Zalamegyei Ujság, 1939. július-szeptember (22. évfolyam, 149-226. szám)
1939-07-28 / 172. szám
2 Belpolitika. Vargha József dr. iparügyi miniszter ma délelőtt a kormányzó kezébe letette az esküt. Az ünnepélyes aktuson Teleki miniszterelnök és Teleki Tibor gróf koronaőr is jelen volt. Az eskü szövegéi Szép László miniszteri osztálytanácsos olvasta fel. Ma délelőtt Bobory György alelnök elnökletével pártközi értekezletet tartottak. Az értekezleten Teleki miniszterelnök, Zsindely és ' Antal államtitkárok is megjelentek. Antal István államtitkár ismertette a házszabályrevi- zió tervezetét, majd a javaslat felett vita inéiul l meg. Kárpátalja jelentősége. Ma délelőtt Thuránszky László dr., a miniszterelnöki sajtóosztály főnöke, az ujságirók előtt nyilatkozott Kárpátalja gazdasági jelentőségéről. Elmondta, hogy az aknaszlatinai só minősége felér a német só minőségével, de egyelőre a nehéz közlekedési viszonyok miatt még drágább. A kormány elhatározta, hogy Husztig hajózhatóvá teszi a Tiszát. Különben Kárpátalja lakosságának 40 százaléka fakitermelésből él. A kárpátaljai népszámlálás még nem fejeződött be. Ámde már most megállapítható, bőgj’ a gyermekek számát tekintve egy, az Uzsoki hágó táján élő család viszi a rekordot huszonöt élő gyermekével. Földrengés___ Egerben. Az elmúlt éjszaka Egerben és környékén kisebb földrengést éreztek. A földrengés többször ismétlődött, de csak egy-két másodpercig tartott és nagyobb károkat nem okozott. A földmozgást minden esetben nagy morajlás kisérte. Az önálló Szlovákia. most tartja első aratását. Szlovákia az agrár jelleget magának követeli, azonban mezőgazdasági terményekkel, kenyérmagvakkal nem tudja az ország lakosságát ellátni. A legutóbbi termésbecslési jelentés szerint Szlovákiában búzából 3, rozsból 1.9, árpából 24, zabból 1.3 millió métermázsa termett. Ha ebből levonjuk a vetőmagszükségletet, akkor bizony az új Szlovákia 1939—40. gazdasági évben körülbelül 400 ezer mázsa kenyérmagbehoza- talra szorul. Szlovákia tehát még kény ér magvakban sem tudja fedezni szükségletét. A lemondás marad csak hátra. A lemondásból azonban az eddigi tapasztalatok szerint álig fakadt élénk gazdasági élet. Ez az ellentmondás is erősen rávilágit Szlovákia helyzetére. ZÖLD SZÚNYOGHÁLÓ kockás erős szövés 80 fillér. Schütz Áruház. ZALAMEGYE1 UJSAO 1939. július 28. Amerika felmondta a japán kereskedelmi szerződést. Washington, július 27. Az amerikai kormány a távolkeleti események miatt felmondotta az 1911-ben kötött japán-amerikai kereskedelmi szerződést. Miután féléves felmondásról van szó, 1940. január 26-án szűnik fneg a kél állam közölt a szerződés. A szerződés felmondását Hull külügyminiszternek a távolkeleti szakértőkkel, majd Roosevelt elnökkel történt eszmecseréje előzte meg. A szerződés felmondása Amerikában bombaként hatott. A Newyork Times sze- | rint Amerika ragaszkodik távolkeleti jogaihoz és megvédi érflekeil . A tokiói amerikai ügyvivő megjelent a japán külügyminisztériumban. Bejelentette, hogy Amerika gazdasági és kereskedelmi okokból mondta fel a japán kereskedelmi szerződést, mert Japán nagymennyiségű iparcikkel árasztja el Amerikát. Japán megdöbbenéssel vette Amerika elhatározását s máris ellenlépésekre készülődik. >»»»o«« « « Danzig miatt nem borul lángba Európa. Varsó, július 27. Burghardt danzigi nép- szövetségi iőbizlos kijelentette, hogy a danzigi helyzet nem olyan, hogy emiatt feltétlenül összeütközzenek egymással az európai hatalmak. A főbiztos 'kijelentése szerint a jelen pillanatban Európa egyik országában sem folyik a danzigi kérdés megoldásáról 1 tanácskozás. I A varsói lapok elégedetlenek Anglia újabb i állásfoglalásával és élesen támadják a hrit pénzügyi politikát, amely lehetetlenné tette, hogy Lengyelország mielőbb hozzájuthasson a be Ígért kölcsönhöz. >mO(<<< Amikor az alsóház a bombamerényletekről tárgyalt, hidat röpítettek a levegőbe az ir terroristák. London, július 27. Az elmúlt éjszaka Liverpoolban több bombamerénylet történt. ír terroristák felrobbantottak egy csatornán átvezető hidal, amely a csatornába zuhant és teljesen megbénította a hajóforgalmat. Bomba robbant az egyik postán és több parkban, de szerencsére emberéletben nem esett kár. Az alsóház tagjait mélyen megdöbbentették a sorozatos bombamerényletek és miután nyíl yánosságra került, hogy a liverpooli eseményeken kívül ,a londoni pályaudvarokon és másutt is követtek el bombamerényleteket, az alsóház alig öt percnyi tárgyalás után elfogadta harmadszori olvasásban az ir terroristák aknamunkájának kiküszöbölése érdekében készült törvényjavaslatot, amely a legszélesebb körű felhatalmazást adja az angol kormánynak a terroristák elleni harcra. Már holnap törvényerőre emelkedik a javaslat és remélik, hogy megszűnnek a terror cselekmények. Egész a reggeli órákig őrizték Anglia középületeit, vasútvonalait és közműveit, mert több merényletet jelenteitek be a rendőrségnek. A terroristák a törvény elől tömegesen menekülnek Írországba és azt hiszik, hogy a tegnap és ma történt bőmbamerénylelteket a megszökött egyének követték el és igy búcsúztak a brit birodalomtól. Dubünban a szenátus ülésén De Valera ir miniszterelnök több felszólalásra válaszok va kijelentette, hogy mélyen elitéli az angliai merényleteket és az ir kormány egyáltalán nem rokonszenvez a merénylőkkel. Azt azonban nem tudják megakadályozni, .hogy a merénylők keresményeiket ne hajtsák végre. Huszonöt évvel ezelőtt Július 25-én volt 25 éve annak, hogy a császári és királyi kormány Szerbiához intézett ultimátumára választ várt a szerb kormánytól. Az ultimátumot július 23-án délután 6 órakor adta át Giessl Vladimir báró, az osztrák-magyar monarchia belgrádi követe a szerb minisztériumban. Tulajdonképen nem ultimátum volt a cime, hanem »Befristete Note« (Határidős jegyzék). Tisza István gróf nem engedte az »Ultimátum« címadást. A határidős jegyzékre a szerb kormánynak legkésőbb július 25. (szombat) este 6 óráig kelleti választ adnia. A szerb kormány majdnem valamennyi súlyos követelést elfogadta. Csak két enyhiLést kértek. Ahelyett, hogy a szerb királyi kormány »elitéli az Ausztria— Magyarország ellen irányított propagandát*, azt kívánták, hogy »elitéi minden olyan propagandát, amely Auszlria-Magyarország ellen irányulna.« Abba a mondatba pedig, amely arról szól, hogy a szerb kormány sajnálja, hogy szerb hivatalnokok és tisztek is résztvettek, stb., azt akarták beszúrni, hogy »az osztrák-magyar kormány szerint részt vettek volna«. A monarchia azonban — II. Vilmos császár intencióinak megfelelően, hogy »egy ultimátumról nem lehet tárgyalni, ázt elfogadják, vagy nem« — nem is tárgyalt a szerb válaszjegyzék módosításáról. Giessl követ, amikor értesült, hogy Szerbia nem feltétel nélkül fogadja el az ultimátumot — utasításként — azonnal elutazott Belgrádból. Alig hagyta el Szerbiát, Bécs- ben és Budapesten "távirat adta tudtul a következő rendelkezést: ' t
