Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-08-27 / 197. szám
1939. augusztus 27. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 Életterem — az éléskamra. Pár hónappal ezelőtt vala a népi elv. Okos dolog ! Faji és vérségi kötelékekre hivatkoztam és az egy faj, egy álom jelszavával betoppantam a nagynénémhez. A diadalmas népi elv győzött, mégcsak pénzembe sem került a vakáció. A népi elv pedig kiszélesedett és néni-elv, mégbelyesebben nagynéni-elv lett. Tejben-vajban fürödtem. De hamarosan meggyűlt a bajom. A népi elv alapján ugyanis csak közvetlen tárgyalások révén kérhettem nyersanyagot a ház diktátorától, Éva nénitől, kértem olajat, déligyümölcsöt, mezőgazdasági termékeket, egyszóval mindent, ami az önellátásra szükséges volt. A vámsorompókat azonban lezárta Éva néni, nevezetesen a pinceajtót és az éléskamj- rát határzár alá vette. Azt gondolta, győz is, mégcsak vám- és pénzuniót sem kell kötnie velem. Persze, csalódott. Nos azért, mert betoppant az élettér-fogat- lom ! Azóta nem szabadul tőlem. Elvégre az éléskamra az én életterem. Ultimátumot intéztem a nénémhez. Ha már a néni-elv folytán idejutottam, az élettér sem tagadható meg tőlem. Megnemtámadási szerződést kötöttem nagynéném szövetségesével, a Bodrival. Bebejárok édes kolbászaimhoz s ha nem is születtem kukorica között, azért a Bodri is kap egy kis nyersanyagot. A kulcsok már a kezemben vannak s garázdálkodom életteremen, az éléskamrában. Csak merne szólni az Éva néni, majd meglátná ! Góliát. Csak a cséplés mutatja ■ ■ ■ * í Gyakran fordul elő, hogy a kalászosok lábon kiváló termést Ígérnek, azonban a cséplőgépnél csak vékonyan fizetnek- Ezidén az ország nem egy részén tapasztalhattuk ezt a jelenséget, sok gazda vérmes reményekkel várta a termés-betakaritást, s a végső munkai- menetnél, a cséplésnél érte a nagy csalódás. Ahol viz öntötte el a szántót, persze megvan a magyarázata, gyom, nevezetesen acat, gordony is elvette a kalászosok »életterét«, mégis, sokhelyütt szemre elsőrendűnek ígérkezett a termés, de a mérleg mást mondott. Pedig nem volt számottevő rozsda, megszorzásról is alig hallott az ember. Hát akkor mi volt az oka a csalódásnak. ? í A termés nagysága mindig azután a termelési tényező után igazodik, amelyhez a növény legnehezebben jut hozzá, s amelyből aránylag a legkevesebb áll rendelkezésére. Lehet, hogy egyszer kevés a meleg és napsütés, legtöbbször azonban vízben van hiány. Ezidén volt bőven csapadék,, meleg is volt, amikor kellett; bizonyos, hogy legtöbb helyen a megfelelő növényi tápanyag hiányzott ahoz, hogy a kalászosok a bő tavaszi csapadékot teljesen beéredésig ki tudják használniÜgy látszik, arra még futotta, hogy a zöld részek! s a kalász is jól kifejlődjék, de már a szemnek nem jutott elég táplálék. Erre két bizonyítékunk van. Ezt a jelenséget főként kevésbé jó talajokon termett kalászoknál észlelték, ahol kevés volt a »felvehető növényi táplálék«, azonkívül ott, ahol műtrágyáztak, a szemtermés ezidén jobb volt, mint máskor, nagyobb volt a terméstöbblet a műtrágyázat- lannal szemben. Minthogy kalászosokról van szó, természetesen a szuperfoszfát adagolása gdott jó eredményt. HÖLGYEIM ! Több oldalról megnyilvánult kívánságnak teszek eleget, amikor intenziven foglalkozom az angol női szabósággal is. Nagy választékot tartok finom női télikabát-szöve- tekben, szőrmékben, valamint kosztüm- és felöltőszövetekben. Fővárosi munkások és előzékeny kiszolgálás várja a nagyérdemű hölgyközönséget. TÓTH szabó Könyvismertetés. Németh István: Rózsahintők, versek. Zalaegerszeg, 1939. Induló költők versesfüzei- téről kétféleképen szoktak Írni. Vagy csak a költemények tárgyi értékét nézik és szigorúan bírálják a formát, a mondanivalót és a szerkesztést ; vagy a szerző személyét dédelgetik' és lelkendeznek rajta, hogy új költő toppant a porondra. Az első krilika rendszerint agyonveri a fiatal poétát és elveszi a kedvét az élettől ; a másik pedig túlzott reményeket ébreszt benne. Mikor Németh István kis füzetét a kezünkbe vesszük, valahogyan úgy érezzük: egyik kritikai értékméréshez sem szegődhetünk. Költeményei még kiforratlanok, viszont meg kell becsülni Németh bátorságát, hogy kiállt, hogy papírra merte vetni a gondolatait- Lesz-e belőle nagy költő, vagy így is kérdezhetnénk : lesz-e belőle költő ? Nem lehet megmondani- Nemcsak a gondolat teszi a költőt, hanem az a művészi bátorság is, amivel kihozza, kialakítja, kiérleli magából a belső élményeket, és a körülmények, a kitartás, a küzdelem, az akarat és a fogyhatatlan lendület. Vannak, akik üstökösfénnyel indulnak, s egy-két lépés után már az ismeretlenség sötétjébe zuhannak ; vannak, akik szívós munkával vívják ki az elismerést- Németh István előtt minden bizonnyal kitárult az élet- Tőle függ, mit alakit ki belőle. Most még különböző hatások alatt áll. Mécs és Ady körül forog. Az Éjben című verse a Rohanás a tavaszban lüktető ritmusára emlékeztet. A gondolatai Mécs témalátásába süly- lyedtek, csupa fény és meseszerűség érzik rajta, a címek is mécsszerűek,. Ahogy a gyermek látta, A csengő hivott a fához, stb. Viszont Ady is ihlette. Néha egészen belegom- bolyodott az adyságba, nem is lehet érteni. Hát ki ez a szomorú ember ? — hát ez érthetetlen- Majd akkor, ha sok-sok böjt, belső erf- jedés és verejték után megtalálja a maga hangját, lesz belőle valaki. Tiszta szivünkből kívánjuk, hogy sokra vigye. (dt) Adományok. A Szent József Otthonba legutóbb érkezett adományok : dr. Szirmai Gézáné 20 50 kg. szilva, Oláh István 15 kg. csont, Schlemmer Sándorné 26 kg. körte, 4 kg. alma, 8 és fél kg. barack, 12.80 kg. barack, körte vegyesen, 2 kg. liszt, fél kg cukor, Pirity Gáspárné 3 kg. lekvár, 1.90 kg. ribizli. Békeffy Eleknél 2 pár hócipő, Fazekas Jenőné 8 kg- liszt, dr. Thassy Kristófné 8 kg. körte, 12 kg. alma, 5.85 kg. ribizli, Németh Károly 10 kg. alma, Németh József 10 kg. barack, Polgári fiúiskola cserkészcsapata 4.40 kg. kenyér, 1 kg. mákoskalács, 1.20 kg. szalonna, fél kg. kifüstölt csülök, 4 drb. paprika, 4 drb. fokhagyma, Török Ferencné 2 kg. körte, 7 kg. szilva, Farkas Nándor 12 kg. csont, 10 kg. disznóbőr, Oláh István 6 kg. csont, özv. Illés Elekné 11 kg. körte, vitéz Tamásy István dr. 3 kg. körte, 4 kg. ringló, Gerencsér Mária 7 kg. körte, 6 kg körte, Háry Emma 14 kg. körte, Csiszár Erzsébet 17 50 kg. körte, v. dr- Horváth Bertalanná 6 kg. körte, Fangler Béla 5 kg. alma, Izsák Gyula 5 kg. barack, 4 kg. ringló, Pápai Györgyné 5 kg. liszt, 1 kg. rizs, 1 kg. só, 2 kg. dara, 1 kg. szappan, dr. Vida Sándorné 16 kg. körte ßabinszki N6 kg. körte, Simon Istvánná 2.50 kg. liszt, 6 kg szilva, Németh József 2 kg. liszt, negyed kg. cukor, Steiner Pál 1 kg. rizs, Csupor Emma 1 kg. alma, 9 és fél kg. körte, Léránt János 5 kg. alma, Pauün József 13 kg. barack, Békeffy Sándorné 22 kg. alma, Fangler Lajos 6 és fél kg. alma, özv. Szekér Jánosné 4.50 kg. ringló, 1 kg. zöldpaprika, v. Szécsi Ferenc 6 kg. uborka, Bóra Arpádné, Magje- rek László emlékére 10 pengő, Szalay László- né Ilona napján ebéd a Szent József Otthon lakói és napközisták részére, Németh József 50 kg. árpadara, Várostól napközi otthon részére 2 kocsi forgács, 50 kg. apró burgonya, 25 kg. kelkáposzta, 25 kg. zöldbab, 50 kg. tök, 10 kg. sárgarépa, 10 kg. hagyma, Boár Janka 1 pengő. | , , ., i Szeretni fOgjaa híres nagyenyedi KOVÁCS KRÉMET ha rendszeresen használja. Csodálni fogja bámulatos hatását, eltünteti az arcbőr szépséghibáit, az arc megszépül, feltűnően üde, tiszta lesz Éjjeli használatra kék 1 ____.. . „ Na ppali használatra sárga /csomagolásban A líceumról. Minden újításnak elmaradhatatlan velejárói és hűséges kísérői: az ellen- és rokonszenv, a konzervatív túlzott óvatosság és hirtelen fellobbanó lelkesedés. Ha az újítás életrevaló, az ellentétek kiegyenlítődnek, az újítás elfoglalja területét, majd megszűnik újítási lenni, szerve lesz az életnek, így vagyunk a líceummal is. Annak fejtegetése, hogy mennyire követelménye a líceum az életnek, nem célunk. Csupán a szülők leikéből fakadó kérdések közül a két legszükségesebbre óhajtunk feleletet adni : Mi a líceum ? Mire képesít a líceum ? A líceum az elméleti és szakirányú műveltséget közvetítő középiskolák között átmenetet; alkotó középiskola, amely jól megalapozott, de gyakorlati irányú általános műveltséget nyújt és főkép a gyakorlati életpályákra, valamint a neveléssel kapcsolatos élethivatásokra készít elő. A líceum tehát a gimnáziummal egyenlő értékű középiskola, de latin és görög nélkül. A többi gimnáziumi tárgyakat a líceum is tanítja, csak más beosztással' és több tekintettel a gyakorlati életre. Ugyancsak a gyakorlati életre való előkészítést szolgálják a gimnáziumban nem tanított pedagógiai tárgyak, továbbá a rajz, kézimunka, ének, zene, háztartástan (fiuknál gazdaságtan) tanítása is. Ezeknek főleg a leánynevelésben valói fontosságát nem is lehet eléggé hangsúlyozni. A líceum tehát általános műveltséget ad, mint a gimnázium, emellett azonban a gyakorlati életben szükséges ismeretekkel is ellátja tanulóit. Általános műveltségű, gyakorlati érzékű nő nevelése a kimondott célja. Mire képesít a líceum ? A líceum érettségi ugyanazon állások, hivatalok betöltésére jogosít, mint a gimnáziumi érettségi. Aki pedig tovább akar tanulni, egész sereg főiskola áll nyitva előtte. Nemcsak a tanítóképző akadémiára mehet egyenesen a líceumból, hanem! a polgári tanárképző főiskolára, testnevelési főiskolára, rajz- és festőművészeti, iparmű^ vészeti, zene-akadémiára, gazdasági akadémia ára és az egyetem gazdasági tárgyú szakjaira is. í \ Mindezeket összefoglalva elmondhatjuk té- hát, hogy a líceum a mai középfokú leányiskolák között nemcsak a legmodernebb, de a legmegfelelőbb is, mert az elméleti oktatás mellett gyakorlati szellemben neveli a leányokat a családi életre és ugyanakkor a női lélekkel megegyező kenyérkereső pályák felé is megnyitja az utat. p-fp i^iri i : r_T~i r f*l ^ K öszönetnyilvánitás Mindazoknak, akik felejthetetlen édesapánk elhunyta felett érzett fájdalmunkat, koszorúkkal, virágokkal, a temetésen való megjelenésükkel enyhítették, ezúton mondunk hálás köszönetét. Zalaegerszeg, 1939. aug. 27. Varga Testvérek.
