Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)
1939-04-16 / 86. szám
4. Zaiamegyei Újság <9ü8. április 16 fciszabidulni a kezei közül. Szabadulása után nyomban be- sletett a keszthelyi csendőrságre, ahol elmondotta még azt is, hogy támadója 14 pengőjét elvitte. Már a feljelentés megtörténte után irtunk erről az estről Most megtudtuk, hogy a fiatalembert Bakter Vendelnek hívják, 29 éves keszthelyi lakatossegéd, akit vas- raverve kisértek be a nagykanizsai ügyészségre s ott előzetes letartóztatásba helyezték. A magyar főváros közüzemei is bemutatkoznak a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Budapestről jelenti tudósítónk: j Az április 28-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár ezidén területében annyira megnöveke dett, hogy a Városliget jelentős részét kellett a vásár céljaira igénybe venni. így azután a vásárhoz csatolták a múlt század egyik remek épületét. Ez a csarnok arról nyújt majd tiszta képet, hogy mivé lesz a legközelebbi években a magyar főváros? A világ minden részéről állandó az érdeklődés a budapesti közüzemek iránt és alig van már a világnak olyan országa, amely ne tanulmá nyozta volna ezeket ez intézmé nyékét. Ezt a tanulmányozást is lényegesen megkönnyíti a vásárral kapcsolatos kiállítás, hiszen itt még a jövő terveit is megismer heti az érdeklődő. A magyar főváros beruházási költségvetése és tervei lehetővé teszik — a többi között, — hogy a Dunaparton Csepeltől Újpestig gyorsvasut röpítse el majd percek alatt a közönséget. Uj hid épül Újpest és Óbuda között, úgy azonban, hogy az új hid középé ről lejáró vezet majd a Margitszigetre. Eltüntetik rövidesen a halálsorompókat és lehetővé te szik, hogy a kocsiutak ne kérész tezzék majd a vasúti síneket. Még tökéletesebben kiépítik Budapest ma is hires alvilágát: a több száz kilométeres földalatti kanálishálózatot. Hogy érik el mindezt? Modellekben, tervrajzokban, dirámákban erről ad majd pontos képet a Nemzetközi Vásár. séjében nem hisznek ugyan, de hihetetlennek tartják a fényképész mesterségét. Klementina néném itt is megtartotta a tekintélyét. Az ő kedvéért ültek egy csokorba, az ő kívánságára örökítették meg ma gukat és neki kedveskedtek akkor, mikor sok huzavona után a szomszéd városból elhívták a „képmestert“. Ez a kép is fekete keretben függött a vitrin mellett. Nem tagadom, a XIX. század kövületének tartottam mindig. A harmadik fénykép sohasem került fekete keretbe s nem is függesztettük a falra. Egyszerű kis amatőrfénykép. Az én művem. Olyankor örökítettem meg Kle mentina nénit, amikor nem tudott róla, amikor egészen természetesen, hogy úgymondjam, hétköz- napiasan viselkedett. Azután történt ez, miután Domonkos bácsit kikisértük a temetőbe, az ütődött Karcsika bekerült az ideggyógyintézetbe, a végtelenül naiv Eleonóra néni kislánya világhírű színésznő lett, az erőszakos Anna kisfia, a Kálmán három asszonytól elvált, a szolgálatkész Pistike neves bank- igazgató hírében állt, szóval akkor, amikor már Klementina néni gesztenyehaját öszbecsavatta az élet dere és homlokát ráncokba vonta a családja miatt érzett sok-sok gond, bánat, keserűség. Klementina néni épen a temetőben van Domonkos bácsi sirja előtt. Imádkozik. Pici kis bőrzacskók vetnek árnyékot az álla körül, egy cédrusfa ága hajlik a feje fölé. A fényképhangulatnak hire-hamva sincs. Természetes, áhitatos és bensőséges ez az arc. Ez az én igazi Klementina néném ! Nem kereteztem be a képet soha, nem függesztem a falra s csak a legjobb barátaimnak mutatom meg. Az első kép az ő diadalmas ifjúsága; második a családi királysága volt; ez a harmadik pedig az igazi embersége. Már nem félek tőle. Szeretem. Megtudtam egy nagy titkot. Azt, hogy a szenvedés teszi igazán emberré az embert . . . Dávid Tibor Testvér ne csüggedj! Országos ipartestületi értekezlet lesz BudaTestvér! Ha néha úgy érzed talán, Hogy csordultig van a keserű pohár S hiába minden: erő I Akarat! Nem bírod tovább a golgotás utat! Testvér! Ne csüggedj! Remélj! Nincs veszve semmi, amíg hited él. pesten. Az Ipartestületek Országos Központja május 9-én országos ipartestületi elnöki értekezletet rendez Budapesten. Ezen a kéz müvesipari munkaalkalmak terem lésével, az irányárak és árrombo lás kérdésével, a jogosulatlan iparűzés elleni küzdelemmel és Zz ipartestületi szék hatáskörének kiterjesztésével foglalkoznak. Napirenden van még az OTI törvény reformja, az önálló iparosok öregségi biztosítása és segélyalap fölálítása, hitelügy, adósságok konvertálása, továbbá a termelő- és fogyasztóhitel rend szer megszervezése. Mikor az élet könnybe jajba fúl, Sorvasztó bánat száz tövise szúr, Körötted éj van s a bús éjszakán Nem rezdül át egy csöppnyi fénysugár. . . . Testvér ne csüggedj! Reméli / Nincs veszve semmi, amíg hited él! Akit szerettél; s minden aki él, — Nem érted hogyan ? Nem tudod miért ? — Ellened fordul; köveket ragad S már már leroskadsz kereszted alatt. Testvér! Ne csüggedj / Remélj ! Nincs veszve semmi, amíg hited él! Három fénykép. Század-pergető idők folyamán Sok vihar tombol ... S az orkán nyomán Bálványok dőlnek, trónok omlanak . . . De a romokon új élet fakad! Testvér! Ne csüggedjl Remélj! Nincs veszve semmi, amíg hited él! Tavasz váltja fel a sivár telet, Öröm követi a könnyeket; S az időkerék, — bár lassan fordul, Minden fájó seb egyszer begyógyul . . . Földi bajokból mindig van kiút, Testvér csak hinni, bízni tudj! W. Erzsébet Színlelt házasságokkal nem lehet kijátszani az állampolgársági törvényt. Klementina néném fiatalkori fényképére úgy emlékszem, mint valami multszázadbeli csodára. Ott függött a vitrin mellett, szé les, fekete keretben. Kisgyermek- koromban székre kellett állnom, ha egészen közelről akartam megnézni. Merev és egyben lágy volt Klementina néném arca. A női öntudat megacélozta s a szépség megpuhitotta. Keskeny ajka finom kis ívben végződött. Állát hosszúkás gödröcske szelte ketté. Homloka sima volt, akár a kicsiszolt carrarai márvány. Derekát fűzőbe szorította. Nekem különösen a nagy fodrokba, c igákba tekert gesztenyeszínü haj., tetszett. Ebben, mindig a hajban láttam a nőiesség igazi jelét és melegségét. Mondom, úgy emlékszem Klementina nérimre, mint a mult- százri csodájára, domonkos bácsi, a férje, ezerszer is elmondta: "Olyan az én feleségem, akár a rózsafa. Karcsú, illatos és gyönyö- rü„. Néha huncutkodva hozzátet te: “Meg szúrós . . .„ Ilyenkor Klementina homloka felhőbe bo rulí. Egy szempillantással rendre parancsolta az urát. S ha Domonkos bácsi tartott tőle, mi valóban nagy tisztelettel vettük körül. A másik fénykép családja kö rében ábrázolta Klementina nénit. Kerti karosszéken ült középen, mellette jobbról a férje. Mert bár mindig éreztette a fölényét s megtartotta az elsőbbségét, fényképeken és sétákon jobbjára parancsolta Domonkost: “A férfi helye a jobboldal, Domonkos uram és nem szolgám“. Hát itt is jobbról ült Domonkos bácsi, kinyitott kabáttal, fehér mellényén széles arany óralánccal, lűhe- gyesre fent bajusszal. Mögöttük a család foglalt helyet. Az örökké izgága Dorottya, a végtelenül naiv Eleonóra, az erőszakos Anna néni, a skatulyatiszta Józsi úr, a szolgálatkész Pistike és az ütődött Karcsika. Egy óriási körtefa árnyékában ültek. Látszik, hogy fényképhan- guiat töltötte el a család tagjait. Ünnepélyesek és kimértek, mél- tóságosak és végtelenül komolyak. A lencséből kiugró kismadár meBudapest, április 8. Az utóbbi időkben gyakran fordultak elő olyan esetek, hogy külföldi állam - polgárok és olyanok, akiknek az ország területén való tartózkodásuk állambiztonsági és gazdasági szem pontból nem kívánatos, a házasság intézményét visszaélésekre használták fel. Színlelt házasságra léptek pénzen megvásárolható magyar állampolgárokkal és ezzel az érvényben lévő állampolgársági törvény értelmében automatikusan magyar állampolgárokká lettek. Mivel a magyar államnak az ilyen uj állampolgárok nem jelentenek nyereséget, s az Üzletszerű összekeléssel a házasság intézményének hitelét rontják, a belügyminiszter rendeletet adott ki melyben
