Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)

1939-08-23 / 193. szám

3 Sorsdöntő időket élünk- A diplomácia boszorkánykony­hájában lobog a láng, bőg a katlan, száll a szikra, fojt a füst— A bizonytalanság napról- napra fokozódik. Ma enyhülésről, holnap a feszültség emelkedéséről hallhatunk. Egy meg­gondolatlan szó, egy elhibázott lépés világ­felfordulást eredményezhet, egy okos szó, egy bölcs gesztus hosszú időkre békét termethet. Igen : békét, amit eddig a békeszerződések tettek lehetetlenné. A lázas diplomáciai munkában nekünk hí­zelgő hangok hallatszanak : Magyarország je­lentősége fokozódott, fontossága emelkedett. Mit jelent ez ? Hát egyszerűen azt, hogy azok az események, amelyek elkövetkezendők lesz­nek, a legközelebbről érintenek bennünket. Ami természetes is, merthiszen földrajzi hely­zetünk olyan adottság, amelyet számitáson ki- vül hagyni nem lehet. Helyzetünk a legébe- rebb figyelemre, gondos körültekintésre, a legnagyobb óvatosságra és minden eshetőségre való teljes felkészülésre késztet bennünket. Nekünk első feladatunk, hogy megóvjuk, meg­tartsuk azt, amink van s emellett odatöreked­nünk, hogy visszaszerezhessük azt, ami jogo­san minket illet- Hála a magyarok nagy Iste­nének, rettenetes elesettségünkben is gyüjthet- tünk erőt, élvezzük függetlenségünket. Ma már mindenki hangoztatja : igazságot Magyar- országnak,. várjuk is, hogy igazságtalanság már nem ér bennünket. Elvárjuk, hogy min­denki tisztelje szabadságunkat és független­ségünket és senki ne kivánja azt, hogy akár gazdasági, akár politikai függetlenségünkből csak egy szemernyit is engedjünk. Aki gazda­sági, vagy politikai függetlenségünket veszé­lyezteti, az újabb igazságtalansággal akar súj­tani bennünket, tehát nem jóbarátunk, ha­nem ádáz ellenségünk. A mai válságos időkben nincs és nem is lehet más kötelességünk, mint biztosítani azt, amink van- A magyarnak sohasem kellett a másé, de a magáét nem engedte. Akármilyen nagyobb erő rabolt is el tőlünk valamit, azzal szemben is mindig bátran hangoztattuk, hogy jog- és igazság ellen cselekedett. És a jog és igazság nevében jutottunk az utolsó esztendő leforgása alatt területnagyobbodáshoz. Ezer év megmutatta, hogy nekünk hivatásunk van Európa közepén s aki hivatásunkat tagadni akarja, az vagy tudatlan, vagy gonosz.. Hivá- tásunkat pedig csak úgy teljesíthetjük, ha úgy gazdasági, mint politikai tekintetben tel­jesen szabadok vagyunk. És mivel hivatásun­kat teljesíteni is akarjuk, teljes erőnkkel) ellenállunk minden olyan törekvésnek, amely függetlenségünket csak a legtávolabbról is fe­nyegeti­Ha hivatásunk nem volna, fel tudtunk vol­na-e ébredni abból a pusztulásból, amely a talárdúlás révén ért bennünket, ki tudtuk volna-e heverni Mohácsot, lerázhattuk volna-e magunkról a másfélszázados törökigát, ellen­állhattunk volna-e az alkotmánytipró, néme- tesitő irányzatnak ? Olyan csapásokat kihe­verni, mint amilyenek bennünket értek, csak jaz a nemzet képes, amelynek a Gondviseléstől rendelt hivatása van- Mi ismerjük ezt a hiva­tást, épen ezért nem is félünk esetleges újabb megpróbáltatásoktól, hanem bátran nézünk szembe minden fenyegető veszedelemmél, de fel is készülünk a veszedelem elhárítására­Azt mondják, sorsdöntő időket élünk. Csak azért mondhatják ezt, mert a várható esemé­nyek a mi sorsunknak irányításában is nagy szerepet játszanak, vagyis megjavíthatják, vagy rosszabbithalják sorsunkat. Mi tehát csak erre a szállóigére kívántunk most választ adni úgy, amint azt a magyar becsület ki­vánja. Nem félünk, nem ijedezünk. nem is fe­nyegetőzünk, csak végigtekintünk a történel­men, rágondolunk ezer évnek sok fájdalmára Moszkva, augusztus 22. A szovjet táviratok szerint a német-orosz kereskedelmi és hitel- egyezmény megkötése után szükségessé vált, hogy a német-orosz meg nem támadási szer­ződést is megkössék. Ez a kapcsolatok szo­rosabbra fűzéséi jelenti­Berlin, auguszLus 22. A német újságok csak az egyezmény megkötésének puszta tényét közölték, mivel a gyors hirvétel miatt még nem fűzhettek hozzá megjegyzéseket. Varsó, augusztus 22. A lengyel fővárosban nagy megdöbbenést keltett -a meg nem ’táma­dási szerződés hire. A Pravda szerint Len­gyelország új helyzetbe, új légkörbe került. Róma, augusztus 22- A szerződés megkötése a demokrata államok bekeritési politikájá­nak teljes csődjét jelenti és arra vall, hogy a tengelyhatalmak érvényesíteni tudják akara­tukat- { London, augusztus 22. Az angol fővárosban ideges benyomást keltett a hir. A News Cro- nicle azt írja, hogy ez nemcsak Lengyelorszá­got állította új feladat elé, hanem az angol kormányt is. Washington, augusztus 22. Amerikai kö­rökben akkora döbbenetét keltett a hir, hogy diplomáciai berkekben nem is akarták elhin­ni a távirati irodák közleményét. Megjegyzik a lapok, hogy beláthatatlan következmények­kel járhat ez a lépés. i Páris, augusztus 22. Franciaországban ide­ges izgalommal tárgyalják a német és orosz diplomácia lépését-- Felesleges hangsúlyozni A Budapesti Közlöny augusztus 22-i száma közli a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalá­sának korlátozásáról szóló 1939 :IV- t. c. vég­rehajtási utasítását- A rendelet 13 tárgykör­ben intézkedik. Legfontosabb rendelkezései a következők : 1939. október 15-éig bejelentést kell tennie származási és egyéb adatairól minden hites könyvvizsgálónak, a felsorolt kamarák tag­jának, hasznot hajtó engedéllyel, illetőleg jo­gosítvánnyal bíró minden személynek, továb­bá iparigazolvány vagy iparengedély alapján ipart űző minden iparosnak. Minden olyan munkaadónak, aki üzletében^ üzemében vagy egyéb kereső foglalkozásban értelmiségi munkakö'benalkalmazot­és keserűségére, de örömnapjaira is és büsz- kén kiáltjuk oda : megtögyva bár, de törvel nem, él nemzet e hazán- Megfogyatkozottam kaptunk sokszor új erőre s ennek az erőnek mindig volt hatása. A mai megfogyatkozott nemzet erőinek is lesz hatása, ha azt az erőt kimutatni kell... hfc — mondják —, hogy ezzel a sakkhuzással nem számoltak a németellenes körökben. Stokholm, augusztus 22. Ez a diplomáciai játék Lengyolországol bekerítette s ha Len­gyelország ki akar lépni elszigeteltségéből* engedékenységet kell mutatnia. Stalin áruló.- y; A londoni sajtó arról ir, hogy Chamberlain eddig is bizalmatlansággal nézte a moszkvai eseményeket. Most aztán megbizonyosodott a gyanúja. Stalin áruló. A lengyel félhivatalos a meg nem támadási szerződésről szóló közleménynek ezt a címet adta : Szovjetoroszország kilépett Európa dip­lomáciai játékából. Romániában óriási meglepetést keltett a> hir. Németország — írják — ezzel a szerző­déssel európai túlsúlyra tett szert. Most már bizonyos, hogy Danzig miatt nem tör ki a háború. r Danzigban ugyancsak megdöbbenéssel vet­ték az egyezmény hírét annál is inkább, mert a szovjet eddig semlegességet tanúsított. Most azonban már befejezett tény, hogy Danzig miatt nem borul lángba Európa. A Daily Mail — az Uj Nemzedék megkérdő­jelezett közlése szerint — azt Írja, hogy a’ német-orosz meg nem támadási szerződéssel a francia-orosz katonai szerződés és az anti- komintern egyezmény is hatályát vesztette. tat foglalkoztat, 1939. október 15-éig , j be kell jelentenie minden értelmiségi ( j munkakörii alkalmazottját. A munkaadónak a bejelentéseket az Értel­miségi Munkanélküliek Ügyeinek Kormány­biztosához (Budapest, V-, Klotild-utca 10—c.)j kell benyújtani- j 1939. október 1. után időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője, segéd- szerkesztője, semmiféle rovatának vezetője zsidó nem lehet. Zsidó kiadók lapengedélye 1939. október 1-étől hatályát veszti. Színházak igazgatója, titkára, rendezője, karmestere, bármi néven nevezett alkalma­zottja, aki a színház művészi vagy szellemi irányát megszabja, zsidó nem lehet. j Megköt öttéka német-orosz meg nem támadási szerződést. Megjelent a zsidótörvény végrehajtási utasítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom