Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-09-20 / 216. szám

XXII. évfolyam 2Í6, csám, Ára 8 fiilép 1939. szeptember 20» Szerda. ZALAMEGYHÜ Felelős szerkesztő : H erbo 1 y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .........; Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1'50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Magyarország befogadta a lengyel menekülteket. Ungvár, szeptember 19. (MTI) A lengyel- országi események kövelkezményeképen a hétfőre virradó éjszaka megkezdődött a len­gyel lakosságnak Magyarországra való átszi- várgása. A magyar kormány hozzájárult a menekülő lengyel polgári lakosság befogadásához és a menekülteket gondozásba veszi. Továbbszállításuk és ellátásuk megszervezése céljából hétfőn délelőtt Perényi Zzigmond báró kárpátaljai kormányzói biztos elnök­letével értekezletet tartottak Ungvárott. A me­nekültek szerint lengyel katonai csapatok is at akarnak jönni a határon. Előkészületek történlek a magyar területen történő lefegy­verzésükre. Volóc, ökörmező, Tornya és Uzsok határ- menti községekbe hétfőn egész nap érkez­tek szórványosan menekült csoportok Len­gyelországból. Legnagyobb részt a polgári lakossághoz tartoznak. Főként asszonyok és gyermekek. A magyar hatóságok gondoskod­tak ellátásukról és tovább szállították őket az ország belsejébe. A polgári menekülteken kívül külön­böző lengyel csapattestekhez tarto­zott katonai állományú egyének 'is - átjöttek a határon. Lefegy ver z és ük után összegyűjtik és gyűjtő- táborokba indítják őket útba. Új Lengyelországot akar szervezni Németország és Oroszország. Berlin, szeptember 19. Berlini diplomáciai körök véleménye szerint Lengyelország sorsa úgy politikailag, mint katonailag beteljese­dett. A vezetés nélkül maradt Lengyelorszá­got a két nagyhatalomnak, Oroszországnak és Németországnak kell most helyreállítania. Berlini illetékes körök megjelölik a két nagy­hatalom útját, amellyel Lengyelország jövő sorsát intézni fogják. Ezek szerint Lengyelország további sorsáról Orosz­országnak és Németországnak kell gondoskodnia a népi és gazdasági el­itek alapján. Három pontban jelölik meg ezeket a feladatol- kat. Kiemelik, hogy a Versaillesben megalko­tott Lengyelország nélkülözte életfeltételeit és már alapjában véve is életképtelen volt. Az új rendezésnek a népi és a gazdasági elvek az alapján kell létrejönnie. Németország és Oroszország többszáz éves békét akar e részen is teremte­ni ép úgy, mint Középeurópában. A Völkischer Beobachter is azt írja, hogy, az új határok megvonásánál a gazdasági és népi elvek jöhetnek számításba, legelsősorban azonban a természetes érdekeket kell figye­lembe venni. Lengyelországot a kormánya és vezetői valamennyien sorsára hagyták és így nem értik, hogy Anglia miért folytatja har­cát Németország ellen. ' i ( Anglia folytatja a háborút. London, szeptember 19. Angol vélemény szerint a szovjetnek Lengyelország ellen inté­zett támadása nem magyarázható a szovjet által felhozott érvekkel és azt mondják, hogy ez nem változtat Angliának Lengyel- ország iránti kötelezettségein és min- r den erejével folytatni fogja a háborút. Tájékoztató minisztérium közlése szerint az eddigi hadműveletek során a német bú­várhajók 30 angol hajót sűlyesztettek el. Angol jelentés szerint Németországban egy, vöröskeresztes jelzéssel haladó repülőgépet, amely útban volt Lengyelország felé, a némeí- tek lelőttek. A repülőgép személyzete, egy oiy vos és vöröskeresztes ápolónő, életét veszí­tette. Ezzel kapcsolatban a Német Távirati Iroda közleményt adott ki, amelyben megcá­folja ezt az angol hírt és kijelenti, hogy Néfc metország felett ilyen repülőgép nem repült el. Tokiós A német—lengyel háború előbb befejeződött} mint gondolták volna. Tokio, szeptember 19. Japán politikai kö­rökben érdekesnek ítélik meg a szovjet had­seregnek a német-lengyel viszályba való be­avatkozását. Anglia és Franciaország szem­pontjából a helyzet veszélyesnek mutatkozik^ mondják, ez a veszély abból származik, hogy. a Kengyel-német háború előbb befejeződött, mint gondolták volna. A Szovjet mostmár tel­jes erejét összpontosíthatja Nyugaton, mivel a japán-orosz megegyezés nyugodt helyzetet teremtett Keleten. Berlin, szeptember 19. A német vezérten­gernagy nyilatkozott a tengeri háborúról. Meg állapította, hogy Németország az általa ki­adott rendtartásnak megfelelően harcol, ép- ezért korlátlan tengeralattjáró harcokról szó sem lehet. Ellentétben Angliával, ilyen harco­kat nem viselnek. Különben is — mondja á vezértengernagy — Anglia nem jól teszi, hogy, kereskedelmi hajóit is felfegyverzi. Ma már; nem vezet eredményre a Németország ellen intézett blokád, mert Németország nyersanya­gok hijján nem szűkölködik. Kaunas, szeptember 19. A lengyelek ki­ürítették Vilnát. Itt-ott fel-felhallatszik ugyan a lengyel ágyúk hangja, de általában a szov­jet hadsereg úr az egész területen. Litvániába, szól a jelentés, többezer lengyel menekült ér­kezett. A képviselőház ülése. A képviselőház mai ülésén Teleki Mihály] gróf földművelésügyi miniszter benyújtottá a kishaszonbérletek alakításáról és a házhe­lyek szerzéséről szóló törvényjavaslatot. Ez­után Mosónyi Kálmán dr. nyilas képviselő a nyilaspárt rehabilitációs törvényjavaslatát indokolta meg. Megválasztotta a Ház az új jegyzőket is, Jegyzők lettek Porubszky Géza, Spak Iván és Megay-Meisner Károly. Teleki Pál gróf miniszterelnök jelentéseket terjesztett elő, majd Gosztonyi Károly nyilas képviselő men­telmi jogának három ízben történt megsér­tését jelentette be. ■ A Ház legközelebbi ülése csütörtökön lesz. Napirenden a mezőgazdasági munkások öz­vegyeinek öregségi biztosításáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása szerepéi. Földb" Ik politikánknak három év alatt elért eredményéről adott tá­jékoztatót Vass Élete dr., földművelésügyi mi­nisztériumi osztályfőnök, országos telepítési igazgató. Eszerint 1936. július 1. óta a kor­mány 29.2 millió pengőt fordított földbirtok­politikai célokra ; ebből 6.2 millió pengő ä fölhözjuttatottak által vételár előlegként, il­letve törlesztő részletek fejében befizetett öszí- szeg. Három esztendő alatt 88 344 kát. hold1 területet használtak föl földbirtokpolitikai cé­lokra. Ebből kereken 54.000 kát. holdat tu­lajdonul szerzett meg a földművelésügyi kor­mány és adott tovább az arra érdemeseknek tulajdonba, 34.000 kát. holdon pedig kisha- szonbérleteket létesítettek. Az érvényesülő földbirtokpolitika révén 21.300 család jutott földhöz. A tulajdonjogilag földhöz jutott csa­ládok száma 9100, míg kishaszonbérletet 12.200 család kapott, önálló kisbirtok 1239* önálló kishaszonbérlet 1027 létesült, együtte­sen 29.000 kát. hold területtel. Meg kell még említenünk, hogy a földszerzők legnagyobb része a meglevő ingatlanát egészítette ki s biztosított maga és családja részére megél­hetést. A fenti számadatokból megállapítható, hogy; a kormány a földbirtokpolilikai céljait nagy körültekintéssel és rendkívül alapossággal va­lósítja meg. Cselekvésében vezetőszempont^ hogy egészséges, fejlődni képes egyedeket jut­tasson földhöz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom