Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-06-04 / 128. szám

4 ZAL'AMEGYEI ÚJSÁG iSSÍ) június 4. ; ""’nr: : ! ’H"­■^rii<w*5BMKMM8ig3'iiniiBiriMiBHwrMiBin,||i innmnn i i>CT!iM'nOTiimawig8» mm mondanom az érzéseimet. Hiszen az embe­rek ne® is tudják elképzelni, hogy mást is tudok, mint kattogni, megállás nélkül sóLálni és mutatni azt, amit senki se ismer, de min­denki tudni akar: az időt. A szív áz ember- természet zsebórája és az óra az élet szivqj. Mindegyikét ugyanaz a rugó élteti: a titok. Ki tudná megmondani mi az idő ? Válto­zás ? Mindig más ? Nem egészen- Nagy ti­tok, folyás, szaladás és zuhanás, óra, perc, pillanat — sokszor egy pillanat alatt többet élünk, mint máskor egy év alatt. Az idő ;csak hüvely, amiben titkok játszódnak le. Én, aki csak a titkok felszínén járok és mutatom az úgynevezett perceket, nagy za­varban vagyok. Sokat szerelnék beszélni, de nem szabad, mert elkésem. Ilyenkor aztán nagyon szidnak az emberek. Egy kis késés, már milliók veszhetnek el; egy percnyi do- logtalanság s már világok dőlhetnek romok­ba. Bocsássatok meg, csak ennyit mondok, sajnálom a boldogokat és sajnálom a szen­vedőket. A boldogokat azért, mert nem nyújt­hatom meg a boldogságukat; a szenvedőket azért, mert nem rövidíthetem meg a szenve­désüket. A: acél. Sokáig azt sem tudták, mivégre vagyok a világon. Amikor még nem ismertek, azért szomorkodtam, mért megfeledkeztek rólam; ina pedig azért szökik könny a szemembe, mert a végletek ásványa vagyok. Engem hasz­nálnak tel mindenre: építésre és rombolásra egyaránt. igen, nagy boldogság megfeszülni a felhő­karcolók beíonhusában és acélgerincemmel fenntartani az épületet; kimondhatatlan öröm rádiótorony alakjában belemagosulni az ég­be és a világ mindeu tájára szétszórni az üzeneteket, a hangokat; csodálatos gyönyörűség világítótorony karcsú formájában a viharok felett trónolni és érezni a zivatarok pattogását, a szelek fürészelését, a vizek csattogását, mii- közben irányt és kiutat mutatok az embe­reknek .De nagy bánatom is van. Belőlem gyártják a bilincseket, belőlem öntik a tankokat 'és én gázolok át háborúban a gőzölgő embertcs lekén és nyálkás vértengeren. Beszennyeznék sokszor az emberek. Ha balta vagyok, ak­kor is az egyik ember fát aprít velem s kenyeret keres a segitségtemmtel, a másik azon ban agyonüti velem emberlestvérét. A végle­tek ásványa vagyok. Jói nőin a acélnak lenni és jó volna az em­bert szolgálni, ha az ember nem önmagái szol­gálná csupán, hanem azokat a nagy igazsá­gokat, amikért mindnyájan élünk. Zokogni szeretnék, mikor nem értenek meg. Törődje­tek már egyszer velem is. Az ember is acél., a teremtett világ gerince, éljen hát úgy, minit az eszmékért lelkesedő teremtménynek élnie kell. Igazságban, jóságban és szépségben... Dávid Tibor. KERTI ABROSZ 350 drb- szebbnél-szebb ■abroszból választhat P. 2.80-tól kezdve SCHÜTZNÉL. Ilyen a huszadik század embere! A nagy világlapok mosolyogva foglalkoznak azzal a hisztérikus tömegjelenettel, amit egy filmszínész érkezése okozott Londonban. Az érdekesség ott kezdődik, hogy a kérdéses vo­naton, amelynek érkezése a tumultust kivál­totta, három hires ember uLazolt. Éspedig a sutherlandi herceg, Toscanini karmester és egy Brisson nevű hires angol színész. Ahogy a londoni pályaudvarra megérkezték, a per- ronon egy, körülbelül kétezer nőből álló izga­tott tömeget láttak) s a három hires ember kö­zül természetesen mindegyik azt hitle, hogy ez a tömeg őrá kiváncsi. Amikor a .vonatról le­szálltak, hamarosan megtudták, hogy a tömeg nem őket, hanem egy Spencer Tracy nevű filmszínészt vár. de a bajt már nem kerülhet­ték ki, A megvadult tömeg ugyanis a vonat elé hullámzóit és a már leszállt Toscaninit úgy odanyomta az egyik máiharakományhoz, hogy kalapját vesztette, ruhájáról leszakadt a gomb Íjai, s összegyűrődött rajta minden. Szoronga­tott helyzetéből csaik a rendőrség tudta kisza­badítani, s ‘magasra emelve egy taxiig elszállí­tani. A sutherlandi herceg a Iában több he­lyen megsérült és szintén csak hosszú idő múlva tudott autójához jutni. Az utasok közül többen kalapjukat, táskájukat, vagy csomagju­kat vesztették el. A várvavárt filmszínész és felesége, amikor meglátták, hogy a többi utas­sal mi történt, bennmaradtak a vonatban s onnan nézték rémüldözve a tumultust. A rend­őrség tehetetlen volt, de végre az állomásfő­nöknek jutolL eszébe az a mentő gondolat, hogy a vonatot kitolatja egy mellékvágányra. Innen csempészte azután be a rendőrség őket a városba. Nagy újítás a Schütz-áruházban Zalaegerszeg, június 3. Egymásután csino­sították portáljaikat a zalaegerszegi üzletek, egy áruház maradt meg a regi literetek mel­lett: nem kövelte a Lobbi cégeket és még min­dig a régi falak hirdetik a nagy jubileum felé közeledő üzlet nagyszerűséget. A Scliütz- áruliázról beszélünk, amely kívülről szürke de benl a legragyogóbb képei nyújtja a leg­pompásabb ruhaktelmék ezernyi színárnyala­tával. Még egy újítással lepte meg a cég a város közönségét: az utóbbi időben hét ke­resztény alkalmazottat vett fel a cég kötelékü­kébe. Úttörő munkát végzett a Schütz-áruház fezen a téren, mfert a zalaegerszegi kereskedé­sekben sok helyen nem áll arányban az ai- j kalmazoltak száma a zsidótörvény intenciói- í ivat s előbb-utóbb végre kell hajtani az Intéz- 1 kedéseket. E heti expresszhirdetésem a legkényesebb igényeket is kielégíti. Férfi ingeit és nyakken­dők, harisnyák, zoknik. Dr. Toldy Imre Divatház Zalaegerszeg. Telefon 84. A nagy raktár gyönyörű anyagát tehát most már keresztény alkalmazottak kínálják a ve­vők százainak, akik naponta megfordulnak az üzletben. Bizonyosan éljön majd az az idő is, amikor az áruház külseje is igazodik a mai élethez és átformálódik a hatalmas áru­ház. Egyelőre a fontosabbik rész megtörtént, belső átalakítás történt, ami ma a közóhaj.» Divatos férfi ing, jó minőség 4-95 Horváth Jenő divatüzletében. Plébánia épület. Tel.: 112, Dohány és alkohol. Ne igyunk és ne dohányozzunk. Ezt a kö­vetkeztetést kell levonnunk egy most kiadott igen értékes statisztikai munkából, amely ar­ról számol be, hogy milyen mértékben tize­deli az emberiséget az érelmeszesedés. A do­hány és az alkohol hatása nem is volt kétséges soha, egy pillanatra sem, amiért azonban, most szővátelték, annak célja nem Is az, hogy vizet prédikáljunk és a fogunkat szívjuk kétségbeesésünkben- Feltűnő a statisztika számadataiban az a kedvező helyzet, amit nők foglalnak el e betegséggel szemben. Eb­ből a kedvező számarányból! a statisztikusnak azt a következtetést kell levonni, hogy at hölgyek nem isznak és nem dohányoznak, legalább is olyan mértékben nem, ahogyan a férfiak. Ez a magyarázata annak, hogy sokkal több a 80 éven felüli asszony, mint az ilyenkora férfi és a nők körében sokkal ke­vesebb a hirtelen halál. A nyugodLabb, iz­galom mentesebb, kiegyensúlyozottabb életre mulat ez és természetesen elsősorban az erősi tartózkodásra a bortól és a dohánytól. A sta­tisztika adatai komoly, reális számok, — azokkal nem igen lehet vitába szálllni. Ám mégis felmerül az a kétség, hogy minek higyjünk jobban, a saját szemünknek, vagy a rideg számadatoknak? A saját szemünkkel ugyanis azt látjuk, hogy bármerre járunk, bárhová megyünk, a hölgyek versenyt do­hányoznak az urakkal, sőt elismerésre mél­tó ambícióval igyekeznek túlszárnyalni a gőz­mozdony pöfékelőképességét is. A dohányzó, a férfias nő típusa nem egészen új jelenség, de mégsem volt annyira általános, mint nap- jainkl>an és ez a tény a szemünkben lénye­gesen befolyásolja a számadatok helyességéti Lehet, hogy majd egy későbbi statisztikai összeállításban ennek1 a nyomát is megtalál­juk, egyelőre azonban az a helyzet, hogy a hölgyek a statisztika jóvoltából élvezik azt az elméleti értékű megállapítást, hogy ők egészségesebbek, mint a férfiak. Tény, hogy hosszabb életűek, de hogy egészségesebbek volnának, abban kételkedünk. Mi. rövidéletü és IjeLeges férfiak, a hosszú életet nem iri­gyeljük a hölgyektől és ennek kedvéért éppen úgy nem szokunk le a káros nikotinról, mint ahogyan a aiők sem mondanak le arról, hogy az életüket izgalmassá és kiegyensúlyozatlan­ná legyék. ; NŐI ÉS FÉRFI balonkabátok, esőköpenyek, esőernyők, botok, nagy választékban Tóth szabónál. .(::)

Next

/
Oldalképek
Tartalom