Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-07-06 / 153. szám
Ära t fillér 1939. július 6. CsfllfictSk, Felelős szerkesztő : H e r bo 1 y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, POLITIKAI NA P 1 L A P Széchenyi-tér 4. t ■ ■■ . Telefonszám 128, Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra T50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Jegyzetek. A nincstelenek és hajléktalanok egészséges bijüésén,. Arról beszéltek, hogy ezek a szerencsétlenek ne lakjanak barlangokban, dohos odúkban, mert az egészséges kislakások kérdése Magyarországon fajvédelmi probléma. Mi. zalaegerszegiek is boldogok lennénk, Ha eltűnnének már azok a lakások, amelvek- nekTielyébe beígérték már az egészséges kis- lakasokatDe ezeknéképílése bizonyos okok miatt elmaradt. Talán majd az ősszel sorra kerülhetnek. Hm ! Miféle pkok játszhatnak közre egy fajvédelmi kérdés megoldásának hátráltatásában ? Ha ezek a kérdések megoldatlanul maradnak, ha olyan könnyen kerülhetnek eléjük más kérdések, akkor nem mondhatjuk, hogy a fajvédelem elsőrendű feladat. Ilyen körülmények között egészségesen nem fejlődhetik az a nemzedék, amely a szükséglakások dohos levegőjében nyolcadma- gával egy szobában hol fázik, hol éhezik, hol mindkét szörnyűség kínozza. Egészséges la- kást ezeknek a szerencsétleneknek, ahol napfény, egészség van, ahol a lelkűkben nem az elégedetlenség csirája nő gazzá, hanem a megelégedettség, a munkaszeretet és a .boldog és megelégedést nyújtó élet ad nekik örömet a becsületes munkához. Tervbe vette a kormány, hogy a szociális kérdések rendezése soráifa magyar iársada- lom cgyik nagyi-eszének és a lövő szempont- jáhóriighrrközombos részeinek, a fiatal ta- nároknak~~és~táníIoknak sorsán könnyít. Hó- man miniszter egy interpellációra adott válaszában jelentette ki, hogy az új költségvetés keretében igen nagy lépéssel tudunk előrehaladni ezen a téren is új állások szervezésére, valamint az óraadó és kisegítő tanerők rendezése mintegy másfél millió pengőt állítanak be a költségvetésbe. gepkE előtt sem lehet titok, hogy müven sorsban vannak ezek a~ fiatal tanárok és tanitók. Hányféle ciipet kapnak, hány esztendő múlik el, amíg kinevezéshez _jutnak. 90—120 pengős fizetésseb fo gyó idealizmussal, a jövőbe vetett hitnek lassú elsorvadásával még mindig van annyi erejük, hogy hivatásuknak éljenek. A mai iskola nemcsak tanit, hanem nevel is és elsősorban nevel .Az ifjúság olyanná les?, amilyenné nevelik. Tehát a nevelők személye, a nevelők életszínvonala nem lehet közömbös a társadalomra. Az anyagi gondokkal, a mindennapi élet gondjaival küzdő tanár, tanító nem nevelhet olyan nemzedéket, amilyenre az új magyar éleinek szüksége van, nem bírja azt a felelősséget, amelyet rá a nevelés uagy munkája ró. A nevelőt meg kelt becsülni, j a névelőnekTisztességes megélhetést kell biz- j lositanb. hogy egész lélekkel, minden ideg- szálával a magyar jövendőt tudja szolgálni.! Sokan azt mondják, hogy a rádió rövidesen kiszorítja az újságokat. Hát erre hiába számítanak, mert a nyomtatott újság addig nem szűnik meg, amig emberek lesznek, akik tudnak olvasni. Hiszen az újság ma már sokkal több, mint a hírek egyszerű közvetítője. Az újság ma milliók szellemi kapcsolatát és az egyénnek barátját és tanácsadóját jelenti. Tény az, hogy a közeljövő tökéletesebb rádiója konkurrenciát jelent az újságok számára. Az újságok szakemberéi nem is kicsinyük le a kinematográfia és hangos újság jelentőségét, azonban mégsem féltik a sajtót. A nyom jaíűtt újság lényege egészen más, mint a rádió-újságé. Bár mindkettőnek a hírszolgálat a főcélja, mégis úgy különböznek egymástól, mint a könyv és a színház és szinte kiegészítik egymást. A rádiónak és a távolbalátásnak megvan az az előnye, hogy gyorsabb, mint a nyomtatott újság. Mivel azonban a rádió csak a tényeket közölheti, tu közönség pedig a részletekre, a véleményekre és kommentárokra is kiváncsi, a rádiószolgálat végeredményben felkölti az érdeklődést a nyomtatott újság iránt- Megveszik a nyomtatott tudósítást olyan eseményről, amelyet pár szóban hallottak a rádióban és megveszik a nyomtatott képeket, amelyet a távolbalátó készüléken csak futólag láttak. Futólag: ez jellemzi a kinematográfiái és rádióujságot a nyomtatottal szemben és ez a szerencséje a sajtónak. És mivel végül p rádió és távolbalátó készülék csak a legfontosabb események közvetítésére szoritkozhatik, a közönség azonban sok minden másra is kiváncsi, a tele- radiofon sohasem pótolja a nyomtatott újságot- : i i; .I 1 | _i _ ! j Együttes angol—francia- lengyel lépés Belgiumban. A németek nem háborúskodnak azért, ami a németeké« London július 5- A mai minisztertanács már fél 11-kor megkezdődött .Először a dán zigi kérdéssel foglalkoztak. Javaslat fekszik a minisztertanács előtt, amely szerint az angol kormány kijelenti, hogy fenn kívánja tartani Danzig szabadváros jellegét és bárminő Dan- zig-ellenes támadást I °agyelország függetlensége elleni merényletnek tartanak. Danzig meg támadása esetén hatályba lép az angol kezesség. Valószínűen a londoni, párisi és varsói kormány együttesen diplomáciai lépést tesznek Berlinben. Természetesen csak akkor lép életbe az angol elhatározás, ha erőszakos módon avatkoznak be a németek a danzigi kérdésbe, mert az a meggyőződés, hogy barátságos utón is el lehet intézni a felmerült ellentéteket, de a kezdeményezést Németországnak kell megtennie. Tárgyalja az angol kormány a moszkvai akadályok elhárításának lehetőségét, valamint a tiencsini helyzetet. Utóbbinál a tokiói angol nagykövet közölte, hogy az angol-japán megbeszélések egyelőre a tiencsini ellentéteket igyekeznek kiküszöbölni. , Az angol konzervatív párt egyre erélyesebben követeli Chamberlain miniszterelnöktől, hogy vegye be a kormányba Churchillt. Valószínűen a tengernagyi lnvatal első lordjává nevezik ki. A Daily Telegraph a béke fenntartása érdekében emeli fel szavát és elsősorban a kisállamok helyzetével foglalkozik. A lapban nyilatkozott az egyik képviselő, áld kiemeli Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának azt az elgondolását, hogy hívják össze aZ államok képviselőit békekonferenciára. A Deutsche Allgemeine Zeitung azt írja, hogy Danzig miatt nem lesz háború. A kérdés tisztán Németországnak bel ügye, mert Danzig Németországhoz tartozik s nem há- boruskodhatik azért, ami az övé. Az olasz sajtónak is hasonló a fölfogása;, -0- : 1; | .. LJ IjtJÍ Tizenkétévi fegyházra ítélték a badacsonytomaji éjjeli orgyilkosát Koncz Jzósef 27 éves, badacsonytomaji földr műves szándékos emberölés bűntettével vá- ddoltan állott m/a a Zalaegerszegi kir. törvényszék büntető tanácsa előtt. A vádirat szerint Koncz ez év május 22-én kora, reggel Bada csonytomaj községben Nagy Istvánt, aki mint éjjeli őr, szolgálatot teljesített az utcán fejszével megütötte. Nagyot beszállították a tapolcai kórházba, ahol. pár óra múlva meghalt. A főtárgyalást Pénzes László dr. törvényszéki biró vezette. A vádlott az elnök kérdésére azt válaszolta, hogy bűnösnek érzi magát abban, hogy Nagyot megütötte. Majd elmondta, hogy ő is hivatalos volt Pál Béla gazdálkodó lakodalmába, ahová este ünnepi ruhában el 1 is ment, s olt mulatott reggel 6 óráig. Amikor onnan eltávozott, betért Grósz József korcsmájába, ahol találkozott Naggyal, aki pálinkázott. Nagy rászólt, hogy részegen ne igyék pálinkát. Azután összeszólalkoztak, de verekedés nélkül távoztak. Az utcán Nagy késsel támadt rá, majd kövekkel dobálta, ő pedig fejszével önvédelemből leütötte. Ezzel szemben több tanú azt vállotta, hogy, Koncz a korcsmában több emberrel összeveszett ,mire Nagy bement és Konczot kiutasította .Ez sértette Konczot, azért állott rajta bosszút. í Elfogatása után Koncz a csendőrökkel is kötekedett, amiért meg is bilincselték. Többen azt is látták, hogy Nagy, kővel a kezében
