Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)
1939-06-04 / 128. szám
wm T 4 XXII. évfolyam IS8. szám« Ara 8 fillér 1939. júniuo 4. Vasárnap« Felelős szerkesztő :Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Széchenyi-tér 4. ■ Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. —BBaKBHMiaiMUiBmmwaBWBBMBaH'iBaiBiamuiniiiIliim immiii'iiiii u ' in n i Előfizetési árak: egy hónapra 150 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Június 4. A magyar történelem egyik legszomo- rubb eseményének, a trianoni szégyenbéke aláírásának évfordulója ez a nap. Tizenkilenc évvel ezelőtt, 1920, június 4-én voltunk kénytelenek az aláírásra, hogy megmenthessük magunknak azt a keveset, amit meghagytak nekünk. Sok bánat, sok keserűség és megaláztatás volt osztályrészünk ez aiatt a két évtized alatt. A múlt év volt az első, amely egy kis örömet hozott. De, amint az elmúlt két évtized alatt a nemzetnek nagyrésze kétségbe Vitte a gyász és lealázlatás érzését, a szélső;- ségekre könnyen hajlamos magyar lélek most ugyanígy a másik végletbe csapott s túlzott örömöt és megelégedést érez. Egyik sem helyes, Az elmúlt szomorú években nem volt okunk a kétségbeesésre, nem volt okunk minden remény feladására, mert a magyar történelem azt tanítja, hogy a magyarságot az évszázadok során sokszor érte hasonló nagy csapás, amikor már-már a megsemmisülés fenyegette és mindig volt feltámadás a lehetőség az új felemelkedésre. ' Épen ilyen kevés ok van most a teljes megelégedésre és féktelen örömre. Ne felejtsük el, hogy ezeréves határainknak csak kis részét kaptuk vissza ! És nagyon tévednek azok, akik atíi hiszik, hogy a megindult folyamat most már feltartóztathatatlan, hogy nekünk az ujjúnkat sem kell mozdítanunk azért, hogy régi határainknak többi részét visszaszerezzük. Ellenkezően, minden fűszálért külön meg keli dolgoznunk és minden magyarnak váll- veLett munkájára és összefogására van szükség, hogy régi határainkat, vagy azoknak csak egy részét is visszaszerezhessük. Azonban kétségbeesésre épen olyan kevéssé van okunk. Megvan a titkos reménységünk. hogy Magyarország újra nagy lehet. Alap erre a reménységre megint csak a magyar történelem, az ezer év, amely felettünk elviharzolt s arra tanított, hogy a magyarságnak különleges élethivatása van ezen a földön, mert itt eddig semmiféle más náció nern tudott uralmat teremteni és fenntartani1. A népeknek és néptöredékeknek ebben az összességében a magyarság erejére, államalkotó képességeire és szerteágazó szuggesztiv hatalmára volt szükség, hogy ezeket egyesítse és állandó uralmat teremtsenTermészetesen vannak nagy olé), szánni, hatalmasabb népek; de itt <%ien a nn iiivar tásunk az, hogy a kisebb népeket összetartsuk. Ne legyézgessük túlságosan a magyar hiúságot, mert igaz az, amit föntebb mondottunk: a magyar nagyon könnyen hajlamos a túlzásokra. De mégis büszkén ki kell mondanunk .hogy a magyar nép ennyi tehetséget és annyi kimagasló egyént termel ki, amelyhez hasonló eredménnyel csak kevés nemzet dicsekedhetik .A három évvel ezelőtt lejátszódott őlimpiászon ez a magyarság harmadik helyre küzdötte föl magát a sok nagyobb nemzet között. Nem akarjuk túlozni a testi kultusz eredményeit, sem azt mondani, hogy ez mindennél fontosabb, de semmiesetre sem szabad megengedni, hogy a szellem gőgjével lekicsinyelje valaki ezt a teljesítményt. Mert, ha a széliem világát nézzük, azt látjuk, hogy az egész világon megbecsült érték a magyar esz, a magyar munkaerő is. Ha külföldön járunk, lépten-nyomon találkozunk magyarokkal, . *- \ . * akik a legmagasabb pozíciókba küzdöttük fel magukat és megállják ott a helyüket. Ezer évvel ezelőtt jöttünk ide Ázsiából. Nem véletlenül. Nem kóbor, nomád nép voltunk. A történelmi kutatás bebizonyította, hogy a vándorló és hadviselő élet sokkal magasabb kulturfokot teremtett, mint a letelepedett népek kultúrája. A magyar nem véletlenül vetődött ide, hanem céltudatos kiválasztással, bölcs előrelátással foglalta el maigának ezt a földet nem ideiglenes lakásul, nem véletlen letelepedési helyül, hanem ezeréves, örök lakásul. Ha nem vagyunk most megelégedettek, ne bíráljuk a helyzetet túlzottan, hanem fogjuk össze a magunk erejét, hogy együtt tudjuk: megépíteni a szebb magyar jövőt. És, ha váll- veLetl munkával dolgozunk, nem kell tartanunk belső ellenségtől, kifelé kacsintgató, más országokra néző emberektől, mert mindazok, i akik ma talán itt nem látják meg az egyén súlyát, meglátják bennünk azt a mágnest, amelynek vonzóköréböl kiszabadulni nem tudnak de nem is akarnak, mert itt mindenki megtalálja a maga munkáját. És, ha gazdasági alapon kiépített erős, egészséges kultúránkat ki tudjuk fejleszteni, kifelé sem kell barátok, szövetségesek után tapogatózni,- Megtaláljuk azokat az erőket, ahol a közős érdek lesz az összefűző kapocs. 'Mert a külpolitika nem idealizmus, hanem érdek. A szomorú évfordulón tehát ne keseregjünk, az elért eredmények fölött ne örvendezzünk túlságosan, hanem tekintsünk vissza az elmúlt két évtizedbe s annak tapasztalatain okulva folytassuk céltudatos munkánkat. Akkor elérjük azt, hogy a trianoni papirroní- gyot hamarosan hamuvá égeti a kétségtelenül nekünk dolgozó idő. — o — A szavazatok megoszlása százalékban Kezünkben van a zalaegerszegi választókerületben leadott szavazatok községek szerinti megoszlása. Ha százalékokba számítjuk át a két párt között kialakult harc eredményét és megnézzük, a községek milyen mértékben álltak ki egyik és a másik jelölt mellett, érdekes képet kapunk- » , A zalaegerszegi egyéni választókerületben összesen .14.368 szavazatot adtak le. Ebből dr. Thassy Kristófra 7.659, ifj. Eitner Sándorra pedig 6.709 szavazat esett, vagyis Thassy 53.3 o/o-al nyerte lel a mandátumoL az Eitnerra esett '46.7 o/o-al szemben. Zalaegerszegen a kör vetkező arányban oszlottak meg a leadott szavazatok : Thassyra : Eilnerre : I. kerület 82 o/o 18 0/0 II. 33 70 „ C 30-33 III. 3) 71 „ 29 33 ÍV. 33 61 „ 39 33 V. 33 60 „ 40 3’ VI. 33 60 „ 40 . 33 Zalaegerszegen tehát a szavazatok 71 %-a Thassyé ós 129 o/0-a Eitneré. A következő községekben Thassy fölénye ! domborodott ki különösen : Thassyra: Eitner re Alsóbagod 75 O/o 25 % Alsónemesapáti 55 33 45 33 Babosdöbréte 52-33 48 33 Csácsbozsok 80 33 20 33. Felsőbagod 70 .33 30 H Gell énháza 71-33 29 >3 Kemendollár 61 33 39 '33 Kiskutas 81 33 19 33 Nagypáli 89 33 11 Nemesapáli 61 33 39 33 Pusztaederics 78 33 12 33 Sárhida &-533 49 .33 Söjtör 51 33 49 .33 Vitenyédszentpál 84 M iá 15 IS Vöckönd 85 33 33 Zalabesenyő 65 33 35 .33 Zalaistvánd 85 33 15 33 A leadolt szavazatokból az alább felsorolt községekben a nyilasok kaptak többet. Alibánfa Thassyra ; 32 o/o Eilnerre 68 o/o Andráshida 30 33 70 3) Apátfa 22 J3 78 33 Bak 31 *?3 69 33 Bazila 38 62 3) Budafa 10 33 90 Jj Dobronhegy 10 33 90 n Kávás 18 33 82 9* Puszlaszentlászló 37 33 63 9S Rózsásszeg 21 33 79 9 i Salomvár ,11 w 89 Teskánd 10 33 '90 3> Vaspör 31 33 69 ■33 Yorhola 23 .33 77 33 Zalacséb 32 .33 68 93i . Zalalövő I. kér. 31 33 69 3>: Zaialövő II- kér. 20 33 80 3» Zalaszenlgyörgy 19 33 71 33 A nem említett községekben általában igen kicsi az eltolódás. Ám ez a megoszlás is árrá mutat, hogy a nyilas eszme közel sem olyan elterjeded, mint általában hiszik, azt pedig egyáltalán nem lehet mondani, hogy 100 °/o-oS nyilas községek is vannak. Az elsülyedt búvár ha jó* London, június 3. Az elsülyedt Thetis bu- várhajó 88 utasának sorsa megpecsételődött- A hajó 54 méter mélységben fekszik és az angol lengernagyi hivatal ma délelőtti hivatalos jelentése szerint aligha él valaki a’ hajóiig Egyik megmenekült elmondotta, hogy az el- sülyedés /után a hajó utasai közül többen meg- i őrültek, mások apatikusan várták a biztos! halált. Széleskörű vizsgálat folyik, hogy megállapítsák a szerencsétlenség hátterét. , ;]- * V gf *
