Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-04-02 / 76. szám

2. Zalamegyei Újság Chamberlain beszéde a német lapok szerint kutmérgezés. Külpolitika hírei. mérlegelést, egyben az Illetékeket is leróha ják. A kapcsolóhoz mellett kis rak­tárt építenek, mert a városházá­nak a pénzügyi palotába való áthelyezésével külön iroda és kü­lön raktár lesz. Folytatódnak a felsőerdei ma­jorépületek munkálatai is. Biztosra vehető, hogy ezekután már hozzáfoghatnak a kórházi át­alakításokhoz. Itt jegyesük meg, hogy az Ap- ponyi utcában is folytatnak ki­sebb munkákat, amelyek az utca- rendezéssel vannak kapcsolatban. Kicserélik a Kisfaludy utca foly­tatásában épitett átjárónak való­ban járhatatlan nagy köveit kis kockakövekkel. Ideje volna azon­ban, hogy a gyalogjárókat is egy­szer már megjavítsák, mert amíg ez meg nem történik, mindig sű­rűbben hangzanak fel onnan az SOS kiáltások. Emlékezzünk! 1915. ápriiis 2-án a szombat­helyi 83. gyalogezred az Uzsoki szorostól északra fekvő Bukove Berdo gerincen hősi harcokat ví­vott, amelyek alatt Ungár Károly hadnagy, mint az ézred utász osztagának parancsnoka, azáltal tú ltette ki magát, hogy 60 főnyi uászosztaga élén, saját kezde­ményezéséből merész és sikeres ellentámadást hajtott végre az ez­red egyik állásrészébe' már be­tört oiorzok ellen, amely harcá­szati kihalásában döntö jelentő­ségű. Kiváló vitézséggel végre­hajtott fegyvertényéért a, Mária Terézia Rend lovagkeresztjéve tüntették ki. E napon Nagygányó József szabadkai 6. honvéd gyalogerzed- beli őrmester, jóllehet már sebe­sült és köpenyét a napi harcok alatt már öi helyen lyukasztották át az ellenséges golyók, mégis szakaszról-szakaszra járva rendü­letlenül kitartásra buzdította szá­zadja legénységé’. Későbben pe­dig támadás alatt, nehogy a gyenge tüzvonalbót puskás em bért kelljen kivonni, a legheve- seb ellenséges tűzben maga sze­mélyesen vitte el a parancsokat és jelentéseket rendelteié»! he­lyükre. E kiváló bátor magatar iásáért és személyes vités égért, amellyel a harcvezetési nebéz helyzetben igen előnyösen támo gáttá, az arany vitézségi éremmel tüntették ki. 1915. április 2-án Nagy József volt nagyszebeni 23. honvéd gya­logezredben szakassvezető, az Uzsoki szorostól keletre vivo't állásbarcok alatt azáltal tüntette ki magát, hogy az Obas/cse magaslat ellen támadó oroszok ama részei', amelyek honvédeink egy előretolt állásába már be őr­iek, kts járőrével teljesen rejtő- xöiten megkötethette, m.jd hirte­len kézigránátoknál támadta meg, ágyhogy az oroszok törne ijed lében hanyatt hornlos e iramodott, Néháy emberüket pedig, akik észbekaptak és ellenállást fejteitek ki, Nagy Jó-séf szakaszvezeő nyomban megrohamozta és el­szánt kézitusábm küzdött, mire az oroszok eme része megadta magát. A bátran és vi« züt végre­hajtott fegyvertényén Nagy s/a kaszvezetót a 2 oszt. vtiézségi éremmel tüntette ki. Berlin, április 1. A német sajtó sokat foglalkozik Chamberlain angol miniszterelnök beszédével. Azt Írják, Chamberlain el akarja hitetni a világgal, hogy vestély fenyegeti Lengyelorjzágot. Az an­golok a történelem folyamán sok­szor akartak békés helyzeteket megbontani, ám ilyenkor majd­nem mindig a saját nevetséges helyze'ükhi !u adtak. B.ck len­gyel külügyminiszter pompás fo- gadíatósára csak azért volt szük­ség, hogy a demokráciák tekin­télyét növeljék. Ez azonban nem sikerült. Az igazi államférfi nem beszél sokat, hanem sokat cse­lekszik. Varsó nagyon jó! tudja, hogy a német kormány politikája nem érinti sem a függetlenségét, sem területi állományát. Cham­berlain beszéde kutmérgezés. Róma, április 1. Olaszország nagy figyelemmel kíséri Anglia és Németország sajtóbarcát. Az olasz saj'ó egyelőre nem foglalt állást a kérdésben, de minden valószinüség szerint a németek­hez csatlakozik. Varsó, április 1. A lengyel új­ságok kihangsúlyozzák Beck kül­ügyminiszter utjának nagy jelen­tőségét. Most először ismerték ei az angolok az egyenlő bizto siték elvét. Anglia az európn szol darstás u jára lépett, szakított eddigi el» igeielésre alapított po ÜÜkajävai. Lengyelországnak nincs oka megvál ózta ni eddigi politi­káját, továbbra is jóviszonyban és békében akar élni szomszéd jaival. Páti«, ápriiis 1. Chamberlain nyilatkozatát az európai politikára nézve döntőnek találják Francia- országban. Tudnivé-ik, hogy az A Tapolca folyó mellett alte» rü'ő három községet, Rrposkát, Hegymagast és Szlgligetet állandó árvíz fenyegette. A Bitaton ma­gas vizái ása és a szüntelen ki­ömlő Tapolca számtalanszor me­ntette vz alá a két öles gát me! lett elterülő telkeket. A zto bi- kos, viz a>att áló rétekről ka­rúit, széna is hasznavehetetlen el­adatlan maradt. A három község lakósai viz- szabályozással segítettek magukon s e munkálatokra 192P ban 28 000 pengő kölcsönt '.vettek fel. 'így pár évig szórj'.1,masa- fizették is a ba alm«s vamatd:. Az 1931 ben ki ö>t gazdasági válság azon ban s i -e lehelet tenné >e te, hogy ki'ábojmak adósság-ikbó'. A ttr Av?e> “zelö'.t fölvett 28.000 angol-lengyel szerződés megkö­tésére a közeljövőben sor kerül. A francia sajtó ama véleményé­nek adott kifejezést, hogy Bel­gium és Hollandia után Anglia most Lengyelország határait is biztosítani fogja, Anglia a baráti szerződésekből teljesen ki fogja hagyni Oroszországot és Lengyel- országra bizza, hogy a szovjettel milyen mérvű szövetségre kíván lépni. London, április 1 Chamberlain nyilatkozatának korszakos fontos­ságot tulajdonítanak, mert ez je­lenti a végét Anglia passzív maga tartásának, amellyel mindezideig a szárazföldi európai államokkal szemben viselkedett. Anglia első­sorban tengeri védelemben kivánji részesíteni Lengyelországot a Balti tengeren. Hírek szerint Chamberlain héiőn újabb fontos nyilatkozatot tesz. Newyork, április 1. Roosevelt elnök állandó összeköttetési tart fenn Angliával. Nem kétséges, hogy Amerika, ha katonai segít­séget nem is, de anyagi támo gatást fel étlenül nyújt Angliának szüaség esetén. Amerika külön­ben nagy érdeklődéssel kiséri az európai eseményeket. London, ápri is 1. Anglia nem­zetközi értekezletet akar össze­hívni, amelyben Lengyelország, Magyarország és Románia is részt venne. Berlin, április 1. Hitler az egyik csatahajó vízrebocsátása ünnep­ségén nagy beszédet készül mon­dani. Világszerte nagy érdeklő­déssel várják a szavait. — Qöb- beis megérkezett Rodos szigetére. pengő töke mamár 35.000 pan göre nőtt [fel. Most Rrpofcka, Hegy magas és Szigliget gazdái Meizler Károly dr. képviselő iöz fordultak s ké rik járjon közbe, hogy a 10 éven át befizetett kamatokat tekintsék teljes kamatfizetésnek, hiss idő­közben rendezték a védettséggel a gardák adósságát, igy az ere­deti tőketartozás marad majd fenn, amit könnyű szerrel meg tudnak fizetni. Az adósságnak ilyen értelem­ben való rendezése üdvös és fon­tos volna, mert ha a törlesztést állaadóan csak a hátralékos ka­matokra fordítják, sohasem végez­hetnek az adóssággal. »939. április 2. Folytatódnak az áradások. Gyula, április 1. A Fehérkörös és Feketekörös átszakitották gát­jukat és borzalmas pusztítást okoznak. A mentési munkálatok egész éjjel folytak és alakósságot ásóval és kapával felszerelve ki­rendelték árvédelmi munkálatokra. Ipolyság, április 1. A megáradt Ipoly folyó vizének magassága majdnem 5 méterig terjed már. A berlini magyar kőnyomatos, amelynek néhány közleményét már ismertettük, most megjelent számában megint közöl olyan dolgokat, amelyek közelről érin­tenek bennünket. Örömünkre szolgálna, ha ez a közleménye hű kifejezője volna a németor­szági közvéleménynek. »Nyitott szemmel lássuk a jövőt“. Ez alatt a cim alatt írja a következőket: — A Szlovák állam függet­lensége, az új állam elismerése a németek által igen fontos poli­tikai tény! Megcáfolja a liberális köröknek azt az állítását és jö­vendölését, mintha a németek egymás után fel akarnák falni a délkeleti államokat! Németország megszüntette a cseh államot, mert nem tudott beleilleszkedni a békés népek sorába. Magához csatolta ezt a 6 milliós népet, hogy vége legyen annek a kom­munista agitációnak, amely évek óta veszélyezteti Középeu- rópa civilizációját. Mi, magyarok, politikailag sokkal iskolázottabbak vagyunk, semhogy félreismernék azt az adott helyzetet, amelyet Szlovákia függetlenitése szült. Szlovákia vissza fog térni a ma­gyar állam kötelékébe. Minden külső kényszer nélkül! Nekünk csak egy a feladatunk: türelem­mel várni, várni az eseményeket. A németek katonai biztosítása csak annyit jelent, hogy a szlo­vák államot megtámadni nem lehet. De ki részéről érheti tá­madás ? Sem Lengyelország, sem Magyarország részéről, igy tehát ennek a megállapodásnak az éle a szovjet ellep irányul. Teremt­sünk rendet országunkban, való­sítsuk meg az annyira szükséges reformokat, erősítsük nemzetün­ket, államunkat, ápoljuk jóviszo­nyunkat német szomszédunkhoz, adjuk meg a ruszinoknak az ígért autonómiát, cáfoljuk meg tettek­kel azt a híresztelést, mintha kisebbségeinket el akarnók nyomni, teremtsük meg azt az Uj Magyarországot, amely kifelé és befelé erős és igazságos és Szlovákia magától vissza fog térni a régi magyar állam köte­lékébe és Németország ezt nem fogja ellenezni! Németországnak érdeke egy független, erős ma­gyar állam a Kárpátok meden­céjében. Mit ir a francia »Oeuvre*? Másik közlemény. A francia „Oeuvre* baloldali lap, nem le­hetne tőle megkívánni, hogy a műit hetek eseményein tapsoljon. Annál érdekesebb egyik cikke, amely bizonyos tekinte.ben meg­értést tanúsít. A lap megállapítja, hogy Olaszország és Németország követeléseinek semmi köze az ***'W*«r" ;*■ Három község gazdái a viz- szabályozásra fölvett kölcsön további kamatainak elengedéséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom