Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-05-14 / 111. szám

4 ' ! -• • •

_______■Pi

ntes Ferkó

— Novella —

A villámok rokkafáján sűrűinké te viharfelhő gomolygott. Méhéből ezernyi-ezer tűz- lángú vipera öllögetle a nyelvét a földre A táltosok sárkányt emeltek magasba. A sárkány iromba hosszú farka fákat csavart ki tévestől, egy templomtornyot is kettétört derékban S a vihar rokkáján megperdült a zivatar orsója. Aztán tömött szálakban megeredt az eső.

Szabó Ferkó kinézed az ablakon, barna szeméből a félelem, a rettegés, a borzalom zöld fénye csapódott az égre. Megnevezhetetlen mélyről buggyant fel benne az elkeseredés, munkában megcserzett két kezét feliemelte a magasba, acélbametszett arcára épen rátüzött egy villám éktelen sziki-ázása.

—/Jaj, a szállóm* a szőllőm !

Veri, a felesége rémülten ránézett. Két ijedt macskához hasonlított a szeme— Ferkó, mit teszel '? !

— Jaj, a szőllőm* a szőllőm !

Vágtában szaladt Szabó Ferkó, nem nézett az emberek arcába. A faluvégen egy öregasz- szony terelte haza a récéket, hamuszürke arcán meg-megcsillanl az égi viperák fényes szlszegése. Eszelősen jajgatott.

— öklömnyi jég esik, jaj !

A szÖllőhegyek alatt hirtelen, talán a földből nőtt ki éppen, vagy a táltosok varázsolták oda, Púpos Jancsi állta el az útját. Foggal születeti a Jancsi, meg is harcolta a harcát az egyik bikává változott táltossal, de vesztett szegényke. Azóta bénán, betegen, púposán él a faluban s Púpos Jancsinak csúfolják Javasnak, jövendőmondónak, tudósnak mondják És ezerszer jaj annak, kinek elállja az utjai. Az első pillanatban Szabó Ferkó is megtorpant, fagyos ljorzadás i'ulott át a gerincén, aztán minden erejével vállon ragadta Jancsit és félrelökte az utjából . Dolga volt.

— Púpos, agyonliporlak ! Vigyázz ! A szől- löm !

És száguldott tovább.

Mikor a szőllőbe ért, kinyitotta gyorsan a présház ajtaját és hét üres méhkast lerángatott a padlásról s a szőllőtőkék közé sietett. Hét karót kitépett a földből, gyengéden lei hajtotta a magas vesszőkét s az üres kasokat félve ráteritette hét áldott töltene. A jég már egyre szakadt, ülötte-verte a homlokát, a tarkója is sajgott a fájdalomtól, de nem engedett Aliét üres méhkassal hét egyeledő szol- lötökét megmentett magánakDolgavégeztével a pince ajtaja elé állt s onnét nézeti a munkájára. A jég fehérein, darabosan, ferdén csapkodott, cafatosra, rongyosra tépte a tenyérnyi szőllőleveleket, ilt- ott a barna vesszők egészséges héját is te bántotta s a zöldesfehér vesszőbél fájdalmasan könnyezett. A féligérett fürtök megrepedtek) |S a piros szemekből kicsordult a mézes, ragadós must. De Szabó Ferkó mégis dacos vi- jdámsággal örvendett, káromkodott is.

— Na, jégeső, fogj ki az eszemen! Zuzdd széjjel a szemeket a méhkas alatt! Na, jégeső, na!

5 mikor a jég zuhanása megszakadt és a

sárkányl már hetedhéterszágig is elvitték a táltosok, Szabó Ferkó kiballagolt a szőllőbe. Leemelte az üres méhkasokat- Az épen maradt zöld vesszők tüstént kiegyenesedtek, szánté kérkedve, büszkén kegyeskedtek, mintha csak ezl mondták volna az agyonszaggalotl fejeknek, fürdőknek és leveleknek: mi megmenekültünk, atyámfiái- r

Másnap már mindenki tudta, hogy az egész dádi határban csak Szabó Ferkó hét tőkéjéről nem verte le a jég a szőllőt. Büszke is volt; rá a Ferkó. Vasárnaponként puccosan kiöltözött, peckesen lépegeted a menyecskék között^ az elöljáróságot is lenézte. Még a biró is tartott tőle. Csupán Púpos Jancsi mondogatta mindig:

— Én am mondó vagyok, emberek, hogy nincs rajt az Isten áldása Szabó Ferkó közmunkáján

ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1939- május 14.

Kiváncsi is volt mindenki: Ferkónak lesz-e igaza vagy- Púpos Jancsinak?

Ám, a szüret mindent megmutatott Ferkó enkezével vagdalta le a hét tökéről a fürtöket, maga sajtolta ki a szemeket, maga töltötte egy pintesüvegbe a drága mustot. Aztán a pintesüveget maga elé tette. Nézte, nézdegélte. S abban a pillanatban, nem tudni miért, nem tudni honnan, islenkisértő gondolata támadt- A dacosság rozsdavörös fénye repdesett a tekintetében Kiszaladt a présházból.

— Hová szaladsz, édes uram ?

A pince elölt szélvetette a lábát, kezébe fogta a pintesüveget és feltartotta az égre- A fejét is keményen felvetette, mintha szembenézne az Istennel.

— Na, Isten, ezt a bort nem Neked köszönhetem. hanem magainnák.. Az eszemnek! Kifogtam rajtad!

Eszelős nevelés rángott végig az arcánDe a gxnyos vigyorgás megremegtette a kezét Hopp! A pintesüveg megingott a markában. Zsupsz! Kicsúszott a kezéből. S jaj. szilánkokra törött a pintesüveg. Istenem! Szétfő- lyotl a szőllő piros vére, magabaszivta a -szomjas föld.

Szabó Ferkó megrémült Mi volt ez ? EL- íulladl a nevetése, elhamvadt a vigyorgása- Nem is lehet megmondani, mit érzett akkor. Csak leroskadt a földre. ráboruU a pintesüveg szilánkjaira és megremegett a válla— Isten, a készet is ©1 veheted tőlem».. Büntetsz ... •

Egyszercsak felugrott, egvlialomba rakta a

hét üres méhkast. Meggyujtotta. Veri. a felesége tehetetlenül nézte.

— Mit csinálsz, kedves uram ?

De Szabó Ferkó megvárta, mig hamuvá pernyedt a hét üres méhkas. És csak azután szólt a feleségéhez:

— Veri, nagy az Isten— Bizony, jó uram, nagy az Isten.

... Estefelé, mikor hazamentek, találkoztak Púpos Jancsival. Nem is gondolták, hogy' a hírük már a javas fülébe jutott. Mert Púpos Jancsi újra elállta Szabó Ferkó útját s bele- ne ve tett az arcába. Csufolódott.

— Na, Pintes Ferkó, félrelöksz-e még az

utadból ?

Ferkó szerette volna egy ütéssel agyonütni

ezt a gonoszkodó jövendőmondót De inkább fakó arccal ránézett az utcai keresztre, ököL beszorította a kezét és legyőzte az indulatját. S megigazította a tarisznyáját. Aztán csendesen szólott hozzá:

— Náladnál is nagyobb az Isten. Púpos Jancsi.

... És attól fogva Szabó Ferkót mindenki Pintes Ferkónak csúfolta.

Dávid Tibor

Választások előtt.

Most aztán van sürgés-forgás Mindenütt az országban.

Jelöltek és önjelöltek Utazgatnak sorjában.

És mellettök a sok kortes Jelentkezik legottan.

Honatyának ki is való Azt ők tudják legjobban ! Munkában van a taktika,

De s ajnos, nincs romantika.

Mert a modern haladás Á múltaknak lyukai ás...

Valamikor réges-régen Voltak zászlók és tollak.

Falvakban és városokban Kortesnótái dalollak.

Ez ma már mind ismeretlen.

Nincs pártzászló, nincsen toll, Kortesnóta sem hangzik föl. — Csak cikk, s beszéd mindenhol.

Az alkalmi sok poéta Hallgat, mert hál más az éra Kortesköltő é, mind bús,

Befagyott a sok rigmus.

—y

Választási biztosok.

A győri kir. ilélőtábla elnöke a lajstromos választási kerület biztosává Hedry Miklós zalaegerszegi járásbirósági elnököt, helyettesévé Nagy- Károly dr. zalaegerszegi járásbirót nevezte ki. Az egyéni kerületek választási .biztosai és helyettesei a következők. Zalaegerszeg: vitéz Horváth Bertalan dr. zalaegerszegi törvényszéki biró, Detre Jenő dr. zalaegerszegi törvényszéki biró- Alsólendva: Pénzes László dr. zalaegerszegi törvényszéki biró. Mojzer Ferenc dr. zalaegerszegi törvényszéki biró Sümeg: Illess Antal dr. sümegi járásbirósági elnök. Molnár Béla dr. sümegi járásbiró- Balatonfüred-Tapolca : Rimay László dr. balatonfüredi járásbirósági eljiök, Segesdy István dr. veszprémi járásbirósági elnök. Zalaszentgrót: Deseő Árpád dr. zala- szentgróti járásbirósági elnök, vitéz Mandics László dr. zalaegerszegi törvényszéki biró. A pécsi kir- Ítélőtábla elnöke a nagykanizsai kerületbe választási biztosul Haám Ernő dr. keszthelyi járásbirósági elnököt, helyetteséi vé Knausz László dr- nagykanizsai törvény- széki bírót, a keszthelyi kerületbe választási biztossá Bentzik Ferenc dr. nagykanizsai járásbirósági elnököt, helyettesévé Hámori Zol-i tán dr. keszthelyi járásbirót jelölte ki.

Rövidülj u nyári ingek,

<

szandalettek

nagy

választékban

i

Horváth Jenő

divatáruüzletében (Plébánia- épület). A legújabb női és férfi divatárúcikkek nagy választékban. Olcsó árak!

— Bár gazdag lehetnék, fohászkodik sok ember- Ez a vágy nem elérhetetlen: Egy három, vagy másfélpengős álLamsorsjegy sok boldogságot valóra válthat. Közeledik már június 6-a. a húzás ideje, vásárolja meg sorsjegyét. (::)

_____________._____________

Pá

lyázati hirdetmény

Zalaegerszeg város és Vidéke Ipartestülete jegyzőgyakornoki állásra pályázatot hirdet

Az állásra az 1922- évi VIII. t. c. 28. §-a értelmében mindazok pályázhatnak, akik főiskolai oklevéllel rendelkeznek

Az állás javadalmazása 80 pengő havi fizetéssel kezdődik.

A pályázati kérvények folyó évi június hó 15-én déli 12 óráig nyújtandók be az ipar- testület elnökségéhez. Később érkező kérvér nyék figyelembe nem vétetnek. Előnyben részesülnek akik közigazgatási, vagy ügyvédi irodai gyakorlatot igazolnak- Az állás f. évi július 1-én elfoglalandó

A pályázati kérvényhez csatolni kell:

1- születési anyakönyvi kivonatot;

2- állampolgárságot igazoló okmányt;

3- erkölcsi bizonyítványt;

4- főiskolai oklevelet;

5- orvosi bizonyítványt;

6. eddigi működésről szóló bizonyítványt.

Zalaegerszeg, 1939. május 12-én.

Az Ipartestület elnöksége»