Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-06-10 / 132. szám

XXII. évfolyam 132. »ám. Ara I fillér 1939. iúniua 10. Péatok, Szerkesztőség és Széchenyl-tér 4. : kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ■ 1 Telef önszánt 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. ammmvammiáissHKKsssH^wvavavmaBBBBi Előfizetési Arak: egy hónapra 1'50 pengő, negyed* évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. és sorsdöntő kérdési, mindig feltör bennünk a fájdalom. Fáj, hogy annyi szenvedés és megpróbáltatás után jut majd el a magyar nép egyrésze ahojz a röghöz, amelynek szerel­mese. Ha évtizedekkel ezelőtt kezdjük el a most megindult munkát, akkor sok-sok ezer, százezer magyarral lennénk gazdagabbak, erő­sebbek. Jól esik hinnünk, hogy eddigi mulasztá­saink felsimerése és az a komoly szándék, amit e mulasztások pótlása, a hibák helyre­hozása érdekében minden komoly tényező ré­széről tapasztalunk, ledönt minden akadályt, elhárít minden nehézséget annak a reformnak! útjából, amely hazánk második évezredének! alapkövét rakja le. Ennek a reformnak egész­séges keresztülvitelétől várható annak a fe­szültségnek levezetése is, ami — sajnos — a társadalmi osztályok között még ma is olyan rutul, olyan kihívóan meredezik. Amerikai méretű ünnepségekkel fogadták az angol királyi párt Washingtonban. A feszültség levezetése. Mezőgazdaságunk állapota az ország jövő­jére döntő befolyást gyakorol és azért a mező- gazdaságról s a vele szoros összefüggésben álló állattenyésztésről az utóbbi időkben sok- szó esik. A mezőgazdasági bizottságok gyű­léseinek munkája ennek az egymásba kapcso­lódó két kérdésnek tárgyalásában merül ki. Vármegyénk közigazgatási bizottságát is ál­landóan foglalkoztatják ezek a kérdések, ame­lyek a földbirtokreiörmuak, a kishaszonbér- leli rendszernek előrevetett árnyékai. Az elő­ző hetek eseményei pedig bőségesen igazol­ták azt a megállapítási, hogy ma minden po­litika tulajdonképen gazdaságpolitika. Nem volt komoly tényező, aki beszédében nehangf- sulyozta volna a gazdasági és szociális hely­zet javításának, reformjának feltétlen szükség gességét. E reformok közül természetesen a földbirtokreform emelkedik ki. Sokan féltik az ország jólétét, gazdasági helyzetét e reformtól, de többen vannak, akik nem látják sötétnek a helyzetet. Az pedig nem vitatható, hogy a bekövetkezendő változás­nak alaposnak, megfontoltnak kell lennie. Min den részletkérdésre ki keli terjednie. Az egyes országrészek megfelelő igényeihez is alkal­mazkodnia kell, mert csak ilyen módon ér­hetjük el ázl a hatást, amit a magyar 'föld népének javára akarunk. A kormánynak tehát a kérdés megoldását erősen kell szorgalmaznia, mert a belső erők feszültségén enyhíteni, azt mindenáron leve­zetni kell. A kormányban és vezetőjében megf- van ennek a nagy horderejű kérdésnek megj- oldására szükséges látókör. Éhez csatlakozik még az ország népe részéről kifejezésre jut­tatott bizalom is. Erre a kettős szilárd alapra nyugodtan lehet építeni. Mert csak az a fontos, hogy a földbirtokreform kérdése valóban a gazdasági elveknek és a szociális igényeknek megfelelően kerüljön megoldásra. Ne burjánoZzék fel körülötte a fe­lelőtlen szavak és igények bozótja. Igényeket elvégre a végtelenségig le­het fokozni, d\e a megoldásnak a való­ság szab határt. Ha ezt az alapot elhagyjuk, akkor bizonyos, hogy a kérdést egy arasznyival sem visszük előre, a lulajdonképeni célt nem érhetjük el. Nemzedékekre kihaló időkre kell most re­formokat végrehajtani. Ezekre a jövendő re­formokra kell építeni országunkat a második ezerév kezdetén. Éhez pedig komoly meg­fontolás, alapos körültekintés, biztos jövőbe­látás kell, nem pedig a hordó tetejéről való könnyelmű ígérgetés, meghatározott számú hol dák juttatásának Ínycsiklandozó bejelentése. A haladás menzetét biztosítani kell. Aki a reformot elgáncsolni, vagy hátráltatni akarja, az csak a feszültséget fokozza, amely végre is kirobbanást, tehát pusztulást idéz elő. Ugyan­ilyen eredményifér el az is, aki egyszerre akar mindent, tehát a fokozatos haladás elvét sut­ba dobja. A felelősséggel pallérozott aggyal vég­zett munkának van csak értékes gyü­mölcse. Ami ezen 'kívül esik, aligha vehetjüli számításba. Amikor végiggondoljuk ezt a roppant nagy Washington, június 9. Az angol királyi párt fényes ünnepségekkel fogadták Washington­ban. VI. György király és felesége megérke­zésük után a pályaudvar elnöki várótermébe mentek. Hull államtitkár itt mulatta be Roose­velt elnököt a királyi párnak. A bemutatko­zás alatt 21 ágyulövés hangzott el. Amikor az államfők kiléptek a váróteremből, a zene­kar az angol és amerikai himnuszt játszotta. A megalakult menet igazi amerikai mérete­ket öltött. Az élen motoros alakulatok halad­tak, majd az összes amerikai fegyvernemek következtek.. A levegőben a nagy amerikai London, június 9. Halifax lord külügymi­niszter a lordok házában tegnap nagyobb be­szédet mondóit az európai kérdésekről. Han­goztatta, hogy az angol kormány vállalkozott Lengyelország, Románia és Görögország füg­getlenségének megvédésére. A török kormány- nyál még folynak a tárgyalások, a szovjettel is tanácskoznak, de még egy-két nehézséget el kell hárítani a megegyezés utjából. Német­országgal is keresik a békét, mert Anglia hajlandó minden tekintetben a békés meg­oldásra. Az angol kormány egyoldalú állás- foglalásokat nem ismerhet el. Vannak Euró­pában háborús veszélyek, de meggyőződése szerint a háború nem elkerülhetetlen. Ha összeütközésre kerülne a sor, nem 'kétséges a győzelem. El akarják kerülni a háborút, minden államban megvan a jójjnjduiat a békés tárgyalásra. i ' Az angol és francia vezérkar közölt megál­lapodás jött létre, amely szerint háború ese­tén a két ország szárazföldi hadseregének francia, a tengeri és a légi haderőknek pedig angol főparancsnoka lesz. Megtörtént Angliában a 20—21 éves hadkö- lelezetteknek lajstromozása. 19 .000 ifjút írtak össze, akik közül 4.000 jelentette ki, hqgy nem Idvánnak katonák lenni. légelháriló ütegek óriásgépei dörögtek. A nagy meleg ellenére milliók és milliók álltak sor­falat az útvonal mentén. A tűző napon egy ember napszurásban meghalt. A király és felesége az angol követségre hajtattak. Este Roosevelt elnök díszvacsorát adott VI. György tiszteletére. Pohárköszöntőjében an­nak az óhajának adott kifejezést, hogy az •angol-amerikai barátság elmélyülése felette fon tos a nemzetközi élet alakulásában. VI. György válaszában kijelentette, hogy a jövő majd megmutatja, milyen komolyan veszik az angolszász államok ezt a szoros barátságot. Az angol kormány eljuttatta Párisba azt a válaszjegyzéket, amelyet Moszkvába kíván kül­deni a szovjetnek adandó válaszképen. Az angol kormány terve szerint, ha rend­kívüli események pem jönnek közbe, novem­berbe megtartják az általános képviselőválasz­tásokat. ( Róma, június 9. Halifax beszéde nagy fel­tűnést keltett Rómában. Bár á Lapok nem Gizi­nek sok kommentárt a beszédhez; megjegy­zik, hogy Halifax a béke olajágát nyújtotta Németország felé. Ez a tény pedig egyma­gában is nagy esemény. ______________________________ ’ " "i 1 Ha lálra gyötörték a tótok a nyitrai prépostot. A tótok Szmida Kálmán nyitrai prépostot közismert magyar érzelme miatt az iítavai bőr tönbe internálták. Illaván a 75 éves prépost megbeLegedett s most nagy gyötrelmek után meghalt. A tó­tok úgy látszik semmiképen sem nyugosznák. Az angol külügyminiszter beszéde az európai ügyekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom