Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-08 / 55. szám
IXIt. éviaifatii 55. eanfem* Ara 8 fillér 1939. nércius 8. Szerda. Felelős szerkesztő: H erb o 1 y Ferenc. ««kesztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, uéchenyi-tér 4. gg == Telefonszám 128. POLITIKAI NAPIL AP 1 Előfizetési: árak: egy hónapra; 1*30 pengő, negye«. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban | évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Zalaegerszeg és a Szent István-éu. Az 1938. évben versenyre bel* tek hazánk városai és falvai, hogy Szent Istvánnak államférfiul, apostoli nagyságához méltó és maradandó em éket állítsanak. Gyönyörű emlékeket teremtett helyről-helyre a Szent király kö zel ezeréves nagy művének a megértése. Ezek az emlékek elsősorban a nagy útmutató dicsőségét hirdetik, de beszédes tanúi lesznek az ünneplő nemzedék értékének is, ba ..........Annak a Zala vármegyének a székhelye, amely Szent István alapítású, szintén fölvetette azt a gondolatot, hogy szegény pénzügyi viszonyok közölt legalább szerény emléket állítson a szent évnek. A felmerült gondolatok a takarékosságot mulatják : iskolaelnevezés, út és kút. A kivitel ? Az isbolaelnevezés elmaradt, Mert — mint mondják — nem érkezett felülről válasz. És ba aem érkezik válasz, ez, a körültekintéséről nevezetes város, tartózkodik attól, hogy valamelyik iskoára föitegye Srent Isivan, Szent Imre nevét? Uram bocsa’, rossz néven vennék a szent évben. Másutt úgy gondolkoztak volna, hogy a senkitől nem tilalmazott, helyes cselekedetet vég- hezviszik. De eleve is beteg volt az elneve.és gondolata, hisz ugyanannak az iskolának az életébe nem engedték be kezdetiek az Egyház áldását — pont Szent István esztendejében, bár a szülők óriási többsége várta, a tanulók hazafias és vallásos nevelése megkívánta volna. De bát a huszadok, harmincadok mellett a százasokat nem látták. Tetőlüz jelezte helyette a nyitányt. Az utat is tervbe vették ezé- ‘ pen, föllengösen, de nem akkorát, mint más városok. Nagy nekibe- vüiéssel olyan mat akartak elkeresztelni a városház atyái, hogy az az egerszegi Szent htván-ut — mondhatni a városokon kívül — Zalaegerszegtől Keszthelyig érjen szederfákkal, kilométerjelzőkkel, amelyek Zalaegerszeg történelmi hódolatát, nagylelkűségét mérik és jelzik. Szent István vármegyéje, mint felettes hatóság, ezt a határozatot nem látta jónak; mintha mondta volna: a város a maga utcáiból keressen Szent István-utcát vagy utat. így aztán a nevezetes ut megmarad a kigondolja utcájának a Fő-tér aszfalt-kúpjával, a stílusos transzformátorral, annak furcsa célú környékével, tovább a lápos in- govánnyal. Amikor a ceipkereki atyafiakat megkérdezte a rumi vasúttársaság, mit adnak, ba Csip kerek felé vezetik a vasutat, azt felelték: 10.000 forintot, ba Csip- kereket kikerülik. Szent István is most se benn, se künn. Nem sikerült hozzájutnunk 1938-ban olyan úthoz, amely 1939 ben még nincs meg. Aztán a kút meg épen bájos lett volna a postapalota előtt. Iható vizet adott volna a szomja- lóknak, a bélyegeket fel, a zárt levelezőlapokat meg be lehetett volna ott ragasztani. Szelíd kis békegaiambok gubbasztottak volna a káván és enyeiegve nézegették volna magukat Zalaegerszeg vízitükrében. Ennek feliétele meg az lett volna, bogy az Országos Közegészségügyi Intézet adjon támogatást. Es ez az intézet nem adott támogatást. És a kút íb elmarad. A békegalambocskák se jönnek be. Ez volt Zalaegerszeg esete a Szent István király emlékével. Mi szándékosan kerültük az eset ie- rögzitését, a másik oldal álapi- totta meg a „megfeneklési*. A kormánypárt ma este fontos értekezletet tart. H tagok czima 120. Budapest, március 7. A Magyar Élet Pártjában ma este fontos értekezlet lesz, amelyen új vezetőséget választanak, mert Imrédyvel együtt lemondott a régi vezetőség is. Teleki miniszterelnök ma délelőtt tárgyait Vay László báró államtitkárral és Bár- czay Ferenccel, a volt pártelnökkel, amely tárgyalások szintén a új vezetőség választásával voltak összefüggésben. Elhatározzák, hogy országszerte folytatják a szervezkedést. A pártba legújabban Drobny Lajos, Csilléry András, Homonnay Tivadar, Toper- czer Ákosné, Petrovácz Gyula, Müller Anta', Némethy Vilmos, Hováth Ferenc és Petró Kálmán léptek be. A párt tagjainak száma most 120. A képviselöház Mai ülésén Meizler Károly szólalt föl elsőnek a zsidójavaslatboz. Azt bizonyíthatta, hogy a zsidóság faj. Csodálkozik azon, hogy emlegetik, a zsidóság mennyi véráldoza>ot hozott. A 48 as zsidók véráldozatáról még nincs tiszti kép. A világháborúban a magyarságnak 2 8, a zsidóságnak M százaléka halt hősi halált. Azt kivánta, hogy a zsidó bérlőktől vegyék el a földeket. Utána.Esztergál)os János beszélt. Lapzártakor az ülés folyik. Hosszú viták folytak az újjáalakított jogi és pénzügyi bizottság elsfi ülésén. A város jog- és pénzügyi bi- zot|8ága a képviselőtestület újjáalakulása után hétfőn délután tartotta első ülését, amelyet vitéz Tamásy István dr. polgármester nyitott meg. Az ülés megnyitása után a polgármester hálával emlékezett meg Tel man Sándor dr. volt bizottsági elnökről, aki a nehéz viszonyok közepette olyan nagy odaadással és buzgalommal vezette a bizottság munkáját. Azután felkérte a bizottságot, hogy válasszon elnököt. A bizottság közfeihiáltással egyhangúan ismét Telman Sándort választotta elnökké. Telman Sándor dr. az elnöki szék elfoglalása után köszönetét mondott a bizalomért annak hangsúlyozásával, hogy ezután is mindig tárgyilagosan, igazságosan, pártatlanul teljesiti kötelességét. Kérte a bizottság tagjait, hogy mindig a város érdekeit tartsák szem előtt s nézeteltérések esetén tiszteljék az ellenfél álláspontját; tartózkodjanak a mai időkben olyan gyakori személyes kedésektől, gyantásoktól. Isten áldását kérte a bizottság munkájára. A bizottság ezután alelnökökké ugyancsak közfelkiáltással SzéH György dr. és Kovács Károly eddigi alelnököket választotta meg. A napirend tárgyalása során az állami elemi iskolai gondnokság elnökévé Suszter Oszkár ny. igazgatót, alelnökévé Czobor Mátyás ny. polgármestert, tagjaivá Fridiik Istvánt, Holczer Ernőt, Horváth Istvánt, Kakas Ágostont, I Kováts Ferencet, Markos Jenőt, Schlemmer József dr.-t, Udvardy jenő dr.-t és Zsidó Sándor dr.-t javasolják. bercsényi Endre városi adó- tisztnek hosszas vita után 3 havi betegszabadságot, Wínkier Károly dr. kórházi alorvosnak pedig további kéthavi fizetésnélküli szabadságot javasolnak. javaslatot tettek Wölfer István városi mérnök illetményeinek rendezése ügyében és javasolják Kacskés Dezső, r. k. kántor kérésének teljesítését is, amely arra irányul, hogy fizetését a Vili. fizetési osztályt 1. fokozatának megfelelő összegben állapítsák meg. Ennél a kérdésnél is hosszú vita fejlődött ki. Legtöbbet vitáztak azonban & eágodi plébániamajor fen'artása tárgyában az érdekelt községekkel^ a zalaegerszegi főszolgabírói hi-' vatalban létrejött egyezségterve- zetröl készített jegyzőkönyv bemutatásakor. A vita során Jancsó Benedek dr. hangoztatta, hogy a canonica visitatiobn előirt szolgáltatásokat viselnie kell a városnak, de ha megszüntetnek valamit, — ezesetben a plébániamajort a városban, a megszüntetéssel együtt a fenlartási kötelezettségek is megszűnnek; az újonnan létesitettekre pedig nem állanak fönn a régi rendelkezések. Arvay László dr. és Udvardy jenö dr. magyarázatai után azonban a bizottság javasolja a közgyűlésnek a jegyzőkönyv tudo- másulvételét, de Arvay László dr. ama indítványával pótoltat), hogy a canonica visitatioban a plébániámé jor föntartása után járó össz- 8zolgaitatásokból a város, mint Óla, Neszele, Gébárt és Kaszaháza községek jogutóda, 32 százalékot vállat; továbbá, utasítsa a közgyűlés a polgármestert, bogy az összegszerűség kérdésében évi átalányösszeg megállapítása céljából folytasson tárgyalásokat. Lendvay Lajos dr. városi aljegyzőnek 6 havi betegszabadság megadását javasolják s tudomásulvételét annak az ítéletnek, amit a törvényszék Malkovica Ferenc elleni perben hozott. Balás István tb. főszolgabíró ingatlana melleit elhúzódó árok tulajdonjogának rendezése tárgyában a bizottság magáévá tette ai előterjesztést. javasolják a bizottságok a pénzügyi palota építéséhez még szükéges 150 ezer pengő felvételét és a kölcsönkötvény elfogadását, a kórházi terveket azzal, hogy a fertőző pavillont az útról valamivel beljebb építsék és végül, hogy a város pénzét gyümöl- c Ösen a.>okná! a pénzintézeteknél helyezzék el, ahol eddig voltak.
