Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-08-20 / 191. szám
1939. augusztus 20. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 vetítés sem. Talán ezért is nem eléggé változatos és ''Hatásos Az ember tragédiája egyikmásik jelenete (például az egyiptomi). Viszont annál tökéletesebb és annál döbbenetesebb az előadás, ha szervesen belekapcsolódik a környezetbe, ha maga a dóm is részikap a »játékból«- Ezért arat elvitathatat- lanul döntő sikert a Magyar Passió A szegedi dóm lépcsőzetéről a lelketlen kufárokat ostorral veri szét az Ur Jézus, a dómtér az örömteljes jeruzsálerai bevonulás csodás színhelyévé magasztosul, a hatalmas Dóm fogadja magába a szent sirt, amelyhez a megnyíló nagykapun át harangzúgás, orgonaszó fenséges áhítatában zarándokol a magyar munkások és ájtatos barátok passió-serege. A Magyar Passió fenségesen szép perceiben éreztük meg igazán a szegedi dóm áhítatát, a márvány szobraikból megelevenedett magyar szentek feleltünk őrt álló kegyelmét és itt értettük meg a sokszáz magyar passiós kemény, de reményteljes kálváriajárását. Mert nem az építész fantasztikus monumentuma, nem a rendező bámulatba ejtő leleményessége, nem a játékosok művészi produkciója kápráztatta el a nézők ezreit. Itt a kövek elevenedtek meg, itt a szegedi dóm kelt életre: itt a »játék« szegedi, magyar és keresztény lett. Folyt. köv. dr. Szeliánszky Ferenc. Egy áruház történetéből. Néhány hónap múlva 75 éves fennállását ünnepli egy cég, amelynek fejlődése egybeforr a megyeszékhely felvirágozásával és a vármegye közönségével. Száz és száz családnál a nagymama még leánykorában vásárolt Schütznél. Később féltő gonddal és nagy hozzáértéssel válogatta gyermeke kelengyéjét: most pedig unokáját kiséri örömmel a régi üzletbe. Hagyománnyá vált a városban és megyében, hogy Schütznél vásároljanak. Miért e nagy ragaszkodás háromnegyed évszázadon át egy üzlethez ? Sokan kérdezik és mi megadjuk a feleletet. A Schütz céget nem egyéni cégnek tekinti a közönség, hanem alapos hozzáértéssel, kitünően megválogatott közös célért dolgozó társaságnak. Mindenki megtalálja azt az egyént, akihez szívesen fordul, akihez bizalma van és akiről tudja, hogy minden körülmények között a legjobban fogja kiszolgálni. Úri modor, tiszteletteljes készség és hozzáértés. Ez jellemzi a gárdát, amely Schützéknél dolgozik. »Mindent a közönség érdekében«. Ez a jelszó az üzletben. Kirakatai mindenkor a legújabb divatot mutatják be. Ide vonzák a fővárosi áruházaknak megfelelő választék, az olcsó szabott árak a vevőket. A cég divatlapja havonta szakszerű hasznos tanáccsal és díszes illusztrációkkal áll rendelkezésére a közönségnek és legjobb útmutatást adja, hogy miként varrják meg a hölgyek ruháikat. Konfekció osztálya mindig a legszebb újdonságokat hozza és teljes mértékben kielégíti a legkényesebb Ízlésű hölgyeket épúgy, mint a kisebb vásárlóerejű közönséget. Legnagyobb gonddal elkészített női bundái, mindinkább tért hódítanak, mert alig drágábbak, mint a jóminőségű női kabátok. Most, hogy a tél közeledik, ezer és ezer új mintákban érkeznek a divatos gyapjúszövetek, szinpompás flanelok és pongyola anya* gok. A cég bizalmasa, barátja és tanácsadója vevőinek és készséggel kijavíttat vagy átcserél, j ha a vevő óhajtja és Ízlése úgy kívánja. Hetvenötéves évfordulójához közeledik egy egerszegi cég, amely idő alatt három generáció nőtt fel, akik túlnyomó részben hű vevői az áruháznak. A jubileum részleteiről lapunk hasábjain fogjuk a közönséget értesíteni. Ramazetter. Zala megye nagy fiáról és Sümeg város szülöttéről az idők távlatában részben visszaemlékezések, részben Írások, levelek és rokoni elbeszélések utján szerelnék egyet-mást elmondani, ami közelebbről megvilágítja egyéni és családi életétHogy ki volt Ramazetter, azt az itt élő emberek mind tudják. Hisz nevéhez annyi jótékony, kulturális és közhasznú intézmény fűződik. Sümeg városát ő tette híressé ezen a téren. De kevesen ismerik privát életét, — és sokszor egész téves felfogás alakul ki róla és házáról. Időnként neves évfordulók, helyi ünnepségek alkalmával mindig elhangzik egy-egy szép beszéd, méltatva az ő elévülhetetlen, érdemeit, mintegy visszhangjaként — Sümeg város hálájának. Itt meg kell említenem, hogy mint magánegyéni és egyes dolgokat róla, téves beállításba helyezik; ami felett nem lehet épen csodálkozni, hisz a ma Sümegen élő embereknek talán ötven százaléka teljesen idegen, messziről ideszármazott egyének és családok, akik nem ismerhetik közelebbről a viszonyokat- Például egy legutóbb elhangzott igazán szépen felépített beszédben folyton mint »kisiparost«, kékfestőt emlegette az illető, egyébként kiváló szónok. Először a kékfestő gyár, még édesapjáé, Ramazetter Leopoldé volt. Akkor járta ez a magyar nóta is egyik dalköltőnktől, hogy: »Honi szoknyám Sümegen volt festve«. Ö — úgy emlékszem, a festőgyárat már alig folytatta —, de megalapította a nagy borüz- letet, amely leginkább külföldi exportra volt fektetve és ott volt legnagyobb piaca. Tanult pincemestereket tartott, könyvelőket és nagyszámú segítő személyzetet. Külföldi és hazai kiállításokon számos elismerő érmet és kitüntetéseket kapott: hat szőlőn, illetve három szőlőhegyen termett kitűnő borai után (Sümeg, Somlyó és Badacsony). Életmódja előkelő művelődés tanujelét adta mindenben. Úgy hivatása munkakörében, mint privát életében nagykoncepciójú egyéniség ! Leírásom leginkább a Ramazefter-pár életének zenitjét érinti. Még nagyon kicsi gyermek voltam, de már az értelmem nyiladozott s igy kissé személyesen emlékszem dédnagy- apámra és nejére: Czenczi bácsi és Zofietant’- ra, mint a családban hívtuk őket; és szüleim elbeszélése szerint. Nagyon szerettek és dédelgettek, »Kis Pacsirta« néven becéztek. Ez életük két utolsó évében volt. Feleségét, Kompanik Zsófiát, Árva megyéből hozta ; egy üzleti útja alkalmával ismerte meg őt. Kompanik Zsófiát nevelőnője kisérte el új otthonába, ahol háziasszonyi hivatását példás ügybuzgalommal és kiváló rendszere- teltel (ami különösen jellemezte őt) töltötte be. Szüleim, nagyszüleim és nagynénéim leírásából tudom, hogy nagyúri háztartást vittek. Házikisasszony, (gyermekkorom Vinci nénije, aki haláluk után is körünkben maradt egy ideig), inas, szobalány és nagy konyhai személyzet volt- i Házukhoz úgy a megye, mint távoli megyék úri családjai járlak. Deák Ferenc is többször megfordult náluk, úgyszintén sok más, hires akkori államférfi, főpapok, főurak. , De legtöbbet érintkeztek a Szigügeten lakó báró Putheáni-családdal. Erre még visszatérek. Híresek voltak a Vince-napok, amelyekre nem egy négylovas fogat érkezett, közeli és távoli vidékekről. Hallottam szüleimtől a hires »iskola-bálokról«, fehérkőaljai és tarvalyi majálisokról, amelyeket ő rendezett- A hires Farkas Miska cigányzenéjére mulattak a vendégei. Azt is hallottam, hogy egy gavallér »százast« ragasztott a homlokára jókedvében, úgy elragadta a cigányprímás tüzes játéka. Mind-mind régi szép emlékek ködfoszlányai. Kisfaludy, Sándor, nagynevű költőnkkel is Ajánljuk a hölgyeknek hogy saját érdekükben használják rendszeresen ■ hires nagyenyedi KOVÁCS KRÉMET a nagyenyedi KOVÁCS boraxszappannal. A legelhanyagoltabb arcbőrt is rövid idő alatt tökéletesen rendbe hozza I Éjjeli használatra kék 1 Nappali használatra sárga J csomagolásban meleg barátságban volt. Sokszor látták őket az akkori »sóház« előtt kaszinózni. Évente gyönyörű utazásokat tettek s visszatérőben többnyire a Bécs mellett lévő Stup- pachi-kastélyban pihentek meg egy előkelő osztrák családnál, akik náluk Sümegen is gyakran megfordultak. Anyám és egyik nagynéném náluk nevelődött ; tudniilik nagyanyámat, Ramazetter nővérét, egy somogymegyei földbirtokos, Pa- taky Antal vette el s mivel falun laktak, két leányukat nevelőintézetbe adták, mig a másik keltől Ramazetterék kérték magukhoz s elsőrendű tanárok által házinevelésben részér- sültek. i Ramazetteréknek két gyermekük volt: Ma- tild és Károly, akiket éltük virágában szakított el tőlük a sors. Matild menyasszonya volt báró Putheáni Jenőnek, — aki Francia- országban tanulta a »borászatot«, hogy majd később apósának társa, segítője legyen az üzletben. De a jó Isten máskép határozott; Matild egy koratavaszi kiránduláson meghűlt és tüdőbajt kapott. Két hét alatt bevégezte szép fiatal életét- A vőlegény Putheáni állítólag csakhamar utánahalt. Károly még előbb halt meg, kisebb korában. Ez a kettős nagy csapás mély sebet ejtett a szülők szivén. Ramazetlerné ettől fogva az árvák, szo- rongatoltak és szegények pártfogója, védőangyala lett, s minden idejét úgyszólván a jótékonyságnak szentelte; sok nyomort és szenvedést enyhített, sok fájó könnyet törölt le. j Ramazetter munkakedvét a nagy fájdalom sem törte meg. A hitvesi szeretet melegénél életre kelt benne az a magasztos eszme* hogy nagy vagyonát a közművelődés és emberszeretet oltárára áldozza. . Végül nem mulaszthatom el, hogy az utódok emléke előtt is meg ne hajtsam az elismerés és kegyelet zászlaját, mert Ramazetter halála után — végrendelete szerint — reájuk hárult a nehéz feladat, hogy a külföldi kinn- lévőségekből még közel százezer forintot fizessenek ki a városnak, ami azért ütközött nagy nehézségekbe, mert nehezen folyt be s akkorra a gazdasági viszonyok már erősen leromlottak. De azért hiány nélkül megfizették. Emlékük áldott legyen érte. így Ramazetter élete az áldozatkészség és jótékonyság láncolata volt, amelynek fénye felhatott a király trónusáig is és ennek méltánylásáért kapta 1858-ban az arany érdemkeresztet, 1876-ban pedig a Ferenc József- rend lovagja lett, s még előbb megkapta a nemességet fehérkőaljai előnévvel. Nemes életét 1887-ben fejezte be. Minden időnek, minden kornak támadnak emberei, akik magasan kiválnak embertársaik közül, mint a tündöklő nap, hogy jótékonyságuk melegét, szellemük fényét sugározzák szerteszét. Ilyen volt Ramazetter Vincd is 1 ! Sümeg, 1939. július. Egy Ramazetter-rokon« I URISZOVET MARADÉKOK, külön kabát és nadrág méretek- Berberi maradékok gyermekkabát részére kapható SCHÜTZ ÁRUHÁZBAN
