Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)
1939-06-11 / 133. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939. június 11.; Az angol külügyminiszter beszédének hatása. Chamberlain hajlandó Németországgal tárgyalni. Halifax beszédének erős visszahangja támadt Németországban és Olaszországban. A Deutsche Diplomatische Correspondcnz azt Írja, hogy eddig még nem nagyon tapasztalta Angija tettekben megnyilvánuló bé- keszeretetét. Anglia csak elmérgesiletle Németország helyzetét azokkal az államokkal^, amelyekkel jóviszonyt akart fenntartani. A Tribuna szerint Londonban nagyobb a megegyezésre való készség, mint annakelőtte. A beszédnek érdekes fejleményei lehetnek. A Lavoro Fasiszta határozott jószándékot tulajdonit az angol kormánynak. Nem sze- reínéj ha csalódnia kellene ebben a jószándékban. London, június 10. Chamberlain tegnap hosszabb beszédet mondott a választókerületéiben. Hajlandó arra, mondotta, hogy NémetPár nappal ezelőtt politikai ellenfeleink iparos- és kereskedőankétol rendeztek. A panaszokat — a tárgyilagosság elve alapján — mi is meghallgattuk, azután pedig utánajártunk a dolgoknak. Ami helyes, azt elfogadtuk ; ami kiegészítésre szorul, azt kiegészilet- lük. Az utánjárásunk révén összegyűjtött kívánságokat pedig most pontokba szedve felsoroljuk. Ezzel a két foglalkozási ág (jogos érdekeit akarjuk szolgálni. Kereskedőink kívánságai a következők : 1. Kezdő kereskedők adómentessége. A keresztény kereskedelem megerősilése érdeké- j ben kívánatos, sőt szükséges volna, hogy a tő- | keszegény kezdő keresztény kereskedőket az i üzletnyitástól számilva legalább két éven át adómentességben részesilsék. 2. Kereskedői hitel. Szükséges, hogy a hitelkereteket növeljük. Mosl lígy van, hogy csak ingatlanfedezetre adnak kölcsönt. Be kellene vezetni a kereskedői hitelnek azt a forrná jál, amelyben az iparlestület, vagy egy meghatározott bizottság bizalomnyujtására a megbízhatónak nyilvánított kereskedő hitelt kapna. 3. Kormánybiztost a nagyvállalatok élére- Nem egy esetben megtörténik, hogy bizonyos nagyvállalatok a keresztény kereskedők megrendeléseit elhuzzák-vonják, vagy kellő biztosíték esetében is késve küldik meg, avagy egészen lehetetlen kifogásokat hoznak fel a törekvő keresztény üzletemberrel szemben. Kívánatos volna tehát, hogy a nagykereskedések, vállalatok és gyárak élére kormánybiztost küldjenek, az állam embere aztán elejét vegye minden ilyenfajta kísérletnek. országgal leüljön tárgyalni. Berlin, június 10. A német lapok még mindig foglalkoznak Halifax lord angol külügyminiszter ismeretes beszédével, amelyben bókét ajánlott fel Németországnak. A német lapok megállapítják, hogy Németország mindig a békét kereste és együtt akar működni mindazokkal az államokkal, amelyeknek hasonló céljaik vannak. Nem beszédekre, hanem teltekre van szükség és el kell oszlatni a bizalmatlanságot, mert csa*k így lehet olyan megoldásokat találni, amelyek a béke megteremtését hozhatják magukkal. A párisi lapok azt Írják, hogy Németország komolyan veszi az angol ajánlatot, de egyelőre a kél hatalmi csoport között nem lesz közeledés, miután Berlin még nem nyilvánította véleményét. í . El a kényszeregyezséggel! Sok nemke- resztény kereskedő, mihelyt kicsinykét nehezedik a sorsa, kényszeregyezséget kér. Úgy látszik, mintha megbuknék, pedig valójában legtöbbje meggazdagszik. S nem a nagyvállalatok rövidülnek meg a legtöbb esetben, hanem a fogyasztók húzzák mindig a rövideb- bet. Honnét volna egyébként az, hogy a tartor zást kifizeti a kereskedő s mégis aránylag sok pénze marad ?! Onnét, hogy az iparcikkek drágák. Olcsóbb árakat akarunk tehát és azt, hogy a kényszeregyezséget ne engedjék meg. A kényszeregyezség sokszor csak álbukás ! Megrendíti a bizalmat. Tehát le vele ! Ezt a kereskedői tisztesség kívánja. a. Vasárnapi munkaszünet. Teljes vasárnapi munkaszünetet kíván a kereskedőtársa- dalom. Ha pedig valamelyik kereskedő kényszerhelyzetében ezt a szabályt megszegné, ne csak őt, hanem azt a vevőt is terhelje felelősség, aki a kényszerhelyzetei megteremtette. 6'. Zárórarendezés- A zárórákat véglegesen kell rendezni s a kivételeket a lehető legkisebb terjedelemre korlátozni. 7. Öregségi bizlositás. Akár a kereskedők nagyrészének ellenkezése dacára is kötelezővé kell tenni az öregségi biztosítást, mert csak igy kövelkezhetik be a kereskedelmi élethez olyannyira szükséges biztonság. 8. Kereskedelmi szakképzés. Ne csak felsőkereskedelmi iskolák legyenek, hanem olyan kereskedői szakközépiskolák is, ahol áruisme- relet, könyvvezetést, nyelveket, kirakatrendezést és sok-sok gyakorlati tudást szerezhet a tanulni vágyó ifjú. Az iparosok kívánságai: 1. Közszállitások. A kisipar sok helyen tengődik. Olyan borzasztó versenyt kell kiállnia, hogy alig-alig tudja magát fenntartani. Ezen a helyzeten nagyban segítene az, ha a közszábitásokba (egyenruhavarrá.^, bakkancs- készités stb.) tevonnák. 2. A segédek védelme.. Sok mesterember valóságos tanonchadsereggel dolgozik. Nem egy inas még fizet is azért, csakhogy tanulhasson. Mikor azonban felszabadul, a mester elküldi, mert már fizetni kellene. Meg kell akadályozni, hogy több segéderős üzemben sok lanonc dolgozhassák s azt az arányszámot is meg kell állapítani, amilyen mértékben az iparosok elhelyezése érdekében új inasok felvehetők a különböző üzemekbe és vállalatokba. 3. Öregségi biztosítás. A kereskedőkhöz hasonlóan ij,i is, s akár egynémely iparos akarata ellenére is, be kell vezetni az öregséjgi biztosítást. 4. Árszabályozás. A szabad verseny már annyira lemorzsolta az árakat, hogy a (kevésbé tőkeerős iparos szinte a lét és nemlét gondjaival küzd. Kamarai rendelkezéssel (ehez persze egy erős iparkamarát kell teremteni !), meg kell állapítani az ipari termékek árát (de ez egyúttal ne sértse a fogyasztók érdekeit sem!) s egyetlen iparos se dolgozhassák a megszabott áregységen alul. 5. Vasárnapi munkaszünet. Az iparosoknak is meg keli adni a teljes vasárnapi munkaszü,- netet, akárcsak a kereskedőknek. Az Isten a hetedik napot imádságra és pihenésre rendelte. A keresztény munkásnak tehát joga van a vasárnapra. 6. Zárórarendezés. A zárórát, mint x kereskedőknél, itt is országosan állapítsák meg. Fel kell ébreszteni a társadalom belátását az iparosok (borbély, fűszeres, stb.) iránt, hogy zárórán túl és munkaszüneti napokon ne vegyék el a szabad idejüket. '7. Családi munkabér. Azon a legelemibb követelményen túl, hogy a munkás bérét rendes időben és a munka értékének megtelelő arányban kell megadni, a családgondozás, a gyermeknevelés és az egyke letörése érdekér ten, a lehelő legrövidebb idő alatt a családi munkabért is te kell vezetni. 8. Ipari szakképzés. A magyar ipar még mindig gyermekcipőkben jár. Egy-két szakiskolától eltekintve senki sem törődik az iparostársadalommal. Innen van az, hogy sokszor egész járásnyi területen nem találni megfelelő szakembert. Tehát minél több ij>ari szakiskolát kell élelrehivni, itt aztán egészséges, müveit és talpraesett iparosokat nevelje- nek a hazának. Ezekre a kívánságokra nyomatékosan felhívjuk a zalai képviselők figyelmét. Itt az egész iparos- és kereskedőtársadalom felemeléséről, megsegítéséről van szó a fogyasztó érdekeinek szemméltarlásával. Előre tudjuk, hogy Esterházy Móric gróf, Zsidó Sándor dr. és Thassy Kristóf dr. mindent megtesznek ezen a téren is a jogas kívánságok kieléf- giíésére. , ■ j • . j Katonanap Olaszországban. ■ napol tartják meg. Ez alkalommal az olasz sajtó a haditengerészet fontosságával foglal- I kozák. m uft -x A kiskereskedők és kisiparosok kívánságai. Róma, június 10. Mussolini elrendelte, hogy minden évben három katona-napot tartsanak. Külön a szárazföldi- és a légi hadseregnek meg a haditengerészeknek. Ma a tengerész
