Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-07-16 / 162. szám

4 Uku ZALAMEGYEI ÖJSAG 1939. július 1(5. Őrségváltás a vármegyei Tűzoltó Szövetségnél. Zala vármegye Tűzoltó Szövetsége pénte­ken tartotta élénk érdeklődéssel kisért válasz L mányi üléséi Brand Sándor dr. alispán dr. el­nökletével. Az ülésen többek között megjelen­tek : Bubics Tivadar vármegyei tűzrendészed felügyelő, Mihálovich Géza szövetségi titkár, jSzalay Gyula dr. vármegyei tisztií'őügyész, Boscbán Gyula kormányfőtanácsos. Fiilöp László dr. városi tanácsos, ií'j. Knorlzer György banktisztviselő, Prack István dr. nagy­kanizsai városi tanácsos, Thassy Kristóf dr. országgyűlési képviselő, Fodor István, Ve- csera Antal old. iüzoltótisztek. Nagy Béla dr tb. főszolgabíró, Hubn Gyula ig. tanító, járási tűzrendészed felügyelő. A választmányi ülésen az utóbbi időben a lapokban is közölt és a Szövetség célkitűzé­seinek megvalósítására bénilóan ható kérdé­sek egy részét sikerült felszámolni s ezért minden remény megvan a szép és eredményes múltú, a jövőt illetően is nagy és ^hazafias célok megvalósítására liivatott megyei szer­vezet további békés munkájának zavartalan folytatására. A részleges tisztújitás során a főtitkár Mi- tialovich Géza lett, aki fáradhatatlan ügybuz­galmával és ismert tüzoltószakértehnével ed­dig is nagyban hozzájárul Ifi a megyei • tűz­oltói Ügyek előbbre viteléhez. Uj emberként üdvözölte a választmányi ülés mint vármegyei tüzrendészeti felügyelő he­lyettest, Prack István dr. nagykanizsai városi tanácsost, oki. tüzoltótisztet. akinek munkás­ságához a Szövetség nagy reményeket fűz. Pénzlárnok lett Törő Imre városi számtiszt és irodatiszli beosztást kapóit Bernálzky Re­zső. Az utóbbiak már a múltban is icredmé- nyes tevékenységei fejtettek ki a Szövetség életében. Ezután az elnöklő alispán melegen üdvözöl­te Boscbán Gyula kormány-főtanácsost, aki betöltötte már 93. esztendejét s immár félszá­zad óta a megyei lüzoltóügyek iránt érdeklő­désének példásan adja tanujelét. A megjelen­tek lelkesen ünnepelték Boscbán Gyrnlát. Ugyancsak ezzel az alkalommal üdvözölték a megjelent Thassy Kristóf dr. országgyűlési képviselőt, aki mint képviselő elsőizben je­lent meg az ülésen. Az agilis képviselőt kér­ték. hogy mint a múltban, úgy a jövőben |s a lüzoitóügyek lelkes harcosa legyen. NAGYKŐRÖSI EMLÉKEK. Amit három zalaegerszegi gimnazista látottjáig Arany János városában. A zalaegerszegi állami Deák Ferenc gimnázium három vállalkozó kedvű ta­nulója — Csergő Kálmán, Kovács István és Pesthg Tamás — az iskolaév végez­tével nagy útra indult. Tervük az volt, hogy Zalaegerszegről az Uzsoki hágóig kerékpározzanak s útközben a látoltakon okuljanak, a megnagyobbodott haza szépségeiben gyönyörködjenek. Az 1500 kilóméteres útból eddig 500 kilóméiért tettek meg s Nagykőrösig jutottak. A három, hetedik osztályt végzett tanuló eddigi tapasztalatait Csergő Kálmán mond ja el ebben a riportjában. A lendület tüze égette arcunkat, amikor kerékpárra ültünk, hogy- az áldott magyar Tói­don az Uzsoki hágóig karikázzunk. Szinte szeltük a levegőit s a tüdőnk csak úgy tágult a virágos mezők szegélyezte utakon. Azt sem bántuk, hogy a nap lebarnított bennünket. Nagyon jó száguldani ezen a hosszú-hosszú úton! Ha fáradlak vagyunk, egy-kél tréfa enyhíti a bágyadlságunkat. A Dunántúlon megszokott tájakat láttunk. Egymást előztük, kerülgettük, meg-megáll- tunk a községekben. Mikor azonbía(n a Dunán átkeltünk, egyszerre megváltozott minden. Nagy síkság tűnt a szemünkbe, Kecskemét ten pedig a vásárok zsivaja fogadott bennün­ket. Már ebben a nagy alföldi városban is új (élmény izesedett a lelkűnkben, de csak Nagy­kőrös előtt éreztük igazán, hogy a történelem földjén járunk. Ezeken az ulakon járt valamikor a nagy Arany ! Itt álmodta meg tiszta rimeiL, talán itt fűlött végig a poros dülőuton Kund Abigél, a Telemrehivás őrült szerelmese... A dü­höngő szél szembekapott bennünket, mintha i) féltené tőlünk a város titkait, vissza akarna í vetni minket a Dunántúlra. De nem hagytuk i magunkat. Az egerszegi fiuknak még az or- j kánt is le kelleti győzniük. A templomtorony méltóságosan intett az ég­re. Nem is kell mondáin, hogy egy-kettőre a város főterén termettünk. Az első pillanatban persze nem tudtuk, hova menjünk, mit nézzünk meg. De egy jóságos arcú igazgató tanító észrevette rajtunk, hogy idegenek vagyunk s pártfogásába vett termünket, megmutatta a város nevezetes­ségeit. Legelőször a Hősök ligetét néztük meg. Egy kis park közepén emelkedik Nagykőrös 1200 hősi halottjának emlékoszlopa. A ha­talmas oszlopon Hungária megtestesítője áll, babérággal a kezében; az emlékművön pedig az 1200 hős neve olvasható. Lenyűgöző lát­vány, ( Az emlékoszlop mögött emelkedik az Arany János gimnázium, amelynek homlokzatán Nagykőrös címere, a kőbe vésett százados kőrisfa tűnt a szemünkbe. Arany János szobájában. Diákok vagyunk, közel érezzük magunkhoz a gimnáziumot. Bezörgetlünk az ajtaján és az igazgató urat kerestük. * Bánóczy igaz­gató úr felejthetetlen kedvességgel fogadott bennünket. — Fiuk, itt az Arany-szoba, — vezetett mindhármunkat az egyik lerembe. Meghatódoitan álltunk meg egy pillanatra a küszöbön. Úgy éreztük, mintha a magyar költőtejedelem lépett volna elénk, kézenfogta volna ahárom egerszegi fiút és sorra min- dent-mindent megmutatott nekik- Nekünk. A dunántúli diákoknak. Láttuk Arany eper tájának levágott törzsét- A körösiek kezdetben azt hitték, hogy ennek a tövében irta Arany János ezeket a sorokat : Esle van, este van, kiki nyugalomban, Fékeién bólintgat az eperfa lombja. Később azonban megállapították, hogy Arany nem Nagykőrösön, hanem Szalontán irta ezeket a sorokat, de azért mégis kegye­let lei őrzik a fatörzset, hiszen ebben a gitn- náziumbain tanárkodott a Toldi szerzője és sokat időzöLt az eperi'a lombja alatt. Az Író­asztala is itt van; a szobában A rajta elhelye­zett emlékkönyvbe mi, egerszegi diákok is beírtuk a r,évünket. A másik teremben egy Arany javította dol- gozatfüzelet láttunk. Itt voltak a nagyszalontai másodjegyző, Arany János nótárius úr kiálli- álliloLta okmányok is. Olvastunk részleteket a Nagyidai cigányok eredeti kéziratából. Soha nem voltak még boldogabb diákok, mint mi akkor ! Arany kezevonását látni... Felejthe­tetlen. Olyanok ezek az apró, biztosan vezetett gyönyörű betűk, mint a gyöngysze­mek. Valóban. Az irodalom gyöngyszemek Bánóczy igazgató úr fáradhatatlanul ma­gyarázón. Megmutatta a 35 ezer kötetes könyv tárat is. Miután a gimnáziumot megnéztük, átmen­tünk a tanítóképzőbe. Az udvaron Arány mellszobra áll. A szobor tövére dóm boriin űvet faragott á művész. Ezen ábrázolja Arany: Vén gulyás temetése című költeményét. Hu­szonnégy ökör huzza a vén Marci bácsi te­temét, a kocsi mellett lehorgasztott fővel négy gulyás ballag. Mit mondjunk nagykőrösi élményeinkről ? Csak ennyit: felejthetetlenek. MAROCAIN IMPRIMÉ, egyes ruhára szük­séges méretek SCHÜTZNÉL LAKBÉRÉN' Kombinált siobák, h ü 8 ó te, ebédlők, konyha- bjto pok, rekamirek fotelok nagy vá­lasztékban C/3 5 S * H s CL 5 CL “ 8 * S M A o 3 < I _J 8 ■< 8. 3 C * a £ A takarékosság dicséretes erényié a háziasszonynak. »Fillér­ből lesz a pengő« közmondást minden házi­asszony ismeri és követi. Épp”-.i ezért felhív­juk a takarékos háziasszonyók ügyeimét, hogy a Szil mosószappangyár minden fél kg-os Szil-szappan bal sarkába egy borvörös és minden negyed kg-os Szit-szappan bal sar­kába egy zöld Laci-pénzl présel. Ezeket a Laci-pénzeket össze kell gyűjteni, mert 10 darab 4 Laci-pénzért egy darab fél kg-os, il­letve egy darab negyed kg-os szappant ad — hűsége jutalmaként — a fűszeres. DIVATOS új ihprimék 30 féle új színben érkeztek. ^ -te. x J, SCHÜTZNÉL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom