Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-14 / 60. szám
&2UI. SO. MCiMb Aira 8 fillér «889. nárcisz« (4. Kedd. atoftantfeég és kiadóhivatal: Zalaegemzeg, P*kii*3yi-tér 4. =-----;.... Telofonszám 128. Pe ldfiB szerkesztő: Herb oly Ferenc. POLITIKA! NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban i c. ~T ákban | Elöflzetésifárak: egy hónapra ; 1*30 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint ■■■——— —B i Megkoronázták XII. Plus pápát. Talán még egyetlen pápa koronázása sem vo‘t olyan fényes és fensége?, mm! Xfl Piusé. A Scent Péter templom loggiájáról tekintve lenyűgöző látvány tárult a szem é:ő e é. Százezrekre menő tömeg roppan; áradata nyüzsgő t a Szent Péter bazilika e őtt s a tándöklö napsugár aranyszőnyege ború t egész Rómára. Bent a bazilikában már jóval az ünnepség megkezdése előtt elfoglalták helyeiket az előkelőségeit. Igen sok királyi herceg és hercegnő volt jelen, köztük III. Viktor Emanuel király és családja képviseleteben Umberto olasz hőnörökö?, azután Alfonz volt spanyol király, József Ferenc királyi herceg és Anna főheíceg asBiony, Ferdinánd volt bolgár király, Károly flandriai herceg, Ciano gróf az olasz kormány képviseletében, De Vafers, az ir kormányfő Itt üti még Somsaid] József gróf, a magyar küldöttség vezetője, Farkas Ferenc vezérkari ezredes és Ujpétery Elemér, a küldöttség tagjai. Az evangéliumi oldalon a pápa közvetlen rokonsága ült. Az oltártól kissé távolába, a többi küldöttségek között foglalt helyet a magyar A. C. vezeősége is, élén Mihalovicb Zslgmond országos elnökkel. Jön a pápa. Kevéssel fél 9 ulán trombita harsogás jelezte, hogy megindult a fényes pápai diszmeuet. A festői szépségű menetben egy vörös aappát vizelő vatikáni káplán bozia bársony párnán a drágakövekkel ékes pápai tiarái. Utána a bíboros egyházfejedelmek következtek, köztük Serédl Juszti* aiánnal, Magyarország hercegprímásával. Ezüst kürtök harsonája jelezte aaoat, hogy XII. Piua a bazilikába érkezett. Hordszéken ült, amelyet 16, vörös damasztba Öltözőt! szolga vitt a vállán. A Szentatya arrannyal átszőtt, nehéz fehér palástot viselt. A templom előcsarnokában leszállt a hord székről és a .Szent kapu* elölt felállított trónon helye1 foglalva fogadta a vatikáni káptalan hódolatát. Rövd szertartás ulán ismét megalakult a menet. A Julián kápolna kórusán felzendüii a .Tu es Peírus* fenséges daliama. A bazilikát zsúfolásig megiöiiö tömeg térdre borult s rvigy lelaese* déssel ünnepelte a Szentatyár. Az oszlopsorban felállított hang- szórós rádió nyomon követte a szertartás minden mozzanatát és biven közvetítette. Sic transit gloria mundl. Mielőtt a menet a főoltár melleit elhelyezett trónhoz ért volna, a szertanásmesSer hárormror (érdéi hajioU a pápa élőit a minden egyes alkalommal kis csepü- kötegel gyújtóit meg, miközben emelt hangot ez! énekelte: — Pater Sande I Sic transit gloria mundi . . . Szenialyal Így múlik el a v.lág dicsősége . . . Ezután megkezdődöd a koronázási szertartás. Mise után kivonult a menet az erkélyre, ahol megkezdődött a lulajdonkéoeni koronázási szertartás. A bazilika nagy terén oil hullámzott Róma egész lakossága e közöüük a világ minden tájáról odasereglett zarándokok tömege. Caccia Dominion! szolgálattevő bíboros 13 óra ő perckor XII. Pius pápa fejére tette a szent tiarát. A tömeg most újból tomboló lelkesedéssel ünrepelfe a már megkoronáiott XII. Pius pápát. Felrúgott a kiállás: — £ jen a pápa I E'jen a pápai Ezzel a nagy római ünnepségek befejeződlek. A pápai koronázás napján Magyarország minden tempío* mában hálaadó ietenliszíeleteket tarioMas. Zalaegerszegen vasárnap 10 órakor volt az ünnepélyes sienirrsise, amelyet Penm józref pralásus mondou papi segédlettel. Mise alatt felolvasták Qrőiz püspöknek a pápa koronázásáról szóló körlevelét. A szentmisén a hatóságok, hivatalod, egyesületek képviselői is megjelentek. Az új magyar gondolat kitermeléséről és az új magyar szellemről beszélt Szentivényi József felvidéki képviselői A zalaegerszegi társada mi egyesületek szombaton rendítik meg a Felvidéki Műsoros Estet, amely iránt széles körökben nagy érdeklődés nyilvánult meg. A Kulturháznak ízlésesen feldíszített nagytermét jóval az ünnepély megkezdése előtt zsúfolásig meg töltötték az érdeklődők, akiknek soraiban ott láttuk a vármegye és a város vezető egyéniségeit, hivatalok, hatóságok, egyesületek, valamint a társadalom minden rétegének képviselőit. Az ünnepélyt kevéssel 6 óra uttán az Egyházi vegyeskar a Hiszekegy e'énekiésévsl vezeite be. A kart Wr kiér István dr. karnagy vezényel e. Er után Árvay László dr. ügyvéd, a MOVE alelnöke mondott üdvözlő beszédet a rendező egyesületek nevében. — Mi, akik a Felvidéken töltöttük a sorsdöntő napokat — mondota — láttuk a sok szenvedést a bécsi döntés előtt és a kimondhatatlan nagy örömöt a Be vedere után. S úgy láttuk, két tényező alakította ki a felvidéki esemény két: a Magyar Revíziós Li a törhetetlen munkássága és a felvidéki magysrság sóvárgása a Magyar Haza u án. Ebben nagy szerepet játszottak azon a felvi déki politikai harcosaink is, akik ügy diadalán üdvözli igazgarnindig a magyar fáradoztak. Ebben a gondolatban Fali Endre dr.-t a Liga tóját és Szentiványi József felvi déki képviselőt. Az üdvözlés után Fali Endre dr. a Revíziós Liga ügyvezető igazgatója ismertette a Magyar Revíziós Liga munkásságát. Többek köpött kiemelte az*, hogy a ma gyár nép elsőnek indította meg revíziós küzdelmét az egész világon s ezzel nemcsak saját magának, de minden legyőzött népnek nagy szolgálatot tett. A kis magyar nép báior kiállásának legnagyobb eredménye az lett, hogy megbukott a s'atus quo- politika és diadalmaskodott a dinamikus erejű revíziós gondolat, amely egyben a béke politikáját is jelenti. München megmozgatta a főidet egész Középeuiópában, a népi elvnes és ars önrendelkezési jognak akkora súlyt adott, hogy érvényesülését többé megakadályozni nem lehet. Falt dr. azzal fejezte be beszédéi, hogy a magyar népnek össze kell fogni a revíziós célkitűzések jegyében, mert csak igy valósíthatja meg azt a szén is váni államot, amelynek önállóságát az erős magyar hadsereg butosi'ja legjobban (nagy lapt), de ezzel a törekvéssel párhuzamban állandóan ébren kell tartani a reviiiós politikát is. Higyjünk a magyar nép nagyságában, mert csak nagy hitte! és nagy tűzzel lehet a világot megmenteni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Móra János gimnáziumi tanár lépett az emelvényre. Oyuia diák: „Magyar Miatyánk 1919 ben* c. versét szavalta ei komoly érettséggel. A. szavalatot Szentiványi József fe'vidéki képviselő nagy beszéde követte. Először is megkösrőnie az elhangzott üdvözléseket, aztán pedig a Felvidék üdvözlejét tolmácsolta a Dunántúlnak, de különösen Zalaegerszeg városának, amelyhez különben rokoni szálak is fűzik. — Nekünk, felvidéki magyar képv selöknek, — mondoita — feladatunk vol*, hogy a trianoni béaeparancs u'árt megvessük lábunkat a Felvidék szent rögein s ébren tartsuk a nagy tmgyar eszméi; újra egyesileni az*, amit vandál kezek szétszakítottak. Hogy megálltuk a helyünket, itt a bizonyíték : Visszakaptuk a Felvidék magyarlakta részét, (zugó tap). Ám, hogy Szent István birodalma még nagyobb legyen, hogy az elfoglalt területeket mind visszahozhassuk, a revíziós gondolaton felül elsősorban szükség van az egész magyarság magyar gondolkodásmódjára (taps). Magyar gondolat nélkül eines magyarság! — Még odafent voltunk, jóindulattal tekintettünk a magyar életre, most már kritrkáát is gyakorolhatunk felette. Teljesen tűrhetetlen, hogy Magyarországon legyenek koldus magyarok. Tűrhetetlen, hogy a magyar napszámosok éhbérért do gozzanak. Teljesen iehe'etien, hogy a tisztviselők harmincéves korákban se alapíthassanak családot. Ugyanakkor észre kell vennünk a zsidóság bomlasztó hatását is. Ezután közvetlen hangon, egykét rendeznivaló gondolatot emeli ki Síentiványi József a nagy magyar kérdéskompitxumból. Rávilágított arra, hogy a világháború e*őtt is voltak magyar gondok, többek között a nemzetiségi kérdés és a közös hadsereg fájó sebe. Akkor még a közjogi súrlódási felületeket keresgettük, ma már azonban túlhaladtunk e>en az állásponton. A nacionalizmus korában nem a közjog, hanem a magyar nép életes felszívóképessége dönti el a nemzeti égi kérdést. A liberális és zsidó irodalom bomlasztó hatásával is foglalkozott. A zsidó-liberális regények, ponyvák és újságok műdig kiesufoltak bennünset. Többó nem szabad ilyen kufár
