Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-08-20 / 191. szám
6 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. augusztus 20. Melyik a legfontosabb növényi táplálék ? Kellően nem ismerve a növények táplálkozásának bonyolult kérdéseit, azt hinné az ember, hogy az a legfontosabb növényi táplálék, amiből legtöbbel találunk a növényben. Tényleg, még előkelő szakkönyvekben is találunk olyan kimutatásokat, amelyek rendszerint oszlopokban mutatják, milyen anyagból mennyit tartalmaz a növény, s regebben még szaktudósok is azt vélték, hogy ugyanilyen arányban kell a növényeket trágyával ellátni. A növényben, mint szerves anyagokból felépített testben például szénből találunk a legtöbbet, mégsem jut eszébe senkinek, hogy a növényeket általánosan szénnel, helyesebben szénsavval táplálja. Foszforból viszont a legtöbb növény csak aránylag igen keveset tartalmaz. Habár a talajban kát. holdanként és 25 cm. mélységig rendszerint több ezer kilogramm foszfort találunk, mégis azt látjuk, ha 150 kg. szuperfoszfáttal adunk kát holdanként 27 kg. könnyen felvehető foszforsavat, akkor átlagban 200 kg. a buzaszemlermés- többletNövények táplálásánál tehát nem indulhatunk ki a növények íelépitő anyagából, mert a növények táplálkozása nem egyszerű számtani művelet, hanem igen bonyolult tevékenység, amellyel tejesen ma még nem is vagyunk tisztában. Azt azonban tudjuk, hogy a növények csak könnyen felvehető növényi táplálékból tudnak hasznot huzni, ezért mindig az a legfontosabb növényi táplálóanyag, amelyből kevés áll felvehető alakban a növény rendelkezésére. Hazai körülmények között az őszibuza rend szerint foszforsavból talál aránylag és legkevesebbet felvehető alakban a talajbanEzt a körülményt a tanulékony magyar gazda már régen felismerte, amikor a köny- nyen felvehető foszforsavat tartalmazó szu- períöszfálot előnyben részesíti. A mészben szegény (savanyú) talajokra pedig a mész- foszfálot tartja megfelelő foszfor-műtrágyának. CRflSt Szent Istvánkor mutatja be az Edison mozi a birodalomalapitó Szent Istvánnak, az első szent királyunknak uralkodásáról, a pogányság elleni harcáról, apostoli királlyá való koronáztatásáróh a hét magyar püspökség alapításáról szóló történelmi filmet. Szent István a magyarok első szent királya című film az 1938- évi velencei nemzetközi film versenyen 99 rövid film között a »legjobb rövid játékfilm« dijat nyerte. Szent István emlékének szentelt ünnepi esztendő legszebb emléke ez a film. — Ezenkivül bemutatásra kerül : Papucshős. Magyar vígjáték 10 felvonásban- Főszereplők : Kabos Gyula, Erdélyi Mici, Kertész Dezső, Bilicsi, Vaszary Piri, Bárczy KatóElőadások szombaton 7 és 9, vasárnap 5, 7 és 9 órakor. Minden előadáson a helyár 20-70 fillér. Apróhirdetések. ELADÓ rétek Zalaegerszeg határában : 912 négyszögöl (Vizslahid), 768 négyszögöl (Mán- di), 908 és 516 négyszögöl (Száraz domb). Bővebbel: Wlassics-u. 65. alatt. KÖBTÉT, barackot, szilvát, borseprőt minden mennyiségben azonnal vásárolok. Gáti Lajos bor- és gyümölcsszeszfőzde vállalkozó Zalaegerszeg. nIWy Country ’Tis of Thee“ Hazám — téged zenglek. R. G- Callvert, az Oregon államban megjelenő The Portland Oregonian munkatársa, az alábbi vezércikkel, amely a lap 1938. október 2-i számában jelent meg, elnyerte az elmúlt esztendő legjobb vézércikke számára kitűzött 500 dollár Pulitzer dijat. A MI hazánkban, Amerikában, az a férfi, akit mi vezérnek választunk, sohasem visel egyenruhát, vagy rangjelzést, hogy jelezze az alkotmány állal reáruházott tisztségét, hogy összes hadaink legfőbb parancsnoka. Kormányának egyeLlen tagja, egyetlen polgári közhivatalnok sem öltözik olyan egyenruhába, ami katonai hatalmat jelképez. A MI hazánkban, Amerikában, az átlagos polgárember olyan ritkán látja a hadsereg tagjait, hogy nem képes megkülönböztetést tenni az őrnagy és a hadnagy között, tisztán a vállrojtok alapján. Amikor az állam feje megszólítja honfitársait, ezek kéz- szoritásnyi távolságra gyülekezhetnek körülötte. Libasorban kilépő regimentek nem menetelnek el előtte. Ha a polgári lakossággal közölni akar valamit, azt nem az acélsisakok rangsorán keresztül teszi. A MI hazánkban, Amerikában, nem a ka- tonabakkancsok dobbanása üdvözli a látogató államférfit. Nem lesznek kísérletet, hogy megijesszék őt a mozgatható ágyuk kiállításával, vagy a légi bombák tömeggyártásának kifejlesztésével. A MI hazánkban, Amerikában, ezer és ezer mértföldnyire húzódó északi határaink mentén, egyetlen erődítmény sincsen. A nagy tavakon, amelyek a szomszéd domíniumtól elválasztják, nem cirkálnak páncélos hadihajók. Déli határain szintén nincsenek erődítmények, sem kérkedő kiállításai a katonai erőnek. A MI hazánkban, Amerikában, az ifjúságot nem kötelezzük sor alá állani a nemzet védelmére : ha akar, kaphat katonai kiképzést, ha nem akar, nem. Nincsen olyan fegyveres erőnk, ami a támadás politikájához szükséges lehetne. A haditengerészet nem épült a saját kontinensünk ellen, hanem csak védekezésül az Európa, vagy Ázsia felől jöhető veszedelemmel szemben. A MI hazánkban, Amerikában, a lakosságnak harmada idegen születésű, vagy idegen, esetleg kevert házasságú szülők gyermeke. Több mint 14 nemzet »kisebbsége« él határaink között. Az itt született, bármilyen a származása, ugyanazokkal a politikai és vg egyéb jogokkal bir, mint az, aki őseit honalapító apáikhoz vezetheti vissza. A külföldi születésűek beolvadni képes elemei mind megszerezhetik ezeket a jogokat. Vannak »kisebbségeink«, de nincsenek kisebbségi problémáink. A MI hazánkban, Amerikában, az egyszerű polgár, minden tartózkodás nélkül bírálhatja kormánya politikáját, vagy az államfő célkitűzéseit. Ügy szavazhat, ahogyan meggyőződése, vagy lelkiismerele tanácsolja, nem pedig úgy, ahogyan az uralkodó diktálja. A MI hazánkban, Amerikában, dalaink a szerelemnek, románcnak zengnek, az ég kékjének, a napnyugta szépségének, nem pedig a hatalomnak vagy politikai célok mártírjainak. A mi nemzeti himnuszunk harcias ütemű, dallama nehézkes. De ha felhangzik az »Amerika — téged zenglek« dal, mindenki énekel erre az ütemre. Hazafiságunk súlya nem nehezedik ránk : nemzetiek és mégis kozmopoliták vagyunk- Egyesülve énekeljük a Dixie, az Ioway, a Springtime in the Rockies és a California, here I come dalokat. A MI hazánkban, Amerikában, egyetlen bombaellenes fedezék sincsen és a gázálarc csupán különlegesség. Nincs szükség kitani- tani gyermekeinket, hová rohanjanak, ha gépkarvalyok sötétítik be az eget. A MI hazánkban, Amerikában, a mi meglevő, vagy elkövetkező bajaink, belülről származnak, a mi saját tévedéseinkből és csak magunknak árthatnak. A mi adotl szavunk a békére, szomszédainkkal szemben, erősebb, mint az uralkodók fogadkozása, vágj' írott szerződések. Mi ezeket azzal garantáljuk, hogy összes természeti kincseinket, amelyek dúsabbalc, mint bármely más nemzeté, a béke iparainak fejlesztésére használjuk. Nem irigyeljük senkinek a fegyveres hatalmát. Nem adunk okot, hogy földrészünkön egyetlen állam féljen tőlünk Egy sem fél tőlünk és egy sem fegyverkezik ellenünk. A Mr hazánkban, Amerikában, mi megvilágítottuk az igaz utat a tartós békére. De nem -ez az egyetlen tanulság, amit itt levonhatunk. Inkább talán az, hogy a szabadság, az egyenlőség, a béke áldásai, amiket itt felsoroltunk, Európában és Ázsiában sehol másutt nem találhatók meg ilyen mértékben és a szerint tűnnek el, amint közeleh dünk, vagy belépünk valamilyen fajtájú diktátorsági államba. Ez a szabadság, ez az Néhány hét múlva kezdődik a tanítás Intézeti kelengyét vegyen Schiltznél
