Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-09-17 / 214. szám
4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. szeptember 17. Élvezet a rádiózás a napskálás Philips 32 V rádióval. Készséggel bemutatja: Elektra Villamossági Vállalat Kossuth-u. 8. — Csere, részlet, készpénz. mény szókkal, gyakor panaszokkal és pántolódásokkal... De, ha urát busittya a gonosz asszony, maga sem marad ütet- len. Mert sem Isteniül, sem emberektől nincs annak vigasztalása, aki urával nem jól alkoszik1. Bolond házasok, kik azt ki- vánnyák, hogy az ő társokban semmi fogyatkozás ne légyen : és nem akarván keveset tűrni, még e földön poklot csinálnak magoknak türhetetlenségekkel; mert ezer-annyit kell türniek, amit tűrnének, *- ha az igaz szeretet kicsiny szenvedésre bírná őket...« i -* - ' * A mai ember ideges, kapkodó és felver „ letes. Nem szeret sokat gondolkodni, szinh te csak átsiklik az életen. Az újságot nemi olvassa, csak végignézi. Rápislant a címekre : úgy, ez jó, ez rossz- Moszkvád ban gyilkol a Cseka, bombavetők dübörögnek Varsó felett, Senki-földjén folyik a vér •.. Elég! Már tud mindent. 1 Röviden kell írni. A körmondatok kora lejárt, diadalát üli a tőmondat. Ez bizonyos mértékben a gondolatok világosságához vezet. Nemi szabad bonyolultnak lenni. Csak a köny\- nyen érthető írásokat kedvelik. Tehát — bármennyire ellenmondásnak látszik is! — az idegesség és a felületesség szabatos gondolkodásra tanítja az embereket. A jelszó ez: Röviden sokat, érthetően ndrt- - dent. A ceruzajegyzet is ezt az igényt elér \ gíti ki. Sem novella, sem értekezés, se ni, kroki, sem riport. Valami más. A műfajok keveréke. Hidegfelvágott. Van benne szalonna, szalámi és kolbász, sőt —hogy ' meg ne terhelje a gyomrot — iriég kar- \ fiol is. I * \ így keletkezik á közmondás. • Kugler kovácsmester az egyik dunántúli falucskában éldegélt. Arról volt híres, hogy bármilyen munkával bízták meg, megcsinálta. Egyszer azonban nagy bajba keveredett. A régi lágyvas takarmányvillákat az acél »vellák« váltották fel. Ámde • az acéljószág szára is eltörött. Hát az egyik gazda elvitte hozzá a törött szerszámot. — Gyógyítsa meg, májszter úr. Úgy ám ! Gyógyította volna a Kugler bácsi, de semmire se ment véle. A szabadtűz nem fogta meg a kemény ágakat. Nagy bosszúsan, félre kellett dobni a vellát. De azután következett el a nehezebbik fele. Valahogyan meg kellett indokolnia, miért nem csinálta meg az alkalmatosságot. Jött a gazda. —Na, megcsinálta, májszter ? Kugler bácsi megvakarta a fejét és kibökte : — Megcsináltam volna, de nem fértem hozzá az ágától. Közmondás lett a védekezésből. Arra, aki nem tudja elvégezni a rábízott munkát, azt mondják : — Nem fér hozzá az ágától, mint a Kugler a vellához. —bor. Asszonyok rovata. Rovatvezető dr. Dévainé Erdős Bősbe. !J*J , * _! A budapesti divatbemutatókról. A múlt héten zajlottak le a divatbemutatók nálunk is, minden napra esett háromnégy darab is. A legelső és legszembeötlőbb érdekesség az volt, hogy a bizonytalan, nyugtalan hangulatnak és a háborús híreknek ellenére a bemutató termek zsúfolásig megteltek érdeklődőkkel és lehet, hogy a lépcsőházban még a hölgyek arról beszéltek, hogy mik voltak a legújabb rádióleadások a nyugati frontról, de bent a teremben már arról folyt a vita : Nézd drágám meg azt a fekete ruhát ott, nem gondolod, hogy a tavalyi kékemet át lehetne így alakítani ? Most pedig be fogok számolni nagy vonalakban a kialakult általános divatról. Először is minden rakás, ahol az élére vasalt berakás eltűnt, minden egyedül és kizáróan a glokni szolgálatába szegődött. Ki kell jelentenem, hogy gyönyörű, nőies a divat. Lágy vonalakban ölelik körül az alakot, az ujjak csuklónál teljesen elszűkülnek, vállbán sincsenek kihangsúlyozva és kivétel nélkül minden ruha magasan záródik. Gyönyörűek a vonalak. Úgyszólván semmi dísz sincs rajtuk, hanem a szabás adja meg a tulajdon- képeni fazont. Rengeteg a gyöngyhimzés ismét. 'Bájosak a téli kosztümök, ruha és kabát összeállításban, gyönyörűek a télikabátok dús prémezéssel, természetesen az ezüst és kékrókának jutott az idén is a legnagyobb szerep, A délutáni szövetruhák és a nagyobb délutáni fekete ruhák páratlanul sikkesek. szabó mellett 1 MíncLég 2 ízlés 3 Szabás finom uridivat Egy másik érdekességé a divatbemutatóknak, hogy estélyi ruhát alig-alig mutattak be. A fekete dominál nem vitásan, de emellett ltogy szerepet kapott a kék sötétesebb árnyalata is és a barna minden árnyalata. Egyéb színt nem is láttunk. Sok *a sottis puha, angoras anyagból, teljesen angolosan, gloknis szoknyával, bubi gallérral. Átmenetre nagyszerűek ezek a ruhák. Egyik este hét órai kezdettel az egyik nagy, kalapszalón kalapbemulatót tartott nagyszámú közönség előtt, ami azért érdekes, mert kalapbemutatókat nem igen szoktak Pesten tartani. — Kint ragyogtak a nyári csillagok; csodaszép szeptemberi forró este volt, de a hölgyeket csak a kalapok érdekelték. Erről1 külön cikkben fogok beszámolni, mert megérdemli. Legközelebb részletesebben tárgyalom átéli divatholmikat, most csak annyit, hogy a hölgyek jól tennék, ha sürgősen beszereznék előre a szükséges téli anyagokat, mert nem lehet tudni, hogy mi lesz, nem lesz-e minden drágább és végtére akár mi is lesz, ruha azért mégis csak kell... Közeledik az ősz bundát rókát Laki Sándor szöcsmestepnél csináltasson Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5*szám. A magyar filmgyártás nagy meglepetése. Zilahi Lajos nagysikerű színműve filmen. Rendezte: Kalmár László Kodály Zoltán kórusai. Főszereplők: Na^y Aliz Olasz Kálmán Rózsahegyi K. MályGerő.KIss Manyi Pethes Sándor, Miháiyfy Béla Premier vasárnap az EDISONBAN.
