nyegéhez tartozik. Sokszor sajnálattal kellett saját kárán tapasztalnia, hogy mily nagy hiba, hogy elmulasztotta megtenni azt a né­hány lépést, ami a szobából kivezet a kony*ha birodalmába. Mert mi történt ? Az ifjú dolgozó nő beköltözött pár kombi­nált bútordarabjával, tarka párnáival, egy halom modern fűzött könyvvel, egy csomó kaktusz-cseréppel, egy modern bérpalotába csupa ablak, csupa napfény garsonlakásába... Miután szobáját berendezte, tehetetlenül állt meg csempéktől ragyogó, üde konyhájában. Fogalma sem volt, mit kezdjen a nikkel és alumínium lábasokkal, amelyek oly hivoga- tóan integettek a polcokról. Ma már egészen más a helyzet, Általános a vélemény, hogy meg kell akadályozni az át­lag nő elintellektuelizálódását. A házias leányok ázsiója nő1 tön nő. Budapesten és vidéki városokban is egy­mást követik a háztartási és főzőtanfolya­mok, amelyek nagy látogatottságnak örvende­nek. Megnyílt fővárosunkban a híres Ranol- der-féle érettségi nívón adó nőiskola, ahol a háztartási oktatás bizonyos magaslatra tö­rekszik, tehál alkalmazkodni akar a mai nő magasabb színvonalához. Ebben a nagyszerű intézetben, amelynek látogatói között sok ma­gyar mágnáslány is vän. nem egy érettségizett egyetemet végzett, tollforgató nő barátkozik meg a íőzőkanállal s kap szakszerű kikép­zést a háztartás minden ágában. > r A gyakorlati hasznon kívül, amit a főzés jelent, felmérhetetlen erkölcsi jelentősége van minden fiatal leány számára. Az, aki csak­ugyan megtanulja a háztartás minden csin- ját-binját, egészen megváltozik gondolkozás­ban és felfogásban. Közvetlenebb, bensősége­sebb kapcsolatba kerül az élettel. Megismeri a fillérek értékét, megis- ! meri azt a látszólag egyszerű, de va­lójában bonyolult kis gépezetet, amelytől annyi minden függ : Most teljes a választék. r Schütz Áruház Megtanulja megbecsülni a nagy, végtelen idő legparányibb részét is, felismeri a kis örömök jelentőségét és meglátja, hogy a nagy esemé­nyek csupa ilyen apróságokból állnak. És ezeken az apróságokon keresztül lehet meg­találni az élet derűjét és harmóniáját. i S. Mária. Bunda, róka csak akkor ji ha Laki Sándor szQcsmestertöl való. Zalaegerszeg, Bethlen G. u. 5. Asszonyok rovata. Rovatvezető dr. Dévainé Erdős Böske. Még mindig kötünk: Folytatólagosan és permanensen. Egy perc- re hagytuk abba, nyáron a strandra vittük magunkkal, vagy a dunaparti terraszokra,. most pedig a kávéházak hemzsegnek a »kötő nőkLől«, akik a pincérek rossz szellemek mert a pincérek azt mondják, hogy egy ilyen hölgy beül reggel 10-kor és ott ‘ ül éjfélig, — ma már egy piccoló kakaó mellett... Egyre-egyre divatosabbak a kötőit holmik és ma társadalmi megkülönböztetés nélkül a hölgyek jellegzetes »kötőzacskókkal« járnak az utcákon. Ha találkozik két nő, az az első, hogy »mutasd, mit kötsz« jelszóval egymás­nak rohannak és belekukucskálnak a tar­solyba. Az ember utcahosszat nem hall mást, mint »tudod, milyen szép ez a kötés, amit ía Babi csinál, három sima, két fordított és vissza csupa fordított.« stb. stb. Fogorvosi, orvosi rendelőkben, ahol csakugyan várni kell néha, a kötő nő ezt is kihasználja, viszi ma­gával munkáját. Bridgelni szintén kötéssel jár a kötőnő 1939. Mert néha esetleg ötösben játszanak, vagy ha »asztal« lesz netán arra a két percre, (esetleg lassú játékosoknál még: több is), akkor is leköthet egy-két sort. A kötőnő jellemrajzához tartozik még az is,, hogy rém telhetetlen. Most kezd kölni egy iéliruhát és még nincsen több belőle, mint ö sor, akkor már azt mondja : ezután kötök egy kosztümöt, közben egy vastag sípulóvert és ha az meglesz, akkor tavaszra kezdek egy rövid kabátot kötni -egy kis szoknyával. Men­nél többet köt, annál többet akar. A férjek nem épen nagy örömmel fogadják feleségeik ilyennemű szorgalmát, mire félénk kijelenté­seikre a nejek azt felelik : »Mi az, talán nem tetszik? Hát jobb lenne, ha mást kötnék? A férj ebbe azután valóban kénytelen bele­nyugodni. Hát körülbelül ez a jellemzése a kötő nő­nek. Most nézzük, hogy mi az új téli kötött- divat. Természetesen a gloknis szoknya. Ezt négy részből kötik. Nehogy valakinek eszébe jusson egybekötni, felfelé fogyasztva, mert ez biztos életmegunást jelent. Nem nagy élvezet például kezdetnek egy tűre lekötni. 300—350 szemet, én mondom. A részeknek az az elő­nye, hogy alig érzi az ember, hogy szoknyát köt. Legfeljebb már csak a negyedik résznél. Nagyon divatosak a csíkos kötöttruhák, kék téglaszínnel, fekete fehérrel, barna sárgá­val stb. Pulóverekben pedig a zseníüaszerű pamutokat lanszírozzák. Végig oda-vissza si­ma kötéssel. Gyönyörűek. Fazonban magas nyakúak, rövid, vagy hosszú ujjakkal, két- négy zsebbel. Láttam egy gyönyörű angora pulóvert. Királykék rövid ujjakkal, spicces

Next

/
Oldalképek
Tartalom