Zalamegyei Ujság, 1939. április-június (22. évfolyam, 75-148. szám)

1939-04-30 / 98. szám

XXII. évfolyam 98. szám. ára 8 fillér 1989. április 80. Vasárnap, Felelős szerkesztő rHerboly Ferenc. Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. : kiadóhivatal: Zalaegerszeg, . ■ Telefönszánt 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Hitler felmondta az angol flottaegyezményt és a lengyel barátsági szerződést. Hitler német vezér és kancellár pénteken délután mondotta el világszerte nagy feszüll- séggel várt beszédét, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Roosevelt elnök — kezdte Hitler — mint tudják, furcsa tartalmú táviratot intézett hoz­zám. Énnek megválaszolása kapcsán egyben áttekintést kívánok adni azokról a történelmi eseményekről, amelyek az elmúlt hónapok­ban történtek és amelyek tudatában csak mélységes hálával gondolhatok a Gond­viselésre­Hitler ezután hosszasan foglalkozott a világ­háború előidézésének kérdésével és megál­lapította, hogy ő, mint egykor ismeretlen katona, sem- miesetre sem felelős a világháború bor­zalmaiért s igy mindazoknak az ártatla­noknak nevében is beszélhet, akik a vi­lágháborúban súlyos veszteséget szenved­tek. Sok mindent elpusztítottak ebben a ször­nyű háborúban, de a Középeurópában élő kétezeresztendős rendet és népeket nem tud­ták elpusztítani, Hogy pedig1 a.német népet nem Lellek tönkre, az nem azért történt, mert Németország akkor demokrata hatalom volt, Versailles csak szétszakítani tudta a németsé­get, és felosztani életterét. Az önrendelke­zésijog és a gazdasági életlehetőség semmi volt előttük. Említette Elszász-Lotharingiál. Ha valaki azt hiszi, hogy Franciaország előtti félelmünk miatt mondottunk le róla, az nagyon téved. Eíz a félelem — azt hiszem (mint egykori katona is mondhatom ezt, — alaptalan volna. Ezt csak azért tettük, hogy a békét erősítsük és a nemzetközi feszültséget enyhítsük. Hitler ezután Ausztria elfoglalásáról be­széli, mely a versaillesi hatalmak parancsára szakadt el a birodalomtól. Én adtam vissza ennek a hét és fél millió németnek önrendel­kezési jogát, amikor a népszavazással vissza­térhettek a birodalomba — mondotta. A következőkben Hitler Csehország és Morvaország megszállásáról. beszélt. Történelmi visszapillantást vetett a csehek múltjára, akik a német élettérben női­met kultúra és német gazdaság segitségjével éltek. Ennek a népnek, mely évszázadokig ané- (mettel közösségben élt, államot alkottak a nyugati nagyhatalmak, amely államnak leg­főbb szerepe a középeurópai konszolidációi megakadályozása volt. Csehszlovákia a de- (mokráciák poroszlója voll! Evvel mindent megmondtam. Idézte Hitler Pierre Cot fran­cia minisztert, aki szerint Csehszlovákia re­pülő támaszpont Németország ellen­Érthető, hogy a németek' ezt, az ellenük létesített támpontot megsemmisítették. Ebben nem a cseh néppel szembeni gyűlölet ve­zetett bennünket. Ellenkezőleg. Egy fegyveres összecsapás esetén a német nép. nem biztoSj hogy. tönkrement volna, de hogy a cseh nép elpusztult volna, az bizonyos. A demokrata béke apostolok nagy bánatára sikerült tehát a cseh nép végveszedelmét elkerülnöm. Mi egyebei kívánunk és követelünk: A történelmi fejlődés tiszteletben tartását és an­nak a gazdasági kényszerhelyzetnek számba- vetését, amelyben valamennyen vagyunk. Mi nem akarunk háborút, amelyben egyesek ab­ban a megtiszteltetésben részesülnek, hogy, {meghat hatnak, mások pedig", hogy hadiszál­lításokkal gazdagodhatnak. Hitler ezután hosz szasan beszélt a müncheni egyezményről, amely nem lehetett végleges elrendezése az olt szóbakerülő kérdéseknek­Münchenben nem garantálták Csehszlová­kia határait és amikor Magyarország és Len­gyelország közös határukat megteremtették, Németország nem küzdhetett azért, amiért nem vállalt felelősséget. Csehszlovákia túl­élte önmagát. Hitler ezután részletesen, számokban ismer­tette azt a hadianyagot, amelyet .Csehszlová­kiában felhalmozva találtak. Hitler felmondja a flottaegyezményt. Németország az angol birodalom keletkezé­se előtt is nagy voljt s igy már csak történelmi okokból sem lehetnek a németek alsóbbrendű érzéssel az angolokkal szemben­Én nem akarok háborút Angliával, de úgy látom, hogy Londonban természetesnek ta­lálják a Németországgal leendő háborút Miu­tán a barátság érzései ilyenformán egyolda­lúak, szükségét láttam, hogy a mai napon közöljem az angol kormánnyal elhatározáso­mat, amelynek értelmében a floltaegyezményt tárgytalannak tekin­tem- Ez a magunk megbecsülésének té­nye. Mi senkitsem támadunk meg, de aki bennünket megtámad, az olyan erőre és ellenállásra fog találni, amilyenhez fogható 1914-ben kifejteit német ellen­állás jelentéktelen. Hitler ezután a Memel-vidék visszacsatolásá­ról emlékezett meg. Ezt a vidéket 1923-ban, a béke idején erőszakkal szakították el Né­metországtól. Lengyelországhoz való viszo­nyunkról keveset lehel mondani. Versailles legnagyobb sebe a korridor. Mégis megér­tettük: Lengyelországnak a tengerhez vezető útra szüksége van és ezért Pilsudszki mar- schallal megkötöttem a német-lengyel szer­ződést. A lengyeleknek is meg kell azonban érteniük, hogy ahogyan nekik szükségük van a tengerhez vezető útra, úgy van nekünk is szükségünk a kelet-porosz országgal valóösz- szeköttetésre. Ezért a következő ajánlatot tet­tem a lengyel kormánynak: 1. Danzig sza­bad államot a Németbirodalomhoz csatolják. 2. Németország vasutat és közutat építhet a korridoron keresztül. Evvel szemben 1. A danzigi-lengyel érdekeket megvédjük. 2. Len­gyelország szabad kikötőt kap. 3. Az ilyen­formán kapott határokat véglegesnek tekint­jük. 4. Huszonötévre megnemtámadási szer­ződést kötünk. 5. Szlovákia függetlenségét és határait garantáljuk. A lengyel kormány ezt az ajánlatomat nem fogadta el, ellenkezőleg szerződést kötött a nyugati hatalmakkal, ame­lyekből folyóan esetleg kötelezhető lesz Né­metországgal fegyveresen szembe kerülni Ev­vel Lengyelország egyoldalúan megsértette a Pilsudszkival kötött szerződést, amely ez­által megszűntnek tekinthető Hitler meleg szavakkal emlékezett meg a nemzeti Spanyolország győzelméről, amely­ben a németlégiók is resztvettek- Végül Roosevelt elnök táviratának részletes boncolgatására tért át. Ha a nemzetek vezetői kezében van a bé­ke és a háború sorsa, akkor elsősorban, ezt az aszalást kell megszüntetni. Európá­ban nem vesztette el három nép önálló­ságát, csak német tartományok tértek! vissza a birodalomhoz. A cseh nép pedig 1918-ban elvesztette már önállóságát. Afrikában szinlén nem egy nép vesztette el Szuverenitását, hanem az összes többi ott élő népek is elvesztették azt már sokkal korábban- A továbbiakban Hitler a konferenciákról beszélt. Annyi bízlo-s, hogy német ember löb- bé fegyvertelenül nem teszi a lábát egyetlen konferenciára sem, mert egyedül Németország volt az, amely Viíson Ígéretében bízva fegy­vertelenül ült le Versaillesben. Hitler végül megemlítette, hogy mindegyik felsorolt áltamol megkérdezte: fenyegetve ér- zLe magát, de mindenütt nemleges választ kapott. Égyébként én soha nem mertem volna az USA elnökéhez hasonló felszólítást intéz­ni, amelyet tapintatlannak tartottam volna* Ismertette végül a német hadikészültséget. A beszéd visszhangja. Hitler beszéde óriási visszhangot keltett ai világpolitikában- Különösen nagyjelentőségű­nek tartják, hogy Angliának és Lengyelor­szágnak emlékiratot nyújtott át a német kor­mány. LONDONBAN tartózkodóan fogadták a beszédet. Az a véle­mény, hogy Henderson berlini angol nagy­követ utasítást kap kormánya részéről a né­metekkel való tárgyalásra. Hangoztatják az angolok, hogy Németország bekerítésének ter­vével nem foglalkoztak és a jövőre nézve sincs ilyen tervük. Anglia hajlandó biztosítani mindén tekintetben Németországot, hogy tá­madás nem érheti. Hajlandó közben járni a Roosevelt által érintett államoknál, lmgy; a megbékélésről tárgyaljanak és ezekbe a meg­beszélésekbe' Anglia l>ele kívánja vonni Ame­rikát, Franciaországot és Lengyelországol is- Hitler beszédét eredeti szövegben eljuttatták az angol kormányhoz, amely rövidesen meg­adja válaszát. Lehet beszélni újabb tengeri­egyezmény kötéséről is. Angliában nagyra ér­tékelik azt a tényt, hogy a vezér és kan­cellár beszédét soron kívül juttatták a kor­mány kézéhez. Egyelőre nem nyilatkoznak. AMERIKÁBAN Roosevelt hamarosan megkapta a beszéd szövegéi, de nem volt hajlandó nyilatkozni róla. A szokásos pénteki sajtóinformáció is elmaradt. Roosevelt különben új intézkedésre készül abban az irányban, hogy háború ese­tén Franciaországnak és Angliának megköny- nyitse a nyersanyag beszerzését. Az egyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom