Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-07-16 / 162. szám

XXII. évfolyam 162. szám. osaMmanmamamvH

Ára 8 fillér

1939. Július 16. Vasárnap«

Felelős szerkesztő : H erboly Ferenc.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. . Telefonszám 128,

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak: egy hónapra 150 pengő, negyed« évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint

Másfélévtizedalatt

Zalaegerszeg olyan haladást tett a fejlődés utján, amilyenné az országnak egyetlen városa sem dicsekedhetik. A poros-sáros göcseji nagyfaluból csinos vidéki városka lett, amelynek szép számmal vannak közintézményei és ezek a közintézmények méltó elhelyezést js nyerlek. A közintézmények létesítésével és azok méltó elhelyezésével a város polgárságának régi óhajai teljesültek. Ezé alatt a másfél évtized alatt egészen új városrészek keletkeztek, a régiek jórészt megújultak, modernizálódtak. A város külső képe tehát teljesen megváltozott. Az ideérkező idegen nem sajnál le, nem is szól meg bennünket, hanem elismeréssel, sőt dicsérettel emlékezik meg rólunk, hogy mivé fejlesztettük a por- és sárfészket, amelynek házai azelőtt arról voltak nevezetesek, hogy vakolatot úgyszólván csak akkor láttak, amikor megépültek. Több kilométeres aszfalt gyalogjárónk is van és efelől elmondhatjuk, hogy teljes összegében a polgárság izzadta ki.

A másfél évtizedet megelőző időkben Zalaegerszeg az egész Göcsej vidékkel együtt az elhagyatottság és elmaradottság siralmas képét mutatta. Zalaegerszeget nem szerelte az állam, nem szerette saját megyéje, sőt még önmaga sem. Szinte mindenki azt hitte, hogy Égerszögből semmit sem lehet csinálni. Legjobb csak fogolytábornak, internálótábornak. De egyszercsak felébredt a polgárság és életet kért és életet termtett városa számára.

lyeket meg kell oldani, mert az idők járása mindig nehézségek elé állitja az embereket. Sok rendeznivaió - van még a közlekedés terén. Rendezésre vár sok utca, sőt új utcákat js kell nyilani, mert az az 'állapot sokáig fenn nem tartható, hogy a varosnak nagykiterjedésű es sűrűn lakott nyugati része ’hosszú kerülővel közelíthesse csak meg a központot, a kórházat, vasútállomást és a zárda népes iskoláit. Minden utca követelheti a gondozást, ami szintén pénzbe kerül.

De mindennél nagyobb feladat az, amire mindenki gondol, de amiről beszélni senki sem mer, mert elborzad az ember, ha a költségekre gondol. Ez a vízvezeték és a csatornázás kérdése. Évtizedek óta foglalkoztatja ez a város vezetőségét és közvéleményét, mert

elengedhetetlen feladat, de kivitelezéséhez fogni nincs bátorság, hiszen fedezet teremtése elképzelhetetlen, különösen akkor, amikor annyira fojtogat bennünket a — villanyügy., A köztisztaság és közégészség ügye pedig a sürgősnél is sürgősebben követeli, hogy ez szintén megoldást nyerjen. Tudjuk, hogy erre a mai nemzedék nem képes, sőt kisebb teljesítményekre sem, de nekünk kötelességünk! minden szükségletre felhívni a város vezetőségének a figyelmét, bárha azt a választ is kapjuk, hogy nincs fedezet. Ezt az ügyet is napirenden tartjuk tehát, mert ezt a ,megoL dásra váró íe'adatók legjelentősebbj ének ismer jük és kötelességmlaszlást követnénk el, ha megoldását nem szorgalmaznék.

Tanácskoznak az angolok és a japánok.

Tokió, július 15. A japán-angol megbeszélések ma délelőtt megkezdődtek, de ma csak formális tanácskozás folyt a felek között, az érdemi megbeszélésekre kedden kerül sor, A japán külügyminiszte körvonalazta az angol megbízottak előtt a japán kívánságokat, amelyekben többek között az van, hogy kérik az

angol védelem alá helyezett kínai terroristák! kiszolgáltatását és a jtiencsini bankokban található ezüst kiadását.. Az is.- kívánsága a japánoknak, hogy felügyeletei gyakorolhassanak egyes angol érdekeltségek körébe tartozó bankokban. ^

» » » »o« « «

Tisztázni akarta magát az alól a vád tálól, hogy ellensége a haladásnak, amely vád a Délivasut építésével érte. Jogosan-e, jogta- lanul-e, ezt most nem keressük. Szóval megindult a munka. Eltűnt az egerszegi Szahara és olt díszes épületek között áll Csány László szobra. Megépült a postapalota, a régi lovagló iskola helyén a ferences templom és rendház, a város déli részén Dunántúl legszebb vasúti indóháza, szemben vele a hatalmas apácazárda iskoláival és egy-kettőre új városrészt kaptunk ott. Megépült a rendőrpalota, közelében az új elemi iskola, a tűzoltólaktanya új városrésszel. Azután a polgári fiúiskola, a pénzügyi pjaloLa s megtörtént a kórház kibővítése, modernizálása. Átalakult a villamos áramszolgáltatás, lett új vágólüd, vásártér és közben Ügetek, sétaterek, utcák rendezése, csinosítása olyan eredménnyel, hogy jogjosan érdemeltük ki a »virágos város« címet, ősrégi plébániatemplomunk tatarozása és új plébániapalola építése sem maradhatott el, sőt mintegy koronája lelt az egész munkának.

Az utcákon tüntetések folynak, a sztrájkom lók valóságos barrikádokat emelnek maguk köré és még a hatóság embereivel is szem- beszállnak. Illionis államban is tömegverekedés zajlott le, amelynek több súlyos sebesültje van.

Megkezdődött a kötelező munkaszolgálat.

Az új intézményeknek létesitésével űfeá- mm-tereken végrehajtóit szabályozásokkal és rendezésekkel tehát a város polgárságának régi óhajai teljesüllek. A munkák keresethez juttatták az iparosokat, kereskedőket, munkásokat, munkanélkülieket és most a pénzügyi palota felépítésével és a kórházi átalakításokkal be is fejeződnek.

Mi következik ezután ? A város polgárságát súlyos adók terhelik és az a nagy kérdés, hol nyílnak majd alkalmak és milyen formában, hogy a terhek csökkenjenek ? Hol nyílnak források, amelyek jövedelmet, keresési lehetőségeket jelentenek ? A polgárságot nemcsak ahoz kell segíteni, hogy megbirkózzék azokkal a terhekkel, amelyek vállait ma nyom ják, hanem gondolni kell arra is, hogy ..úgyszólván napról-napra újabb kötelezettségek jelentkeznek, újabb feladatok jönnek, ameA kötelező munkaszolgálat behivottjai ma bevonultak. Budapesten a soroksári-uti telepen helyezték el az 1916. évfolyambelieket, akik pár napig elméleti oktatásban részesülnek, majd egy-két hét múlva megkezdődik a napi 8 órás munka. Illetékes helyen rámutatnak arra, hogy a munkatáborok nem jelentenek majd konkurrenciát a magánvállalatoknak, mert itt kizáróan olyan munkálatokát végeztetnek, amelyeknek más céljai és rendeltetései vannak.

Ötezres turnusokban liivják be a fiatalságot a kötelező munkaszolgálatra, amely elől nem bújhat ki senki. A honvéd' fegyverrel, a munkaszolgálatos ásóval szolgálja hazáját, Szeptember végéig tart az első csoport munkaszolgálata.

Lecsapolják a 5zkutari-tavat.

"Newyork, július 15. Amerikában egyre veszedelmesebb méreteket ölt a sztrájk. Számos állam városában és községében áll az üzemekben és vállalatokban a munka. A sztrájkolok véresre verik a helyükbe felfogadott kisegítő munkaerőket.

JSÍagy sztrájk Amerikában.

Róma, július 15. Az olasz kormány ajánlatot telt a jugoszláv kormánynak, hogy az albán iés jugoszláv területen fekvő Szkutari ta.

* vat együttes munkával csapolják le. j A lecsapolt területet a tervek szerint bete- | lepitenék. . ; |