Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-09-03 / 203. szám
1939. szeptember 3. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 Mit kell „egységár“ alatt érteni. Az egyik érdekelt áruház felkérésére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara most foglalkozik annak megállapításával, hogy mit kell »egységár« alatt érteni, illetve mikor hasz múlható az egységáron történő árusításra utaló megjelölés- Az eddig kifejtett szakvélemények alapján az »egységár« megjelölés csak akikor lesz használható, ha az elárusító az egyes árufajtákból legfeljebb 3—4, egymástól minőségben vagy mértékben lényegesen eltérő kategóriát hoz kizárólagosan forgalomba . »»»»o«««« Szeretni fOgja a hires nagyenyedi KOVÁCS KRÉMET, ha rendszeresen használja. Csodálni fogja bámulatos hatását, eltünteti az arcbőr szépséghibáit, az arc megszépül, feltűnően üde, tiszta lesz Éjjeli használatra kék 1 ... Nappali használatra sárga jcsomagolásban Gazdasági cselédek és munkások kitüntetése. A földművelésügyi miniszter abból a célból, hogy a gazdasági cselédeknek, gazdasági munkásoknak serkentő példát nyújtson és hogy a becsületes munka s hűséges szolgálat a gazdasági munkavállalók körében erkölcsi elismerést is nyerjen, az olyan gazd»- sági cselédek és munkások részére, akik az egyhelyben töltött hosszú szolgálat, illetve munkásságuk, magatartásuk és jóravalóságuk által társaik közül kitűntek, hűséges szolgálatuk elismerésekép — az elmúlt évekhez hasonlóan — az 1940. évben is, pénzbeli jutalmat és elismerő oklevelet kiván adományozni. E célból: 1) a jutalmazásra javaslatba hozandó egyének nevét, lakhelyét, személyi ada- i tait, szolgálati viszonyuk körülírása mellett a | vármegye főispánjával, vagy a gazdasági egyet- sület elnökével kell az érdekelteknek legkésőbb 1939. október 15-ig közölni. t 2) A jutalmazás iránti előterjesztést, valamint a kitüntetésre és jutalmazásra javasoltak életkorát, családi állapotát és viszonyait, valamint — különösen a múltban lezajlott rendkívüli időkben — munkaadójukkal szemben tanúsított magatartását s hogy ilyen kitüntetésben eddig még nem részesültek, azonkívül a gazdasági cselédeknél az egyhelyben eltöltött szolgálati idő tartamát igazoló helyhatósági bizonyítványnak csatolása mellett, legkésőbb a fenti határidőre kell i előterjeszteni. , Rendelet kéezül az „üzletvezető“ fogalmának meghatározásáról. A munkaidő és a munkabérek szabályozására vonatkozó rendelkezések különleges intézkedéseket tartalmaznak az üzletvezetőkre s ezek szükségessé teszik — már a hatóságok egységes eljárásának biztosítására is — az üzletvezetői munkakör fogalmának rendeleti úton való megállapítását. A kereskedelmi minisztériumban készülő tervezet előreláthatóan különbséget fog tenni a hivatalból kirendelt s a munkaszerződés alapján alkalmazott üzleti vezetők között, amely utóbbiak közé fognak tartozni nemcsak a fiókok, lerakatok, stb. vezetői, hanem a fontosabb munkakört betöltő (bevásárló, személyzeti, felügyelő stb.) alkalmazottak is»»»»o«<<< Kamarai intézkedések a vidéki színházak ügyében. A szinészkamara a vidéki színjátszás szempontjából jelentős határozatot hozott. E határozat alapján a budapesti színházak műsordarabjait fővárosi művészek tanítják be a staggione társulatok tagjainak. A kamara által kijelölt budapesti művészek szabályos időközökben ellátogatnak a vidéki városokba s napokon át résztvesznek az előkészületben lévő darabok próbáin, úgy, hogy évenként 10—15 újdonság teljesen a fővárosi előadás mintájára kerül a vidéki közönség elé. A továbbiak során a szinészkamara elnöksége megállapodott több magyar Íróval, hogy darabjaikat a jövőben vidéken mutatják be a budapesti premier előtt. Végül a bérletrendszert is megreformálják a Budapesten szokásos szelvénybérlet-rendf szer alapján. »»»»o«««« Gyáripari vállalataink helyzete és fejlődése. Kitűnő tanulmány jelent meg a Magyar Statisztikai Szemle legújabb számában a gyáripar üzemi és termelési statisztika .1938. évi előzetes eredményiéiről. A tanulmány behaj-' tóan .ismerteti az 1938. évi gyáralapitásokat. Ez az előző évihez hasonlítva, csak kisebb mérvű volt. A gyáripari vállalatok 1938. évi helyzetét és fejlődését megvilágító adatok azon ban számottevő fejlődésről számolnak be. Az ipar általánosságban erősebben volt foglalkoztatva, mint az 1937. évben. Az egyes iparágakban természetesen nagyobb ingadozás állapítható meg. Erre hatással volt a gazdasági és politikai helyzet egyaránt. Nagyobb fejlődést mutatnak a hadifelszerelést készítő iparok es a beruházással kapcsolatos iparágak. Az építkezéssel kapcsolatos iparok, a polgári szükségletek kielégítésére dolgozó iparokban visszaesés következett be. A gyáripari Alkalmazottak száma 352.903 volt, az 1937. évi 342.133-mal szemben- A munf kabérek alakulását feltüntető táblázatok a kifizetett munkabérek jelentékeny emelkedését tüntetik fel. Az iparvállalatok 1938-ban 345.7 miihó pengőt fizettek ki munkabér címén munkásaiknak, csaknem 26 millióval többet, mint 1937-ben. Ez 8.1 százalékos nö(- vekedést jelent. Egy gyári munkás átlagos évi keresete ¥'.199 pengő. Az 1935. évi mélyponthoz viszonyítva, 81 pengős emelkedést jelent. A munkabérrendezésnek gyakorlati hatása már jelentkezik. > , Az iparvállalatok beruházási tevékenységei az elmúlt évben nem volt jelentékeny és a befektetett állótőkék is csökkentek. Ä gyáripar 1938-ban közel 100 millió pengő értékű iparcikkel termelt többet, mint az előző évben. A termelési érték 3050.8 milliói volt az 1937. évi 2952.4 millióval szemben, vagyis 3.3 százalékos a javulás. Az elmúlt esztendőben a gyáriparban a személyzet javadalmazására fordított kiadások emelkedése dacára a tiszta termelési többletérték emelkedő. Az 1934. évi 913.6 miihó (pengőről! 1938-ban 1652.7 miihó pengőre emelkedett. A mennyország csókja. Irta : Dávid Tibor. Két hónapja feküdt már a hófehér párnák! között. Rózsaszín bőre szinte beleolvadt á nagy-nagy fehérségbe. Szőke haja kócos kis csigákba tekeredett. Néha-néha egynegy súlyos verejtékcsepp gördült le a homlokán- Ha kinyitotta a szemét, úgy érezte, vastag gyapjuszálakból szőtt szitán át nézi a világot, Nem csoda, ha elmosódtak előtte az arcok s lassan már az édesanyját is alig ismerte meg. Elgyengült, törékeny kis teste a felis- merhetetlenségig megsoványodott. Mindig beteg volt szegény Loncika. Már az első héten élet és halál közt lebegett, féléves korától ragályok lepték el, egyéves volt, amikor a bejárat harmadik lépcsőjéről lezuhant és eltörött a kulcscsontja. A betegség hozzászegődött, mint az árnyéka- Most a tüdejét rágta a kór. Szörnyűség, mennyit kellett szenvednie. Az édesanyja többször fellázadt, egyizben szürkére meredt arccal kiáltozott: Dehát miért, miért kell ennek az ártatlan csöppségnek ennyit gyötrődnie ? Miért ? ! Az arca, rettenetes, nem volt az ő arca •.. Ilyen beszédeket hallott a kis Loncika^ De csak hallotta; meg nem értette. Ezt a szót, szenvedés, nem ismerte, talán csak azért, mert az egészséget sem ismerte. A szenvedés csupa szépséget kínált eddig. Láz.. ■ Lázában nyuszikákat látott, egy meleg kis fészekből bújtak elő, a paplanára ugráltak, játszadoztak előtte. Az egyik kis pirosszemű, fehér- szőrű tapsifüles két lábra állt és bukfencet vetett. Loncika nevetett örömében, — az édes!- anyja pedig azt hitte, félrebeszél, vagy talán meghibbant. — Gyönyörű... gyönyörű... — kiáltott fel Loncika. Aztán ezerszinű virággal telehintett mezőn futott végig, kék, sárga és lila felhők hömpölyögtek a lába előtt. Nagy szürke csigakarikák kúsztak feléje. Valahonnan üveghangok édes zenéje ütötte meg a fülét- Vékony, tiszta és lágy muzsika volt. Kitárta két kis karját és szinte fürdőit a hangokban, belehempe- redett a zenébe. Haját cibálta a szél, szok- nyácskája lengett a levegőben. S ő futott valahova, a mező sarkába, ahol a zöld fűzfa integetett neki. Mikor odaért, már aranyle velőket látott az ágakon. Egyiket letépte. Sárga' méz csurgóit ki belőle s a levélke mozogni kezdett, szárnyra nőtt, elrepült. Uccu, utána ! Búzavirág szőnyegeken vezetett az útja. Beleszédült az illatba. A lila felhők pedig csak hömpölyögtek, egyre hömpölyögtek Langyos borzongás futott át a testén. A templomban érzett csak ilyet, amikor, tömjénfüst fogta
