Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-07-13 / 159. szám
Ara 8 fillér XXII. évfolyam 169. Hám, 1939. július 13. Caül3r«3k, Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. : Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyed* évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A tótokkal egy évezreden át igazi testvéri szere tét ben éltünk. Magyar és tót között ellenségeskedésről .szó sem volt- Ha időnként meg is szólalt egy egy hangosabb tót, annak hallgatósága nem igen akadt. Az a mozgalom, 'amit ezek a szájasak indítottak, csak egy vidékre korlái- tozódotl. Tömegeket nem vonzott, mert a tót nép biztosítottnak látta életfeltételeit és tudta, hogy jó helyen van Magyarország halárai között. Arra tehát még csak gondolni sem mert volna, hogy valaha a magyaroktól bármely tekintetben is elkülönítetten éljen- A tőt népnek gyermekei elérhették a legmagasabb polcokat Magyarországon. Az iskolákat illetően pedig úgy gondolkodott a tót nép, minek a tót iskola, a gyermek az iskolában tanuljon magyarul, tótul úgy is megtanul Otthon. A tót népnek addig nem volt panasza, amíg Magyarország határain belül mint nemzetiség élt. Kálváriájárása akkor kezdődött, amikor »felszabadult a magyar járom alól«, amikor néhány — óh nem vezér, hanem — szájhős az új államban zsíros álláshoz jutott. 1918-ig a tót nép nem éhezett; de akkor, amikor előléptették szlovák nemzetté«, amikor fölvették az új ország elnevezésébe a »szlovák« szót, amikor a lót nép megszűnt nemzetiségi kisebbség lenni és államalkotó nemzet« lett, akkor felszabadító cseli testvérei nyakába akasztották a koldustarisznyát, kezébe adták a vándorbolot, hogy — boldoguljon. A tót népet nem bántotta az, hogy a magyarok »lót«nak nevezték és nem szlováknak. Egy alkalommal már megírtam, hogy Dula Máté, a legnagyobb tót, aki az elszakadást kimondó gyűlés vezetője volt, egy prágai utazásunkkor »tót ember«-nek mondta magát. Közbevetett kérdésemre; hát a szenátor autót és nem szlovák, igv válaszolt: Ha magyarul beszélek, azt mondom, tót vagyok, ha tótul akkor: ja szom szlovák. 1920-ban falragaszokon hívta föl a pozsonyi vezérpénzügyigazgató adózásra az elszakított Felvidék lakosságát. A magyar szöveg fölött ez állott: A Tótföld ve- zérpénzügyigazgatójától- — Tehát tótnak váltotta magát a legnagyobb tőt és a Prágából kirendelt főtisztviselő — mindenesetre felsőbb utasítás nyomán — »tót« földről szólott hivatalosan. Vájjon mért felejtettük el mi Magyar- országon .hogy voltak valamikor tótok ? A tót nem tudná magát elválasztani a magyarföl; — nem. A szlovák azonban, amint látjuk, egyre idegenebb lesz, támad is bennünket. Az elszakadást előkészítő csehek és az általuk lepénzelt, de már saját testvéreik által is elátkozott tót szájhősök, akik kezet emeltek ezeréves hazájukra, hitványul azt hazudták be a tót népnek, hogy a magyarok lenézés- képen, gúnyból nevezik őket tótoknak- Ezzel izgatták ellenünk őket egészen a csehszlovák köztársaság összeomlásáig. Ennek hatását érez hetjük ma is. És mi, mintha megrettentünk volna, mintha elismertük volna, hogy bűnt követtünk el tót testvéreink ellen azzal, hogy tótoknak és nem szlovákoknak neveztük őket, most tüntetőén elhagyjuk, elfelejtjük a »tót« nevet; márpedig ha ezt elhagyjuk, ha elfelejtjük, soha sem leszünk képesek olyan szeretettel visszaemlékezni tót testvéreinkre, mint amilyen kedvesen él berniünk az emlék. Nejünk nem voltak szlovák testvéreink, hanem voltak és vannak tót testvéreink. A szeretet szálai minket a tótokhoz fűztek és fűznek ma is, ne használjuk tehát azt> a nekünk idegen »szlovák« kifejezést, amelynek kiélezésével egy időre ellenségeinkké tették a tótokat. Most már csak az van hátra, hogy Tótszerdahelyből. Tólszenlmártonból, Tótkom lós'rói S lovákszerdahtlv, Szlovákszentmárlon, Szlovákkomlós, az összes Tóth Jánosokból Szlovák János legyen ! Mulassuk meg, hogy továbbra is szeretjük tót testvéreinket, hogy velük ismét egyesülni és örökké egységben élni akarunk. A ml félre nem vezetett tót testvéreink most sem haragusznak meg ránk ha tótoknak nevezzük őket; ellenben mindig fájdalommal emlékeznek meg arról, hogy őket mint »szlovákokat« választották el tőlünk, mint szlovákokat éheztettéki és bizony-bizony beismerik, hogy többet ért a tótnak a magyar járom, mint a szlovák szabadság. Ugyan ki is izgathatja tót testvéreinket ellenünk a halálokon kívül ! ? —hf. Anglia a bolgár és magyar revíziós törekvések ellen. A Berliner Börsenzeitung a bolgár-román viszonyról ir s megjegyzi, hogy Anglia rá akarta bírni Bulgáriát,mondjon le Dobrudzsá ról, mert ha nem mond le, akkor Magyar- ország is joggal előállhat revíziós követeléseivel . Dobrudzsa visszatérése jogi alapot nyújtana Magyarorszság törekvéseinek. Érthető, hogy Angliának és Romániának az érdeke, de a revíziós gondolat mégsem veszhet el. Amerika a tavaszra bonyodalmaktól tart. Washington, július 12. Roosevelt elnök nyi- > vaszra nemzetközi bonyodalmaktól lehet tar- latkozata szerint súlyos helyzet állhat elő, ha J tani, mert világszerte válság van és ezért fon- a képviselőház nem szavazza meg az amerikai tos a semlegességi javaslat letárgyalása. Hull kormány semlegességi javaslatát. A jövő ía- j külügyminiszternek hasonló a véleménye. Csak a véletlen hozhat eredményt az angol—francia szovjet szerződés ügyében. Páris, július 12 A Petit Párisién szerint azért húzódik a szovjettel kötendő szerződés, mert a szovjet különleges katonai egyezményt akar előbb nyélbeütni. Rövidesen francia tisztek mennek Moszkvába szovjet tiszf- tekkel folytatandó tárgyalásra. A Journal szerint Bonnet külügyminiszter kijelentette, hogy nem bízik a moszkvai tárgyalások sikerében, mert a szovjet előzőén katonai szerződéseket kíván kötni Lengyel- országgal, Romániával és Törökországgal. Szerencsés véletlen kell ahhoz, hogy a szerződéi megkötésére irányuló tárgyalások sikerrel fejeződjenek be. Sorozatos ir merényletektől félnek az angolok London, július 12. Az angol kormány az ir terroristák kiirtására törekszik és jpótkölti- ségvetést állított be arra a célra, hogy költségeket nem kiméivé széleskörű nyomozás legyen folytatható. A királyi kastélyba menő látogatókat megmotozzák, mert azt tapasztal- f ták, hogy merényletet akartak elkövetni a wíndsori királyi kastély ellen és bombákat I akartak szórni a Themze-völgyében. Ázsia több részén különben heves tüntetések voltak Anglia ellen és a lakósság követelte, hogy az angolok teljesen vonuljanak ki Ázsiából. A Daily Telegraph értesülése szerint Anglia 1940. vlégéig 40 új hadihajót épitlet. »HO<<<<
