Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)
1939-04-16 / 86. szám
1939. április 16. Vasárnap. Peielös szerkesztőti er ß oly Perese. íiserfeeaztöaég és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, S áchsoyi-téf 4. :, ............ Telefonszám 328. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora >1élatáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1*90 pengő, évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás Érdekes események élőit áll a magyar belpolitika. Minder, jel arra mulat, bárha a legilletékesebb helyeken nem is beszélnek határozottan, — hogy április végén vagy május elején feloszlatják a kapviselöháiat és májusban megtartják az új országgyűlési képviselői választásokat. A ház feloszlatással nem csak egy parlamenti ciklus zárul, de eltQnik egy rendszer, amely bosi- szú ideig uralkodott és amelyet hosszú uralma alatt olyan erősen ostromoltak úgy a parlamentben, mint kint a népnek szóies rétegeiben. A nyílt szavazás helyébe a titkos szavazás lép az egész vonalon. Elérkezett tehát az az idő, amikor választások alkalmával nem lehet a lelkeken lipródni. Mindenki külső befolyástól mentesen gyakorolhatja alkotmányos jogát. Szavazással nem lehet érdemeket szeretni, érvényesülni, de a szavazás miatt nem is fenyeget senkit sem veszedelem, mert nem tudható, ki melyik pártnak a jelöltjére szavazott. A választódnak akarata és elhatározása lesz a döntő abban, hogy ki juthat mandátumhoz. Hogy ez az új módszer hogyan válik majd be nemzed és keresztény szempontból, azt megjósolni lehetetlenaeg. Nem a választójog az, amely nemzeti életünknek mérhetetlen károkat okozhat, hanem a feldőííenség, amit a lelketlen izgatások felhasználhatnak. A titkosság módját adja, hogy a szavazat rejtve maradjon, bárha az nem is szolgálja a keresztény és nemzeti irányt, amely létérdeke a nemzetnek. Az államnak tehát módot kell találnia arra, hogy a felelőtlenséget kiküszöbölje. Azok a szavazécédulára odarajzolt keresztek a felelőtlenségnek nagyon jó takarói; még a lehetősége sincs, hogy valaki megmondhassa, ugyan ki rajzóba . . . Már itt a kezdetén a dolgok- nak kell a felelősségérzetet elindítani a magyar közélet elfoglaló útjára, hogy az egész törvényhozásunkon és annak minden, tevékenyen befotyó tagjában biztos záloga tegyen magyar életünk boldogulásának. A régi rendszer elmúlásával kapcsolatban nem ári vissiapiian - tani a legközelebbi múltban lezajlott parlamenti eseményekre, amikor az igentisztelt honatyák közűi egyesek — megfeledkezve a hely és tárgy komolyságáról, olyan vitát rögtönöztek, vagy olyan megjegyzéseket kockáztattak meg, amelyek épenséggei nem illenek a magasztos pillanatok hangulatához. Nem volna szabad megengedni, hegy egyesek ennyire megfeledkezzenek nagyszerű hivatásukról. De nemcsak nálunk, hanem külföldön is, ahoi népképviseleti {örvényhozás van, megtaláljuk a kilengéseket, amin pedig nem is volna olyan nagyon nehéz segíteni, cstk egy kissé erősebb tárgyalási szabályokat kellene hosni. A megintéd, a figyelmeztetés, a ház megkövetése, amint látszik, nem riaszt el egyesekei attól, hogy erős felindulásukban el ne ragadtassák magukat. Az kellene, hogy becsületsértö kifejezéseket ne lehessen büntetlenül használni. És aki azt megteszi, épen úgy feleljen, mintha parlamenten kívül tette volna. Minden kijelentésért való helytállás az, amely meggondolttá, higgadtá teszi az embereket; viszont az a gondolat, hogy a védettség mentő palást, vakmerővé teszi őket. Nem vagyunk ellene a vitának, de mégis elképesztő dolog, hogy ahol a nemzet jövőjéről döntenek, milliókat érintő törvények szüleinek meg, sokszor a legko molysbb tárgyalásnál hol gyermekes viccelődések, hol becs ménő sí ójátékok, máskor meg iúiyos sértegetések röpködnek a levegőben. Amikor ennek a lebe tőségnek megszüntetését kívánjuk, mellette vagyunk, hogy a nemzet képviselői szabadon elmondbas aás véleményüket minden, akár nemzeti életünket, akár a társa daimat és a nemseti kultúrát érintő dologról. Minden magyar dolog kívánja, sőt — ha nem volna meg, követelné a szabad véleménynyilvánítást — az úgynevezett szólásszabadságot, tehát a tárgyi okfejtés lehetőségét, de nem Mérünk a tárgyalási mód féktelen szabadságából. Ez a szabadság felelőtlenné (esi, ami pedig az erköcsi világrendnek mérhetetlen kára. E;i a felelőtlenséget meg keil szüntetni. fi pápa szózata a katolikus nőkhöz. Rómából jelentik: XII. Pius pápa tegnap délelőtt kihallgatáson fogadta a katolikus nöszö- vetségek nemzetközi nagygyűlésén résztvevőket, köztük a magyar küldöttség tagjait is. A Szentatya beszédet intézett az asszonyokhoz és leányokhoz és felemelte szavát a materialista önzés ellen, amely a szociális életet egyre inkább az egyén érdekei nek és az egyének közti versen gésnek veti alá. Ezen a hibán, mondotta a pápa, nem lehet olyan rendszerrel segíteni, amely maga is materialista szellemmel van áthatva, az egyetlen megoldás az Istenhez való visszatérésben található. A Szentatya erre a munkára hívta fel a világ katolikus asszonyainak és leányainak figyelmét, mert ezzel nemcsak az egész emberiségnek, de saját maguknak és nemzetüknek is javára szolgálnak. Angol lapok Magyarország történelmi igényeiről Romániával szemben. Olaszország és Németország élesen elítélik Chamberlain és Daladler nyilatkozatait és rámutatnak arra, hogy Románia és Görögország függetlenségének garantálása a bekerítés! politika folytatását jelenti. Ezzel szemben a francia és angol sejtó enyhülésről ir. Az angol lapok egy része helyteleníti, hogy Chamberlain engedve a francia kívánságnak garantálja Románia függetlenségét, tekintettel arra, hogy ezáltal Anglia akarva, akaratlanul európai örvényekbe sodródott. A lapok részletesen foglalkoznak Magyarország történelmi idényeivel és rámu'a nak arra, hogy Erdélyben kétmillió magyar él. Ugyanakkor Bulgáriának is vannak revíziós követelései Romániával szemben A felsőház ülése. A felsőház mai ü'ésén a zsidótörvényt íárgyallák. Görgey előadó ismertette a javaslatot és hangsúlyozta, hogy zsidókérdés rendezésére sürgető szükség van, elsősorban azért, mert a zsidóság számarányéi messze meghaladó arányban vesz részt a magyar életben. Bezerédy István nem fogadta el a javaslatot. Serédi Jusztinián hercegprímás az Egyház és a püspöki kar nevében szólóit a javaslathoz. Teljesen tudatában van annak, hogy a magyar nemzetnek önvédelemre van szüksége. Az Egyház már régóta hatco! a liberális sajtó, színház, mozi és kulturélet ellen. Ez a harc nemzeti kötelesség ts. Mindennek ellenére anélkül, hogy a zsidóságot védelmezni akarná, megjegyzi, hogy a keresztség érvényes s a megkeress teiéstöl bárki az Egyház tagja lesi. Kétségtelen, hogy vannak megkereszteltek, akik visszaértek ezzel a szentséggel, de vannak zsidóból lett jó katolikusok is. Lapzártakor az ülés folyik. Iparosok kedvezményes üdülése Hévizén. Az Ipartestületek Országos Központja folyó évben is megnyitotta hévízi gyógyielepét a gyógyulást kereső iparosság és családtagjai elölt. A gyógytelepen a a szegénysorán iparosok teljesen ingyen, mig más iparosok méltányos díjért 18 napig tartó üdülést, gyógyulást szerezhetnek. A gyógytelepi tartózkodás diját altruist,ikusan, önköltségi árban állapították meg és ezért a hévízi fürdőié szoruló iparosság minden nehézség nélkül igénybe veheti azt. A fürdőt nemcsak az iparosok saját személyükben vehetik igénybe, hanem feleségük, gyermekeik, síü'eik részére is kérhetik a beutalást. Feltétele ennek esak az, hogy az illetékes ípar- tesíütet a kérelmet véleményezze. Ezért a kedvezményes áru fürdőt igénybe venni szándékozó iparosok bővebb felvilágosításért forduljanak az ipartestülethez. Hentes is árusíthat kenyeret. A kereskedelmi miniszter egy konkrét esettel kapcsolatban megállapította, hogy a hentesnek jogában áll kenyeret árusítani. A hentesiparos régi üzleti gyakorlat alapján szokott üzletében a heute áruk elfogyasztásához iparigazolvány nélkül kenyeret is kimérhet. Ezt egyébként a kenyér és fehérsütemény forgalombahozata- láról szóló korábbi kereskedelmi miniszteri rendelet is engedélyezi. Arra azonban nincs jogszabály, hogy a hentes milyen mennyiségben adhat el kenyeret. A valóságban a hentesnél csak kismennyiségü kenyeret vásárol nak rendszerint, de előfordulhat, hogy valaki egésznapi kenyér szükségletét is a hentesnél födözi. Viszontelárusiiók részére a hentes kenyeret nem árusíthat.
