Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-09-10 / 208. szám
4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939 szeptember 10. Gzenstochowa, a csodák városa. Jegyző, bíró meg a többiek Irta : Gyutay István. XII. Sárlucskos községben, a háború előtti jó béke idején történt, amikor épen Pantallós Gergő uram bírói minőségben, kellő körültekintéssel, mondhatnám bölcsen, — irányította a falu sorsát- Bírósága alatt nem volt baj soha, csak épen egyszer, a rekruták bevonulása körül. Voltakép akkor sem volt hiba, csak a bírói tekintélyen esett csorbát kellett kiköszörülni. Szokásban volt, hogy a hazát szolgálni induló vitézjelölteket községük kocsin szállította el az alig pár kilométer távolságban lévő vasútállomásra. Nagyon helyesen ! Meg kell becsülni a község válogatottjait ! Megérdemlik ! A szokáshoz minden időkben ragaszkodtak. Most is. A bevonulok meg is üzenték biró uramnak: kocsi pedig legyen, de rangos. Még az időt is megjelölték : reggel 6 óra. *- Kicsit fúrta Pantallór uramnak oldalát, hogy neki csakúgy félvállról üzengetnek, ö bizony ezt nem tűri. Visszaüzent nekik : — Lesz, édes, jó gyerekeim... Lesz kocsi is, ló is. Már hogyisne lenne ! De előbb jöjjetek, az indulás előtt félórával.. Hej, hogy örültek a hadfiak ! Lesz kocsi, rangos. Pedig, ha tudták volna... A kitűzött időben be is állítottak. Magukkal hozták cók- mókjukat, ládáikat. Bíró uram várta őket. — Hát megjöttetek, édes véreim ? No, mindjárt, no... Még egy kis dolgom van! Pantallós uram, mint akinek nem a bírói hivatal a kenyere, — teendőinek végzéséhez látott. Kitolta a félszerből szekerét. Eligazította azt, ahogy illik. Majd kivezette két ökrét. Megitatta azokat. A vitézjelölteknfck nem tetszett a késedelmeskedés. Egyik-másik meg is kérdezte : — Nem késünk le, bíró uram ? — Ne, te, ne.. • Már hogy késnénk le ! Mindjárt előjár a szekér ! A bíró tette a dolgát. Kihozta az igát, szalmát tett a szekérre. Közben odaszól a rekru- táknak : — Hej, édes fiaim, hamarabb készen lennék, ha az udvar is rendben volna. Söpörjétek csak ki, míg előjár a szekér. Merthát én is veletek megyek. Megérdemlitek. . A legények nagy megbecsülésre gondoltak Még a bíró úr is •. Dícsérgették, hízelegtek neki. Pár perc múlva tiszta lett az udvar. Bíró uram is : befogta az ökröket. Kezébe veszi az ostort, a négylábúak elé áll. — Készen vagyunk, üljetek fel! Nos, lett felzúdulás, ők, a falu katonái, ők üljenek ökörfogatra ? Mit mondana a világ ! Egyik-másik azt is megjegyezte; hogy le is késnek, mert az ökör nem ló, fuLni nem tud. Minderre bíró uram nem jött ki a sodrár ból. — Minek azzal a bevonulással sietni... Vagy akartok ? Hál akkor menjetek gyalog. De szekéren módosabb.. • Üljetek fel, no t De bizony nem ültek fel. Kapták ládáikat, elgyalogoltak. Kicsit berzenkedtek. Nem dicsérték az öreget. De az nem törődött vele. Megsimogalta ökreit. — Csálé, te, hajsz.. • Mehetünk a dolgunkra ... Elintéztük a falu ügyét.. Fiatal vagy középkorú társalkodónőt keresünk vidékre, aki a német nyelvet birja és zongorára oktatni tudja gyér me keinket. Ajánlatokat „Vidékre“ jelige alatt továbbit a Kiadóhivatal. — ASSZONYOM ! Ön még nem tudja ? Hogy a megyeszerte előnyösen ismert TÓTH GYULA uriszabó cég bevezette az angol női szabászatot is. Nagy választékot tart finom női kabát, kosztüm és felöltő-szövetekből és hői szőrmékből. Telefon 191. A német távirati iroda jelenti : »A német hadsereg csapatai Czenstochowát elfoglalták«. Huszonöt évvel ezelőtt az oroszoktól, most pedig a lengyelektől foglalták el ezt a legendás hírű várost, amely a lengyelek Rómája, a lengyel katolikus hitélet középpontja. Lengyelország királynőjének (így nevezik a vallásos lengyelek Szűz Máriát).székvárosa.. Mindjárt hozzá is tehetjük, hogy nem ez az első eset a legendás hírű város történetében. Czenstochowa városa szélén, a Jasna Gora (világos hegy) dombmagaslatán emelkedik a magyar alapítású pálos-rend hatalmas kolostora és díszes temploma, amelyben a hagyomány szerint Lukács evangélista által festett világhírű Mária-kegyképet őrzik. A Jasna Gora épülettömbje a lengyel nóplélek csodahívő és csodaváró misztikájának kőbe fagyott muzsikája. Különös zene ez. Vallásosság és hazafiasság sajátos módon keveredik benne 1430-ban a rabló hussziták ellen kellett a lengyeleknek védekezniük. 1655-ben a svédek ostromolták, akik ekkor már egész LengyetA munkaügyi miniszteri minisztérium államtitkársága jelentést tett közzé, amelyben a Németországban alkalmazott külföldi munkások adatait közli. Ezek szerint a német birodalom területén jelenleg 37 ezer olasz, 15 ezer jugoszláv, 12 ezer magyar, 5 ezer bul- gár, 4 ezer holland, 40 ezer szlovák és 50 ezer cseh munkás dolgozik. A német piacot különben is már régóta jellemzi a munkáshiány. Különösen a mező- gazdaságban, úgy, hogy előreláthatóan Néországot elárasztották. A vér- és könnyáradalí- ból csak a Jasna Gora emelkedett ki, mint a Jóreménység foka. A hőslelkű Kordecki perjel védelmezte a lcoloslor-várat 68 szerzetesitársával és kétszáz katonával az ostromló Müller generális 19 ágyúja és tízezer harcosa ellenében. A nép a czenstochowai csodatevő szűznek tulajdonította a váratlan megmenekülést s János Kázmér király Szűz Máriát Lembergben ünnepélyesen Lengyelország királynőjévé nyilvánította. 1683-ban könyörgő zarándoklat után Czen- stochowából indult el seregével Sobieski János király Bécs felmentésére s miután győzedelmeskedett a törökön, ezt az üzenetet küldte a pápának: Vcni, vidi, el Deus vicit Jöttem, láttam és Isten győzött. A czenstochowai szűz csodatevő hatalmába vetett hit a jelenben sem hanyatlott. Hozzá könyörgött a nép, amidőn 1920-ban a vöröa bolsevizmus fenyegető túlerejével kellett meg- küzdeniük. A Regina Poloniae csodájának tartják a felszabadító Visztulái csatát. metország még évekig idegen munkások segítségére szorul. Vezető körökben komoly aggodalom is uralkodik emiatt. Egyesek a kisiparban foglalkoztatottak csökkentésére, illetve átállítására gondolnak, mások a hői munkaerő megszervezésére, ismét mások a külföldön élő németek hazahívására. Mindez azonban nehéz és hosszabb lejáratú dolog, nagyrészt a jövő zenéje s ezért Németország munkáshiányát a környező államokból kénytelen fedezni. Szövetkezet és értékesítés Mostaniban mind több és több panasz hangzik el az értékesítés, különösen pedig az ál- lalérlékesítés nehézségei miatt. Természetesen akadnak mindjárt jól értesültek, akik tudni vélik az okokat is és nagy bőbeszédűséggel magyarázzák, hogy íme, mi, magyarok, nem tudunk az idegen kereskedő nélkül élni, mert hát ki veszi meg a búzánkat, borunkat, marhánkat, sertésünket stb. Persze, a jól megszervezett propaganda, a megfizetett vészharangkongalók arról nem beszélnek, sőt tudomást sem akarnak venni, hogy igenis van egy szerv, amelyen keresztül mindent lehet értékesíteni, amely egyedül és kizáróan a gazdaközönség érdekének szolgálatára hivatott és ez a Hangya szövetkezet. Sokan, ha ismerik is a szövetkezet áldásos működését, mégsem merik megalakítani, mert hátha megbukik, meg hát azt is mondják, hogy az csak egy pár embernek jó. Ezt terjesztik a szövetkezetek ellenségei, de csak »négyszemközt«. így történik ez mindenütt, ahol Hangyát, vagy más szövetkezetei akarnak alapítani. Nemcsak Zalaszenlbalázson, mert nincs még egy község Zala megyében, ahol olyan nehezen alakult volna meg a Hangya szövetkezet, de alig van még egy község, ahol annyira bevált volna, mint Zalaszentbalázson és vidékén. A kishitűek az eredmények láttára lassan eltűnnek és csak a megátalkodottak és a »csak azért se« hívei, meg akik hozzá voltak szokva a külön elbánáshoz, — azok tartanak ki az idegen kereskedők mellett. De nézzük csak, mit is tesz a Hangya szövetkezet a gazdatársadalom érdekében ; I. Lebonyolítja a kormány által a nép érdekében indított akciókat, mint a Zöld Kereszt cukor akció, vagy a ruházati akció, amelyet olyan községek legtöbbször nem is ismernek, ahol nincs Hangya szövetkezel és csak zúgolódnak és elégedetlenkednek (a kormánnyal szemben), noha ép a lakosság az oka, mert ő nem segít saját magán, mert hisz a kormányzat részéről a támogatást megkapja. ju. .Szabályozza és mérsékli az árakat, beszerez meszel, szenet, gálicol és mindenféle gazdasági eszközöket és szükségleti cikkeket. III. Ami azonban még fontosabb, értékesíti a gazda terményeit. Zalaszentbalázs vidékén megszervezte a tojás- és baromfiértéf- kesítést, így a legmagasabb napi árakat biztosítja. A Futárával kapcsolatban lebonyolítja a gabonaértékesítést. Borvásárlásaival megakadályozza a borárak letörését. De talán a legfontosabb az állatértékesítés körül kifejteit tevékenysége, amit már azzal kezd, hogy a hizlaló gazdák segítségére van úgy a hizlalásnál, mint a szállítás lebonyolításánál. Legnagyobb eredményt azonban a hízott sertések értékesítésével érte el a szövetkezet, mert amikor helyben és a piacon 76—85 filléres árakat fizettek, ugyanakkor a Hangya Zalaszentbalázson és Gelsén 90—107 fillért fizetett- De felesleges is tovább folytatni, mert ezek nem szólamok, hanem tettek* amelyek mindennél ékesebben beszélnek, hogy igenis a szövetkezet a Hangya kebelében, csak ez szolgál ma gazdaérdeket. A. zalaszenlbalázsi, pölöskefői, gelsei, hahótij Az idegen munkásokszáma Németországban.
