Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-04-23 / 92. szám

1939. áftfflK 23

ZalaMegyei Újság

3.

megyei városi tisztviselő, továbbá községi (kör ) jegyző (segédjegyző) nem vebet részt saját hivatali működébe területén választási párigyülés rendezésében, nem lehet ilyen pártgyülés- ■ek elnöke v;gy jegyzője, nem fogadhat el ilyen párigyüléstöl megbízást, nem vehet részt képviselőjelölt körutazásában, végül nem gyüjtheti össze és nem vezetheti a választókat az ajánlások hitelesítéséhez vagy a szavazás helyére.“

Ezek azok a rendelkezések, amelyeket a közeljövőben kiirt választások alkalmával mindenkinek tudnia kell.

A Vármegyei Bank közgyűléseA Vármegyei Bank és Takarékpénztár R. T. ma délelőtt 11 érakor a vármegyeház kistermében Bődy Zoltán ny. alispán elnöklete mellett tartotta évi rendes közgyűlését. Az elnök megnyitójában megemlékezett az intézet egyévi működéséről és elparentálta Za- rubay Andor ny. számvevőségi föianácBos, volt feiügyelöbizottsági tagot.

Brand Sándor dr. alispán a megnyitó után szeretetteljes meleg szavakkal üdvözölte Kováts Károly vezérigazgatót 30 éves bank- szolgálati és 20 éves házassági jubileuma alkalmából. Kováts Károly vezérigazgató hálás köszönetét mondott az üdvözlésért és kivánta, hogy az egész igazgatóség még hosszú ideig működhessék együtt és végezhessen eredményes munkát.

Ezután előterjesztették az évi mérleget, amelynek szép eredménye a nagyközönségnek a bank iránt tanúsított nagy bizalmát igazolja.

Feiügyelöbizottsági tagokká választották Tbas8y Kristóf dr. földbirtokost, Ruis János zalabese- nyői körjegyzőt és'Németh László zalaegerszegi kereskedőt. Végül Czobor Mátyás ny. polgármester köszönetét mondott az igazgatóságnak buzgó munkálkodásáért.

GyűmSIcstároló helyett gyümölcsfeldolgozót létesítenek ZalaegerszegenJeszenszky Árpád dr. m. kir. kertészeti felügyelő, a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója Zalaegerszegre érkezett, hogy a gyümölcs- tároló ügyében tárgyalásokat folytasson a város vezetőségével. Mikula Szigfrid dr. h. polgármesternél folytak a megbeszélések, amelyeknek során elejtették a gyümölcstároló tervét. A zalaegerszegi és vidéki gyümölcstermelés ugyanis még nem fejlődött ki annyira, hogy exportképes gyümölcsöket |volna képes adni;

erre legfeljebb 7—8 év múlva lehetne számítani. Megállapodtak tehát abban, hogy Zalaegerszegen gyümölcsfeldolgozó telepet létesítenek, mert a vidéken igen sok másod és harmadosztályú gyümölcs terem, amelyet értékesítés hijján a termelők etetésre vagy trágyázásra használnak.

Jeszenszky felügyelő helyesnek találta a tervet és megígérte, hogy annak kivitelét illetékes helyen szorgalmazza, eljárásának eredményeiről pedig majd értesíti a vá rost.

Ami a

napihir mögött vanAz újságot el sem lehet képzelni napihir nélkül. Úgy hozzátartozik, mint a cukor a kávéhoz. Kiváncsiak vagyunk rá: mi történt a kismegyeri határban ; meg jöttek e már a fecskék; hány darab négylábú kacsa született az elmúlt napokban ; kivirágoztak- e már a mandula fák; milyen uj találmánnyal gazdagították a technikai fejlődés futószalagját; és még sokminden más újságra, érdekességre fenjük a fogunkat.

Csak épen azt nem tudják sokan, milyen nehéz megirni ezeket a napihireket s hogy az egyszerű tőmondatok mögött milyen szédületes iramban zug és dörömböl az élet. Épezért érdekes lesz megfigyelni, mi húzódik meg a napihir egy-két mondatában, ott a másik oldalon, az élet túlsó partján, ahol valóban leélik azt,

amit az újság megir. íme, egypár szemelvény.

— Tiltott visszatérésért

elzárással büntették Vargyas Anna cselédleányt. Bünteté sének letöltése után még négy évig nem teheti be lábát a város területére.

Lélekzuhanás ez! Vargyas Anna faluról szakadt ide, cseléd lány volt a város kőrengetegében. Az úri életnek csak a könnyebbik oldalát látta, a fényt és a ragyogást. Hasonló módba akarta venni magát. Először csak sóvárgott, később hazudozott, végül ékszereket lopott. Az arany meg szédítette, dologtalanná vedlett s betörőkkel barátkozott. Egy bűnszövetkezet tagja lett. Szép szóval nem lehetett rá hatni többé. A rendőrség kitiltotta a városból.

ARTEN

dra«é«kat Este »—3

Most viszatért. Egy-két hétre a fogház lakója lett.

Van-e remény még a megmentésére ? Vissza lehet-e rántani a mélységből ? Aligha. így zuhannak fertőbe a lelkek.

— Ismeretlen hulla.

Tegnap estefelé egy szél- ütött öregember tántorgott be a városi kórház irodájába. Beszélni már nem tudott. Ágyba fektették. Reggelre meghalt. A rendőrség megindította a nyomozást.

Két-három hónap is eltelik, mire a rendőrség megállapítja az ismeretlen szélütött ember kilétét. A jegyzőkönyvben röviden csak ezt olvashatjuk: Csaba Lőrinc dorogdülői lakós éretségizett ember volt. Magán- tisztviselői állást töltött be az egyik gyárvállalatban. Már fiatal fejjel a szenvedélyek rabja lett. Sikkassztott. Rájöttek. Állását elvesztette. Szégyenében és elkeseredésében koldulásra szánta magát. Mindsürübben látogatta a korcsmákat. Lerongyolódott. Később betörő bandát szervezett. Tizenötévi fegyházra ítélték. A rabság után még jobban lecsúszott a lejtőn. A halála előtti napon egy kiadós mutatás után az utszéli árokba fordult. Onnét vánszorgott be a kórházba. Most az egyik csavargótársa ismerte fel.

Be szomorú élet ez! Csaba Lőrinc leikébe belevájta fogait a szenvedélyek vad sárkánya. Agyonmarta. Megrendítő tragédia volt ez a napihir színpadán.

— Baleset az erdőben.

Biliczi Márton sándorfai lakosra favágás közben rá zuhant egy hatméteres fenyőtörzs. Mindkét lába eltörött. Súlyos sérülésekkel szállították a kórházba.

Újra egy szerencsétlenség, — mondja az olvasó. Szegény Biliczi Márton! De még szegényebb a családja. Reggel egy kis szédülést érzett Biliczi. Miközben a felesége elemózsiát pakolt a tarisznyájába, panaszkodott is róla. Nem csoda, hisz csak paprikás-szalonnát kapott, meg egy darab savanyu uborkát kis szelet kenyérrel. Egynapi élelme volt ez. Többre nem télt, mert a négy fiatal gyerek még a vasszeget is megenné. Vérszegény az egész Biliczi család. Márton bácsi megszédült az erőltetett munkától. Dőlt a fatörzs. Ráesett. Nem tudott elugrani. Két lába eltörött. Most bent fekszik a kórházban és korrog a gyerekek gyomra.

Szegény, szegény Biliczi Márton. Látod, ilyen az élet I A fenyőfát papírnak dolgozták fel s talán épen azokra a rostokra írják a sorsodat, amelyekre törött lábadból rácsorgott a vér.

Nos, ilyen a napihirek balladája. Sötét színek, tátongó szakadékok. Az olvasó pedig követeli a párszavas tragédiákat s a rövidmondatos örömöket . . .

—bor.

Évforduló.

Március |21-én múlt 20 esztendeje, hogy a Károlyi kormány kormánybiztosa az ősi vármegyeházban a kommunistáknak átadta a hatalmat. Rövid néhány nap alatt a közszabadságot teljesen megszüntették, a gyülekezési jogot betiltották, a polgári sajtót telje sen megfojtották, az üzemeket szocializálták, a magántulajdont megszüntették, a régi kipróbált tisztviselőket kidobták és helyüket teljesen tapasztalatlan és tanulatlan egyénekkel töltötték be. Majd az élelmiszerek elrablása következett és a vezető polgárságot teljesen lenyomták, úgy, hogy egy hangot sem lehetett szólni. A vörös hadsereget felállították, kiadták a jelszót: „be a vörösbe“. A nagy fegyverkezésből jogosan következtethette mindenki, hogy a kommunisták a hatalom átvételekor hangoztatott azt a kijelentést, hogy a betolakodott idegeneket az országból kiverik és Nagymagyarországot helyreállítják, teljesítik is. Közben azonban elhangzott Kun Béla szózata, hogy ők az ország integritásával nem törődnek, mert ők nemzetköziek és tökéletesen mindegy, ki milyen ország területén lakik, a fő az, hogy mindenhol kommunizmus legyen.

A hazaáruló szavak, a közszabadságok teljes elrablása, a polgároknak minden jogtól történt megfosztása és a rémuralom hatása alatt megkezdődött Zalaegerszegen a vörösuralom ellenes szervezkedés. A szervezkedés és az egész mozgalom élén Sebestyén J. és Fangler Béla állott. Részt vettek benne: Brand Sándor dr., Thassy Gábor dr., Elmann Ödön, Nagy Rároly, Soós Sándor, Fangler Gyula, Fangler János, Fangler Ferenc, Holly Béla, Hollós Ferenc dr., Siposs Dezső, Kecskés Dezső, Csiszár Lajos, Molnár János. Legsürgősebb teendőnek látszott a falvak és a zalaegerszegi polgárság megszervezése. Erre a feladatra Fangler Béla, Fangler János és Siposs Dezső vállalkoztak. Kocsira nem ülhettek, nehogy feltűnő legyen, így csak gyalog járták éjjelenként a falvakat. Megszervezték Alsó-Felsőbagodot, Andráshidát, Zalaszentgyörgyöt, Szepetket, istvándot, Hetést, Bu- csuszentlászlót, Csácsbozsokot, Söjtört, Csatárt, Bocföldét. Mindenütt voltak bizalmi embereik, akik a szervezkedést sejtrendszer alapján eszközölték. Csodálatos készség volt a falusi emberekben a vörösuralom ellen fegyverrel is ellentállni. Csaknem minden ház-