Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-07-09 / 156. szám
XXII. évfolyam 156. uám. Ara 8 fillér 1939. július 9. Vasárnap, Felelős szerkesztő : ti erboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Szíchenyi-tér 4. —; ■■ ...— Telefonszánj 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyed« évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A termés- értékesítés új szabályozásának .lényege az, liogy minden tekintetben iontartja a tavalyi rendelkezéseket, sőt azokon túlmenően más jogos igényeket is kielégit. Az új búza kezdeti ára körülbelül megfelel a tavalyi árnak; ezL az árnivót azonban a kormány most továbbfejlesztette azzal ,hogy az érlékesitési idény alatt a búza árát lépcsőzetesen tovább emeli.. Kielégítési nyert tehát a gazdaközönség régi kívánsága, a prémiumrendszer. Általános gazdaérdek volt, de most már hozzátehetjük, országos értékesítési érdek is, hogy az aratás Után hirtelen ne lépjen fel túlzott buzakiná- lat -Ez a nem ^kívánatos körülmény tudvalévőén azért következeit be a múltban, mer! egyrészt a gazdáknak, különösen a ‘kis-egye- deknek pénzre lévén szükségük, termésüket igyekeztek mihamarabb piacra vetni- Semmi érdekük sem fűződött ahoz, hogy termésüket későbbi időkre elraktározzák ,az ázzál való munkatöbbletet és gondoskodást vállalják. Mert egyrészt számitaniok kellett a be- száradási és tárolási költségekre, kamatveszteségekre és, ha mindezzel szembeállították azt a tényt, hogy a későbbi időkben eladott, talán hosszabb ideig elraktározott búzájukért azi az űru! kapta--, amit. a korái -áoaben el érni lehetett, valóban érthető volt a gazdaközönség törekvése, hogy termésétől minél előbb szabaduljon. A hirtelen bekövetkezhető nagy buzakinálat elhárítására az új kormányintézkedés gyökeres megoldást léptetett életbe. Ez intézkedés folytán a búza ára az értékesítési idény, alatt lépcsőzetesen emelkedik, éspedig az értékesítési időszak végéig egy pengővel. Nagyon helyes ez az intézkedés, mert nemcsak a gazdák jogos igényéit elégíti ki, de gondoskodott arról is, hogy veszély ne érje a fogyasztó szempontjait. Attól az időtől kezdődően, hogy a kormányok a minőségi íermelés érdekében a nemesilett vetőmagvak kiosztásához, mint a legjobb eszközhöz folyamodtak, fokozatosan javult sikértartalomban búzánk értéke. Ezen az utón kell tovább haladnunk, amit az új kormányintézkedés is szolgál azzal, hogy a minőségi prémium bevezetésével métermázsánként 25 fillér jutalmat állapit meg a 80 kilónál nagyobb hektoliter súlyú búzákra. Amikor a gazdaközönség ezt a rendelkezést komolyan fontolóra veszi, meg kell gondolnia azt, hogy nem cselekszik helyesen, ha gyarapítja búzaterületét- Erről szólott a miniszterelnök a szegedi tanyákon elmondott beszédében, amikor az agrártermelés általános irányának átalakítását követelte és ezt a kívánalmát alaposan meg is indokolta. Ez az indokolás az ország közvéleményének szeles rétegeiben alighanem döbbentő erővel hatott, mert ha, a beavatottak és tájékozottak tud ták is, milyen áldozatba kerül a mai búzaár fenntartása, az ország közönségének nagy-része, de még az érdekelt gazdaközönség nagy tömegei is aligha sejtették, hogy a búzatermelés az egyetemes nemzeti jövedelém kasszájából évi 30 millió pengő szubvencióban részesül. Csökkenteni kell tehát a bu- izavetésü területet ,mert az a helyzet, amely most a termelők számára az egészen rendkívüli érLékesilési lehetőséget biztosítja, örök időkre fenn nem tartható. Tudnia kell a gaz- dalársadalomnak ,hogy a kormány óriási áldozatot követel az egész nemzettől azért, hogy a búzánk értékét ilyen magas hívón tartani tudja. Tesszük ezt akkor, amikor a búza világpiaci ára 8 pengő körül mozog. Az egész világon szinte példátlanul áll a maga aránytalanul magas érléknivóján a magyár búza. Az egyes agrárállamok különböző formában támogatják a termelőket, de sehol ezt a magas értéknivól biztosítani nem tudják. Könnyen megállapítható, hogy ^külföldi államok milyen messze elmaradna* azok mögött az áldozatok mögött ,amelyeket mi hozunk meg mezőgazdaságunk jövedelmezőbbé tétele érdekében. Ne éljen tehát a magyar agrárközönség abban a könnyelmű feltevésben, hogy ezt a magas árnivót könnyű volt elérni Ól könnyű lesz fenntartani — talán örök időkre. Akik az agrártermelésnek átszervezését máh hosszabb idő óta sürgetik ,most azt mondják : Hála Istennek, hogy egyszer már felelős hely* ről mutattak rá az országos áldozat nagyságái ra ,amil a legkülterjesebb növénynek, a búzának favorizálása jelent. De hiszen a 30 millió pengős ráfizetés egyetlen számadata is elégséges annak beláttatására, hogy a leg- észszerütlenebb konokság a buza-legendához Való ragaszkodás. Enyhülés a danzigi kérdésben. ggf .■? kb. éi London, július 8 Az angol sajtó szerint a danzigi kérdésben léiyeges enyhülés állott be és Chamberlain miniszterelnök is azért halasztotta el beszédét, meid várja a békés megoldást. A lapok szerint a danzigi hurok már túl lettek feszítve és már-már háború Tátörésétől lehetett tartani. Valószínűleg elmúlik a veszély, ha Varsó felveszi Berlinnel az érinti kezés fonalát. Hir szerint Chamberlain főni fos izenetet kap Berlinből. Erődítési munkálatok a szovjet határon. Páris július 8. Kíváncsian várják sajtó- és politikai körökben, miként fogadja Molotov külügyi népbiztos az angol és francia kormányoktól kapóit új javaslatokat. Azt remélik, hogy nem támaszt újabb nehézségeket és létre jöhet a megegyezés. A Jour úgy tudja, hogyha a szovjet ezúttal sem teljesíti az angol és francia kívánságokat és új követelésekkel áll elő, csak hármas segélynyújtási egyezményt létesítenek. Rigából érkezett jelentés szerint a szovjet határon lázas erődítmény építési munka folyik, amely egész az észt határig húzódik. — o — Egy-két szó a nyilaspeticióról. A zalaegerszegi nyilasok nagy garrál hirdetik, hogy panasziratot nyújtottak be a köz- igazgatási bírósághoz Thassy Kristóf dr. mandátuma ellen. Egyesek délibábos zöld reményeket fűznek ehez a benyújtáshoz s vélni tudják, hogy a pártatlan magyar bíróság, ha beadták a pétidét, hát meg is semmisiti a mandátumot. Érdekes ! Vannak emberek, akik nem tudják, hogy igen sok panasziratot adtak már be a közigazgatási bírósághoz, de számtalan még csak érdemleges tárgyalásra sem került. Amint halljuk, a petícióban foglaltakat ők »komolynak« szánják. A tárgyilagos szemlélő azonban nem tudja benne felfedezni ezt a komolyságot. A zöldinges néptársak a nagy hanggal akarják pótolni azt, amit a tárgyi igazság megtagadott tőlük. Úgy látszik, csak a párttagok felé kívánják mentegetni magukat. Hogy ők majd megmutatják, hogy ők majd kivágják a rezet 1 Nagyon felültek1 á ló hálára, nem akarnak leszállni róla, mert igy magasabbnak látszanak. A pariallan magyar DirSság mindenesetre majd megállapítja az igazságot. A tanulságot majd levonhatják belőle. A veszprémi egyházmegyéből. Simon György dr. veszprémi káptalani helyi nők a bakonyszeuLlászlói plébánia vezetésével Kovács József volt gógánfai, a kehidai plébánia vezetésével Sarlós György dr. volt igali káplánt bízta meg. A kápláni áthelyezések során Abaligeti Kázmért MurakereszlurTól Ugoira, Bábils Jánost Zalapetendről Város- lödre, Frank Jánost Káptalantótiból Csabren-
