Zalamegyei Ujság, 1939. január-március (22. évfolyam, 2-74. szám)
1939-03-02 / 50. szám
Zalamegyei Újság i939. március 2. 700.000 német Magyarországon ? A .Deutscher Volksbote“ című Budapesten megjelenő német folyóirat egyik számában cikk jelent meg, amely a legnagyobb mértékben kihívja nemcsak a magyar tudumányosság, hanem az egész magyar közvélemény legélesebb kritikáját, mert a magyar hivatalos statisztika semmibevételével egyszeröen 700.000 lélekben állapítja meg a csonkamagyarországi németség számát. A lap mögött tudvalévőén az újabban alakult német Volksbund áll, jellemző tehát a még belügy miniszteri jóváhagyással nem bíró egyesületnek a szellemére és működésére, hogy milyen módon meri kétségbe vonni a magyar statisztika nemzetiségi adatainak hitelességét. Hamisítás. Az 1930. évi népszámlálás Csonka-Magyarországon 478 630 német anyanyelvűt talált; ezzel szemben a D. V. cikkírója kétségbevonhatatlan és megfelcbbez- betetlen adat gyanánt ugyanerre az időpontra 648.546 németet állapit meg Csonka Magyarországon a városi németség nélkül. Ezt a számot részletezi is bizonyos földrajzi csoportok szerint, arra nézve azonban semmi támpontot nem ad, hogy a községeket hogyan csoportosította ezek szerint a földrajzi egységek szerint, úgy hogy adatainak ellenőrzésére semmi mód nincs. Kereken 650 ezer német volt tehát szerinte 1930-ban C*oka- Magyarországon a városok német lakossága nélkül (csupán Sopront, Magyaróvárt és Kőszeget vette be a számításba). Azután tovább meg és az 1930 óta elmúlt 8 év szaporodását is számításba véve, még 50 ezret hosszácsap az általa kihozott számhoz és megállapítja, hogy a mai Magyar- országon az idecsatolt Felvidéket is számítva, kereken 700 ezer német él; sem több, sem kevesebb, mert amint ó írja, „mi magyarországi németek szamunkat nem akarjuk sem túlozni, sem lebecsülni, mi tisztán akarunk látni“. A cikk végén maga is beimeri, bogy .egy népcsoportnak a jogaiért való harca nem függ attól, hogy hány lelket számlál, mert a jog akkor is jog mar d, ha akár 10 ezer, akár 100 ezer létekről van szó. Ds egy olyan népcsoport, mint a magyarországi németség, amely 700 000 lelket számlál, mindig súlyosabban esik latba, mint egy néhánye.res csoport.. Ha a lap szerint nem annyira fontos lélekszám nagysága ahoz, hogy egy népcsoport jogaihoz jusson, akkor miért folyamodik a D. V. egy ilyen átlátszó manőverhez s miért növeli meg erőszakosan a magyarországi németség tényleges számát, ami először is nem igaz, másodszor pedig alkalmas arra, hogy a ma- l/ar hivatalos statisztika tudományos rendszerét, megbízhatóságát és részrehajtaílansagát a külföld előtt kétségbe vonja és befeketítse. Mert es történt, amint hogy máris újjongva hivatkoznak a németországi lapok a D. V. hamis adataira. Miért csökken a németség száma? A mi, anyanyelven nyugvó nemzetiségi statisztikánk módszere, amely az anyanyelven kívül beszélt nyeivel is kimutatja, minden kritikát kiált, s a legutóbbi bécsi döntés is a mi 1910. évi adatainkat fogadta el irányadókul a cseh szlovák statisztika tendenciózus és hamis adataival szemben a határok megállapításánál. A megmaradt területen 1920- ban és 1930 ban is ugyanazzal a módszerrel állapítottuk meg a népesség anyanyelvi viszonyait, nincs tehát semmi ok arra, hogy azokban bárki is kémkedjek, még kevésbé egy olyan népcsoport, amely Magyarországon él. Az sem lehet ok erre a támadásra, hogy a németség Csonka- Magyarországon 1920 s 1930 között 92.994 fővei, vagyis. 132 százalékkai megfogyott. Ez tény és ezt ei kell is nemi mindenkinek, aki a magyarországi németség elhelyezkeckséi, a magyar la- kósság között való széísórtságát ismert. Elég legyen csak megemlíteni azt, hogy ennek a fogyásnak majdnem fele, 36 308 lélek a városokra esik (magara Nagy-Budapeatre több mint 25 ezer), a községekre pedig a másik fele, ahol ez a fogyás már csak 8 5 százalékot jelent. A fogyás erek köpött is túlnyomóan a központi fekvésű, nagyobb népességű, sok esetben városias jellegű, ipatos és bányászlakosságu községekre jut, ahol a németség szintén többnyire kisebbségben lévén, egy részében beleolvad a magyarságba épen úgy, mint a városokban. A németség zártabb települési helyein, vagy amely községben a németség többségben van, a legiöbb egeiben meg tudja őrizni népi állományát, sőt sűrűn előfordul, hogy még tért is foglal, amint azt Herbert Sachs német író .Die Verluste der un- gar ä idi8cben Deuttehiums“ cimü 1937 ben megjelent munkájában beismeri. Éhez a folyamathoz 1920 és 1930 között még hozzájárul a csonkamagyarországi németség egy részének, különösen a megszállt területen és Külföldért szü lötnknek elég jelentékeny vissza- vándorlása is szülőföldjükre, amit szintén statisztikai adatokkal lehel igazolni. 1920 és 1930 között ugyanis közei 30 ezerrel csökkent a trianoni területen kivül született németek száma. Azonkívül a falusi németség mindig nagyobb éB nagyobb számmal kerül a városokba, ahol második, harmadik nemzedékében fel anóztatlanu! magyarrá válik. Ezek a folyamatok megmagyarázzák azt, hogy miért csökken a németek száma Magyarországon; ehez hozzájárul 193J óta az, hogy a németség természetes szaporodása még a magyarságénál is jóval nagy bb mértékben csők~t i fii Tffi- ~ Tir>mr ■ iw pc m /»i kent, úgyhogy 1937 ben péidéui a csonka ország 54 ezer főnyi természetes szaporodásából márcsak 999 esett a német anya nyelvfiekre. A népszámlálás óta eltelt hét év alatt pedig (az 1938-as adatok még nem ismeretese») a németség természetes szaporodása még a 12 ezret sem érte el. Előrelátható tehát, hogy a németség 1940 ig esetleg még nagyobb letekszámveszteséget fog szenvedni, mint az e özö évtizedben, amikor még természetes szaporodása is 41.815 volt (*s nem 66 776, mint ahogy a D. V. cikkírója állítja, aki még ebben is hamisítón) Nálunk a németség 10 év alatt csak 132 százalékot vesztett, Németországban a lengyelek 8 év alatt 34 4 százalékkal fogytak meg (a valóságban még töb bet, mert a szórványok nincsenek figyelembe vé ve, pedig a lengyelek a statisztikai adatok tanú sága szerint jóval szapo rábbak, mint a németek.) Még azzal sem lehet indokolni ezt a fogyást, mint amivei 1925- ben magyarázta a hivatalos német statisztika, amikor a lengyelek száma több mini 400 ezerei megfogyott a háború előtti adatokhoz képest, hogy a lengyelek egy része a Lengye országhoz csatolt területekre költözött, mert 1925- ben és 1933 bsn is már a nemet állampolgárodról szól az anyanyelvi statisztika. Nem hihető tehát, hogy a német állampolgárságot már elfogadott lengyelek vándoroltak vo'na ki ilyen tömegesen. Et kell tehát fogadn!, hogy bizonyos .Bekentniss Wandel“, vagyis — ne féljünk a szótól —, asszimiláció mem végbe, annál is inkább, mert am nt a hivatalos közlemény magyarázza, épen a legnagyobb számú feisősztléziai lengyelség .teljesen német kuitur- befoiyás ataitáli.“ Igazán szerény tehát, csupán egybarmadrész any- nyi, a magyarországi németség fogyása a németországi lengyelekéhez képes); mégsem vagyunk hajlandók a baráti Németországot megvádolni azzal, hogy megha- misi.ottá a nemzetiségi adatokat. Az alakulóban tévő .Volksbund* tehát egyáltalán nem tesz jó szolgálatot a magyar—német barátságnak az ilyen vádnak is beillő önkényes találgatásokkal, amivel csak még rosszabb színben tünteti fel már eddig is kifogásolható működését, amikor lapjának régebbi számaiban gúnyos hangon beszél a magyar- országi németség és a magyarság közti . elki harmóniáról“ és már arra is vetemedik, hogy teljest n fölös egesnek ítéli az iskolákban a magyar nyelv tanítását. Magára vessen a „Voíksbund“, ha a magyar közvélemény fokozódó idegességgel nézi működését és a magyarországi némeiség vezetését szívesebben iája a Német Közművelődési Egyesület kezében, amely ezt a százados .lelki harmóniát“ első sorban a hazai némeiség érdekében ápolni igyekszik és nem tudatosan megrontani, mint ahogy azt a Volksbund teszi. Kovács Alajos. Tapasztalatok alapján dolgozzák át a családi bérrendelkezéseket. A múlt hét folyamán kezdte meg a posta a családi bérpó lék első kifizetésének kézbesítését. Tudvalévőén a rendelkezések éneimé ben az előző hónap családi bérpótlékét a következő hónap folyamán kell az igényjogosultakhoz eljuttatni. Mivel pedig január 1-én léplek ételbe a rendelkezések, a:érí az első kifizetésre most került a sor. A jövőben valószínűen gyorsabban történnek a kifizetések. A családi bérpótlékkal kapcsolatban különben a gazdasági életet igen érdeklő birtöl is beszámolhatunk. Arról van ugyanis szó, hogy az iparügyi minisztérium figyelembe kívánja venni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a családi bérpótlék fizetése elszámolásé, anyagi terhei, köttaé.ei, adminisztrációja és egyéb téren eddig szereztek. Ereket a tapasztalatokat most számbaveszik és — mint értesülünk — ezek alapján átdolgozzák a családi bérpótlék fizetésére vonatkozó törvény végrehajtási utasítását, illetve az ezek al pján kiadott rendeleieket. A tepisztalatok összegyűjtése és ezek alapján való ha ározat- bozatalra — mint értesülünk — már a közeljövőben sor kerül. Büchler Ferenc és gyermekei mély fájdalom.ól megtört szívvel közük, hogy a legjobb feleség és anya Büchler Ferencné életének 55. ik évében váratlanul elhunyt. A megboldogultat folyó hó 2 án, csütörtökön délután 3 óraaor temetjük a zalaegerszegi izraelita temető halottas házából. A gyászban osztoznak: Testvérei, menye, vője, unokái
