Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-07-23 / 168. szám
1939. július 23. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 Súlyos autóösszeüt- közés Badacsonyban. jói estek magyar lelkemnek. Ilyen és hasonló koszorúknak a jövőben sem szabad hiányozd niok Komárom nagyjainak emlékművéről ! ... Sok-sok apró-cseprő benyomásról kellene még Írnom, ha egy cikk kerete erre szűknek nem bizonyulna. így azonban csúf- pán egyetlen érzésről legyen szabad még említést tennem, amely — bárhogy hessef- gettem is magamtól a gondolatot — végül mégis egészen megülte és uralta a lelkemet! Leírni is alig merem. Mert szeretném hinni, hogy én tévedek akkor, amikor a város lakosságának egy jelentős részében valami le- hangoltságot véltem fölfedezni. Drága komáromi magyar testvérek! Hol Van a tűz, a lelkesedés, hol vannak azok a drága örömkönnyek, amelyek oly nagy-nagy visszhangot és oly meleg rokonszenvet keltetR tek a csonka haza lakossága körében ! ? Mi okozta ezt a — ha nem tévedek ! — letargiát, a nagy öröm után? Beszélni kell, őszintén és igazán ! Hogy' ne maradjon a szivekben semmi bánat, semmi keserűség. Mert a magyar haza és a kormány mindent megtesz, hogy az apai házba visszatért gyermekei igazán boldogok és megelégedettek legyenek. De ugyanakkor — édes magyar véreim ! — a ti részetekről is várunk valamit. Éspedig: minden egyéb tekintetetektől ment, igaz és önzetlen hazaszeretetet! A megértését és át- érzését, hogy inkább vagyok szegény, de fügf- getlen, becsületes és szabad magyar a magyar hazában, mint látszólag tán gazdagabb, de mégis csak rabigában élő, elnyomott, hitvány, haszonleső, egy, számomra idegen államai a? kulatban 1 Csak fel a fejjel hát, drága komáromi és csallóközi magyar testvérek ! És ne csituljon el az öröm hangja ajkaitokon ! Ne hallgasl- satok a suttogó dologkerülőkre, hanem ottani értékes tapasztalataitokkal, erkölcsi és anyagi erőforrásaitokkal siessetek az egész — és immár új útakon haladó, szociálisabb és boldogabb Uj-Magyarország megépitéséhez ! Ezt üzeni nektek és erre kér benneteket egy nemrég közöttetek járt, Zalába szakadt, de ma is szivvel-lélekkel csallóközi magyar testvéretek : Murakeresztúr, .1939. évi július hó 19-én Kovács Dezső. Termésjelentés. A földművelésügyi minisztérium kiadott termésjelentése szerint jó termés volt és a csép- lési eredmények kielégítők . A búza minősége kitűnő, termése jó, a rozs jó közepes, a zab szintén jó közepes, a tengeri és a kerti vélemények esőt kivannak, szilvából és dióból jó termés várhatóPénteki piaci árak. A nagy dologidő és a városi nyaralás mijatt lanyha érdeklődés nyilvánult meg a pénteki piac iránt. Az árak ingadozók voltak. Vegyesfélék: zöldbab kg. 30, cukorborsó kg. 50, fokhagyma fejenként 3, vöröshagyma csomója 3, zöldség csomója 4, fejeskáposzta kg. 10, kelkáposzta kg. 16, karalábé kg. 2, zöldpaprikából 5 db. 10, tök kg. 2, újburgoj- nya kg. 16—18, paradicsom kg 60, tojás) drb. 6—7, tej literje 16—18, tejfel literjei 70—80, túró drb. 5—6, vaj drb. 18—20 fillér. Gyümölcs : alma kg. 12—14, körte kg. 10— 14, barack kg. 16—26 fillér. Szárnyasok : tyuk drb. 2—2.50, csirke párja 2—2.50, soványkacsa párja 3—3.50, pengő. Húsfélék : marhahús I. a. 1.20—1.40, borjú pörköltnek 1.20, karaj 1.60, comb 1.80, sertés oldalas 1.40, tarja, lapocka 1.60, karáj és comb 1.80, zsirszalonna 1.60, háj 1.70, zsir 1.70. URISZÖVET MARADÉKOK, külön kabát és nadrág méretek. Berberi maradékok gyermekkabát részére kapható SCHÜTZ ÁRUHÁZBAN A badacsonyi vasutat és hajóállomást ősz- szekötő ut keresztezi a balatoni műutat. Ezen az utón járnak lel a Kisfaludy-házhoz a kirándulókat szállító teherautók. Csütörtökön délután indult el az egyik kirándulókkal meg!- rakoli teherautó a hajóállomástól a Kisfalu- dy-ház felé. Amikor a műúton áthaladt, a műúton mintegy 80 km-es sebességgel egy ungvári ügyvéd autója haladt, amelyben az ügyvéd feleségével és kisfiával ült- Nem hariadt át egészen a teherautó az útkereszteződésen, amikor az ügyvéd kocsija teljes sebességgel a hátsó részének rohant. Az összeütközés ereje a Kisfaludy-ház teherautóját megfordította tengelye körül és az egyik ut- széli kőkorlátnak vágta. A kocsi szerencsére nem borult fel és a bentülő három nő kisebb zuzódásokat szenvedett. Az ungvári ügyvéd kocsijának hátsó része az összeütközés pillanatában a levegőbe emelkedett, majd viszA nép ősidők óla juss-nak nevezi a köteles örök-részt, ami a vérség szent törvénye alapján jár annak, aki a vagyongyüjtő családi közösségből sarjadt. A juss nem az örökhagyó egyéni kényétől, vagy hagyományozó kedvétől függő adomány, de a legősibb és erősebb társadalmi alapközösség, a család természeti törvényének parancsából következő, magától értetődő jog, amelynek alapja a vérségi kötelék. A nemzetet építő faj is nagy család, amelynek életében azonban már nem érvényesülhetett a juss-osztás ősi törvénye oly megközelítő igazságossággal, mint a nagy egységet alkotó család-sejtekben. A nemzeti vagyonból való jussos részesedés a társadalmak fejlődésével mindig és mindenhol egyensúlyit vesztett és minél jobban távolodott egy jegy társadalom a primitiv családi vagy törzsi vagyonközösség szerkezeti állapotától, annál inkább nőtt a közös vérségi tulajdonból, a jussból való kitagadottak száma. Már az ókor nagy társadalmi forrongásainak is legtöbb esetben ez az egyensúlybomp lás volt az oka, ami főleg a nemzeti vagyonok) alapját alkotó földtulajdon-megoszlásban következett be. A földkérdés megoldása volt egyik legfőbb gondja már a zsidók nagv törvényhozójának, Mózesnek is, aki okos előrelátással el is rendelte a földeknek minden ötven évben való újrafelosztását. De a föld- tulajdon egyenletes elosztásáért való harc jeL 1 szanverve egyensúlyát, ismét négy kerékre ; zökkent vissza, utasai az összeütközéstől előre j buktak és az ügyvéd felesége fejével oly j szerencsétlenül esett az autó szélvédő üvegének, hogy homlokcsontja betörött. A sebesülteket Mike dr. badacsonytomaji orvos részesítette elsősegélyben majd az ungvári ügyvéd súlyosan sebesült feleségét a tapolcai kórházba szállította. A szerencsétlenséget az okozta, hogy a kikötőét és a műút kereszteződésénél semmi féle jelzőtábla nincsen, ami a műúton gyat- nuílanul haladó, az utat nem ismerő távolvidéki autósokat figyelmeztetné, hogy útkereszteződés következik. A kilátást Badacsonytomaj felől elfogja a fürdőtelep, a halászr- csárda és a fák, amint a vezető észreveszi, hogy útkereszteződéshez ért, már nem képes a kocsit lefékezni. Jelzőtáblával a hasonló baleseteket meg lehetne előzni. lemzi a rómaiak ókori birodalmának állandó belső küzdelmeit is, amelyeket csak rövid! időre tudott csillapítani az első római királyok földosztása, aztán Licinius és Sextius földreformja, a Gracchusok tragikus küzdelemmel elért lex agraria-ja és aztán a Caesarig a földosztást szabályozó törvények egész sora. A nemzetcsalád földvagyonából való részesedést, a jusst, szinte kivétel nélkül minden nemzeti társadalom plebejusai állandó harccal követelték a földtulajdont kumuláló egyes erősekkel szemben és ezek a harcok — 'ha sokszor reménytelenül hosszú századokig foly tak is —, legtöbbször eredménnyel jártak. Nyugodtan a nemzetek egységharcának nevezhetjük az agrárreformokért vívott küzdeL meket, mert történelmi tapasztalat, hogy egy nemzet addig erős és megújhodásra képes, amíg széles tömegeiben él a földszerzés, a földtulajdon utáni vágy ősi ösztöne és a paraszti sorshoz való ragaszkodás készí- sége. * I Ha ebből a szemszögből nézzük magyar világunkat, még bizonyos optimizmusra is jogot érezhetükn. Hárommilliónyi nincstelen magyar földműves-társadalom zsúfolódik azokban a falanxokban, amelyek á sok évtizedes földreformharc elsővonalbeli küzdői mögött állanak, a föld után való vágytól,epedve és iikkadva, követelve a vér és' verejték Július hó 24-től augusztus hó 3-ig szezonvégi árusitás Szandálok 3, 4, 5, 6 P ős árban Fehércipők 7, 8, 9 P-ős árban Férfi nyári ingek, fürdőruhák és strand cikkek leszáliitott olcsó áron Dr. TOLDY IMRE cipő és divatház Zalaegerszeg. Néhány szó a föld-jussról.
